Traffipax: Valami nagyon nem stimmel a gyorshajtással

forrás: Flickr.com

A cím után most azt várja bizonyára az olvasó, hogy megírjuk, hogy az a gond, hogy nagyon sokan mennek gyorsan az utakon. Persze, sokan mennek nyilván, és aki hajt és veszélyeztet másokat, az bűnhődjön. Tiszta sor. Csakhogy ezek a sorok most nem ezért születtek.

De ha már traffipax, akkor álljon itt egy friss eredmény. A szerdai 24 órás sebességmérési akcióban Bács-Kiskun megyében 65 helyszínen ellenőrizték a közlekedők sebességét.

  • 34.258 jármű ment el a sebességmérő készülékek előtt.
  • 273 járművezető lépte át a megengedett sebességet.

Lehet azon is elmélkedni, hogy ez sok-e a 34.258-hoz képest. 1% sincs. Igaz, hogy egyetlen őrülten hajtó is elég a tragédiához, és egyetlen tragédia is túl sok. A lényeg nem is ezeken a számokon van most.

Hanem a rendőrségi közleményben ezen a mondaton:

A közlekedési balesetek egyik legfőbb oka a gyorshajtás.

És hány és hány hírben olvasható ez a mondat! Annak idején a VÉDA ( vagyis a fix traffipax ) elindításakor is az indokok között volt ez, és nem kell túl sokat keresgélni, hogy traffipaxos akciókról szóló közleményekben is rátaláljunk egy ilyen mondatra.

Csakhogy valami nem stimmel!

„Lassan de biztosan kijelenthetjük, hogy a Véda rendszerre költött milliárdok nem hozták a várt eredményt – persze, ha a balesetek számának csökkentése volt a cél. A rendszer telepítése óta nemhogy csökkent volna, de nőtt a balesetek száma, idén elég masszívan.”

Írta a VÉDA beüzemelése után 2 évvel, tavaly nyáron a vezess.hu.

A cikk így zárul:

„A rendőrség a gyorshajtást tartja a balesetek fő okának, azt írják az említett személyi sérüléssel járó balesetek 32%-ának hátterében a gyorshajtás áll.  Tehát vagy az összesen 15 milliárdba került Véda rendszer nem szűri ki megfelelően a gyorshajtókat vagy mégsem a gyorshajtás miatt történik olyan sok baleset. „

Igen valószínű, hogy az utolsó mondat fogalmazta meg a valóságot. Vagyis: amit a rendőrség állít, azt nem igazolja a KSH. Nem tudjuk kinek van igaza, de nézzük a KSH számait.

A Közlekedési baleseti statisztikai évkönyv segít ebben. Igaz, a legutóbbi pár évről szólót nem találjuk, a 2015-ös az utolsó, amelyre rátaláltunk. De mivel abban van visszatekintés a korábbi évekre, látható, hogy jelentős eltérések nincsenek az évek között, tehát feltételezzük, hogy az azt követő pár évben sem fordult meg a trend. Valamint már 2015-ben is ( és előtte is ) pont az volt a szöveg, mint most, hogy a gyorshajtás az egyik legfőbb okozója a baleseteknek. Tehát ez már akkor sem stimmelt. Lássuk az adatokat!

Szóval ebben a 2015-ös évkönyvben az szerepel, hogy a járművezetők hibájából 15.138 baleset történt ebben az évben. Ebből a sebesség nem megfelelő alkalmazása miatt 5.058 baleset adódott. Tovább bontva:

  • útviszonyokhoz képest nem megfelelő sebesség miatt 3.549 baleset történt
  • forgalmi viszonyokhoz választott nem megfelelő sebesség miatt 430 balesetet regisztráltak
  • időjárási és látási viszonyokhoz választott nem megfelelő sebesség miatt 424 baleset volt
Hasonló cikkünk:  Felelősségre vonja a rendőrség a Land Roverest, aki Kadafalván a zebránál áthajtott a piroson, aztán majdnem elütött egy gyalogost

És itt jön a lényeg:

Előírt sebesség meg nem tartása miatt:

133 baleset

Ezek vannak az évkönyvben ( régebbiben is ) a sebességgel összefüggésbe hozható baleseteknél. De ezek közül csupán az egyik kategória mérhető traffipax készülékkel. Az, amelyet nagy betűkkel kiemeltünk. Az ugyanis a gyorshajtás. Elfogadjuk, hogy az is gyorsabb hajtás a kelleténél, ha ugyan szabályosan 90 km/órával közlekedünk lakott területen kívül, de így hajtunk rá a jégre és balesetet szenvedünk. Csak arra akarunk rávilágítani, hogy ha pont ott áll a traffipax és 90 km/órára van kalibrálva ( plusz a jogszabály szerinti ráhagyás ), akkor az nem fog minket szabálytalan autósnak rögzíteni, mert nem léptük át a sebességhatárt. Hiszen ez csupán relatív gyorshajtás volt ( itt pl. az útviszonyhoz képest ), a traffipax azonban csupán az abszolút gyorshajtásnál vethető be. Amikor több, mint a megengedett a sebesség és punktum. Vagyis amennyiben a traffipaxozást a gyorshajtással hozza össze a rendőrség, akkor muszáj nekünk is úgy nézni az adatokat, hogy melyik eseteket lehet ezzel az eszközzel mérni és melyiket nem.

Ha tovább boncolgatjuk az adatokat, akkor láthatjuk, hogy az előírt sebesség meg nem tartása miatt ( abszolút gyorshajtás ) 2015-ben 23 ember halt meg az utakon. Egy halál is sok, 23 pedig 23-szor több, ezen nincs is vita.

De honnan indultunk? Hogy 2015-ben összesen 15.138 baleset volt a járművezetők hibájából. Az előírt sebesség meg nem tartása miatt 23 ember halt meg. A járművezetők hibájából egyébként ebben az évben 518 haláleset történt. Tehát a traffipax készülékkel mérhető abszolút gyorshajtás esetünkben a halálesetek kb. 4%-át okozta. De, hogy az elején idézett rendőrségi mondatot vegyük alapul, tehát, hogy a balesetek egyik legfőbb oka a gyorshajtás, arra ebből a statisztikai évkönyvből azt kell válaszolni, hogy

mindössze a balesetek kb. 1%-át okozza az abszolút gyorshajtás, ami ellen ( és csak ekkor ) a traffipax bevethető. Akár büntetés, akár elrettentés miatt.

2015-ben a 18. helyen állt az abszolút gyorshajtás a baleseti okokat tekintve. Összevetve az előző 5 évi adatokkal, nincs akkora eltérés, hogy ez a kategória jelentősen előrébbre kerüljön, és azt feltételezzük, hogy az utóbbi pár évben sem történt ekkora fordulat. Tehát ezen statisztikai számok alapján úgy tűnik, nem a gyorshajtás a legfőbb baleseti ok.

A TOP 3 a vizsgált évben:

  1. Nem az útviszonyhoz megfelelő sebesség választása
  2. Elsőbbség meg nem adása jelzőlámpa ellenére
  3. Követési távolság be nem tartása.

Az első kettő annyira be volt betonozva az általunk vizsgált kimutatásokban 2010 és 2015 között, hogy megközelíteni sem tudták. A harmadik helyen már volt mozgolódás, de sosem a gyorshajtás.