Közvetlenül az 1956-os októberi események előtt készült Várkonyi Zoltán filmje, a Keserű igazság. A kecskemétieknek azért lehet kuriózum ez a film, mert a város rendre feltűnik benne, így aki szereti nézegetni a régi fotókat, bizonyára örömét leli a filmben.
A főszereplő Bessenyei Ferenc még ma is létező honlapján az olvasható a forgatásról, hogy már 1956-ban is éppen úgy kerestek statisztákat a filmhez, mint manapság. A Bácskiskunmegyei Népújság 1956. július 19-én arról írt, hogy a film külső felvételeinek forgatását a jövő héten kezdik meg Kecskeméten. A vasútállomásnál, a Béke-szálló előtt, a tanácsháza előtt és a Kedves cukrászdában forgatnak majd, és 350-400 statisztára lesz szükség.
Egy héttel később már az volt a hír, hogy megkezdődött a forgatás, a stáb a tanítónőképzőben állomásozik, és megvannak már a statiszták. Bessenyei Ferenc így emlékezett meg az eseményekről:
„Kecskeméten nagy volt az izgalom, hiszen abban az időben egy filmforgatás nagy élménynek számított mindenhol, egy város életében is.”
Hiába készült el a film még 1956-ban, azt nem mutathatták be. Hiszen az akkori hatalom kivágni semmit nem tudott a filmből, ezért lakat alá helyezte. Ez volt ugyanis az első olyan film, amelyben nyíltan kritizálták a közállapotokat, például a szocialista építkezés visszásságait.
A film egy korabeli sajtócikken alapul, amely arról tudósított, hogy egy építőipari igazgató akkor is kitartott a presztízs miatt egy építkezés mellett, amikor már látszott, hogy az elhibázott. Tragédia is lett a vége. A filmben összeomló siló szimbolikus jelentőségűvé vált, a rendszer bukását vetítette előre. Ennek ellenére 30 évvel később, 1986-ban, tehát még a rendszerváltás előtt bemutatták a filmet.
Érdekesség, hogy később Bessenyei Ferenc lajosmizsei tanyáján lakott haláláig, a másik főszereplő Gábor Miklós pedig a kecskeméti színház tagja lett.
