De, most komolyan!
Hát, de tényleg én vagyok a hülye?
Tudom, hogy „hát-tal” nem kezdünk mondatot, viszont, bocsánat, most én ugatok,
másnak nem kellene. Bocsi!
Tehát.
Vázolom a téma hogyan voltát.
Elkezdték a hetényiek kérni, hogy legyen egy csatlakozás a sztrádára. Ugye, szó
szerint ott megy el a fejük fölött, mert egy sztráda-híd ível át rajtuk. Gondolták nem
nagy ügy. Komolyan vették a kérést, ezért pénzt, időt, tudást, munkát és energiát nem kímélve építettek egy hetényi, két körforgalommal ellátott becsatlakozást.
Kecskemétnek. A negyediket.
Hetényi még mindig nem tud felmenni a sztrádára, csak akkor, ha szétpöfögi a kecskeméti levegőt, és vesz egy kanyart a városban. De a városmegyeország forgalmi és közlekedési nagykutyái ezt így szeretik. Hogy az a nejlonba szedegetett kutya pottyantás szakadjon bele a kabátzsebükbe! Mondjuk ez a negyedik sztrádafeljáró annyira nem népszerű, mert becsatlakozni a domb felől csak úgy lehet, hogy onnan, egy egysávos út vezet arra. Szó szerint egysávos. Ha szembe jön valaki, mindig vitás, hogy ki hagyná szívesebben ott a
visszapillantótükrét.
Kínában 530 ezer kilométernyi autóút épült az elmúlt öt év alatt. A Szaturnusz 1.2 millió km–re van tőlünk. A Cassini űrszonda 7 év alatt ért oda, de Hetény még mindig nem bír felkanyarodni a sztrádára.
Megyek és megugatom a Holdat. Amiről csak a macskák hiszik azt, hogy sajtból van,
mert mi kutyák tudjuk, hogy az egy marha nagy cupák, ami időnként eltűnik, mert
beleharapdál valaki, de nem baj, mert ha elfogy, hoznak helyette másikat.
Grrrrrrr…… akarom mondani ……..vau.
