A szemfüles vásárló bizonyára már régen kiszúrta: látszatra krémes, a címkén azonban vaníliás kocka az, amit leveszünk a polcról vagy amit a cukrászdában kapunk. De miért van ez így?
Jogdíjas lenne a névhasználat?
Nem erről van szó, de azért aki erre gondol, nem jár túl messze a megoldástól. Ha nem is jogszabályban, de egy igen lényeges dokumentumban rögzítve van, hogy mi is az a krémes és mit lehet így hívni. Ez a Magyar Élelmiszerkönyv. Ebben egészen konkrétan, grammra lebontva szerepel, hogy miből mennyinek kell lenni a valódi krémesben. Még az elkészítésének a technológiája is szerepel a könyvben.
Ide tettük a Magyar Élelmiszerkönyvből a receptjét a krémesnek. 96 darabra vonatkoznak a mennyiségek.
Szóval az az oka, hogy sok helyen nem krémes szerepel a címkén, hogy vagy az elkészítő nem akar ennyire precíz lenni, vagy nincs szüksége a tökéletesen eredeti ízre, esetleg minél olcsóbban akarja megúszni, ezért nem azokat az alapanyagokat használja, amelyeket az élelmiszerkönyv kizárólagosan megenged. Ettől még persze lehet nagyon finom a vaníliás kocka is.
Mint ahogyan van ország, ahol majdnem így is hívják. Angliában vanilla slice ( vanília szelet ) a neve. Dániában és Svédországban Napóleon neve szerepel a krémesben. Vannak még bőven érdekes elnevezések, mert kb. 2000 féle krémes létezik a világon.
A krémes egyébként pont úgy magyar, mint ahogyan a hekk balatoni, de azért sokan azt hiszik. Szakemberek szerint nápolyi sütemény a krémes. Itt jön bele egy kis francia szál a történetbe. Egy híres párizsi cukrásznak Napóleon jutott eszébe az olasz creme-napolitain elnevezésről ( nápolyi krémes ), ezért ő Napóleon-süteményként kezdte árulni. Ezt vehették át a fentebb említett svédek és dánok.
Itt jövünk mi is a képbe, mert valószínű, hogy ebből ered a mi franciakrémes süteményünk, amely szintén védett név, és az élelmiszerkönyv ezt is részletesen leírja. Úgy, mint még a dobostortát és az Esterházy-tortát vagy szeletet is.
