Március 15. – füst, fegyverropogás, győzelem és Brüsszel a Nyíri erdőben

0
Hirdetés

A Nyíri erdei megemlékezés kétség kívül a csatajelenet miatt népszerű. Írhatjuk így is: gyerekcsalogató. Van itt minden, ami a – főleg a fiú – gyermekek álma. Hiszen ki ne imádta volna a harcokat gyerekkorában? Akár filmen, akár az utcabeliekkel összecsapva. Most ezt élhették át élőben azok, akik kijöttek Hetényegyházára.

Azért nem csak ez történt itt, de a csúcs ez volt. Előtte volt néhány beszéd, amelyekben felelevenítették a hagyományt, amely szerint 1972 óta van itt megemlékezés Szulyovszky László néhai kerületvezető erdész kezdeményezésére. Róla is megemlékeztek ezen a helyen, ahol egyébként a sírja is van a kápolna mellett.

Az ünnepi beszédet Kecskemét polgármestere tartotta. Többek között arról beszélt, hogy Kossuth sikeresen lelkesítette anno Kecskeméten is a lakosságot, és az ő vezetésével egyesült újra a nemzet. Szemereyné Pataki Klaudia szerint

Hirdetés

1848. március 15. üzenete az, hogy a magyaroknak nem lehet megmondani kívülről, hogy mit csináljanak. Tegyék azt akár Bécsből, Moszkvából vagy Brüsszelből. Mert a magyar nép független, és újra és újra ki fog állni szabadságáért.

A Nyíri erdei megemlékezés része az ének, a zene és a néptánc is. Így nem maradt el most sem a verbuválás felelevenítése. Egykor a parasztlegényeket táncos, vidám mulatsággal csábították harcba, őket pedig a lányok búcsúztatták el.

A legvégén pedig természetesen összecsaptak a magyarok és az osztrákok. A történelembe csöppenhettünk, amikor még huszárok és ágyúk csatáztak egymással. Amikor nem volt idő újratölteni a pisztolyt, inkább közelről nekivágták az ellenségnek, hátha sérülést okoz. Amikor kisdobosok vezették csatába a katonákat, és amikor a lovaknak óriási szerepe volt a harcokban. Mindebből kaptak egy kis ízelítőt a nézők mintegy ötven hagyományőrző jóvoltából.

500 Ft1000 Ft3000 Ft