Dávid Ferenc: szégyellem, hogy nem tiltakoztam hangosabban

0
piacesprofit.hu/

A jelenlegi munkaerő-piaci helyzet felébresztette a cégeket, az érdek-képviseleteket, de a gazdaságpolitikai irányítókat is. Ugyanakkor a mostani munkaerő-hiánynak az elmúlt évek-évtizedek elhibázott döntései, elszalasztott lehetőségei ágyaztak meg – véli Dávid Ferenc közgazdász, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) volt főtitkára.

Szinte közhelynek számít, hogy munkaerőhiány van Magyarországon, és egyelőre nem látszik, hogy javulna a helyzet, sőt a demográfiai helyzet romlása, az elvándorlás és az ellentmondásos nyugdíjszabályok miatt évente harmincezer fővel szűkül a hazai munkaerő-piaci kínálat. Hogyan jutottunk el néhány év alatt ebbe a helyzetbe? Milyen okok húzódnak meg a folyamat hátterében, és mi lehet a kiút? Többek között erről beszélgettek a munka világának egyik legjelesebb magyar szakértőjével, Dávid Ferenc közgazdásszal, aki három évtizedes érdek-képviseleti pályája végén éppen az interjú előtti napon vonul maga is nyugdíjba – olvasható a piacesprofit.hu portálon.

Hogyan értékelné a jelenlegi helyzetet?

– Kései ébredés állapotában vannak a magyar vállalkozások, de ugyanez igaz az érdekegyeztetés, illetve a gazdaságpolitika egész körére. Azt hiszem, érdemes végiggondolni, hogy a rendszerváltástól, amikor másfél millió munkahely veszett el, egészen máig, a teljes foglalkoztatottság pillanatáig, hogyan jutottunk el, mert voltak olyan pontok, amikor ez a folyamat előre látható lett volna. Amivel kellett volna számolni már az uniós csatlakozás környékén, de legkésőbb 2010 körül, hogy ha az uniós munkaerőpiacok megnyílnak, akkor a nyugati és a magyar bérek miatti különbségek miatt a kvalifikált munkaerő – és nemcsak a diplomások, hanem a jó szakmunkások is – elvándorol. És ez be is következett. Tarthatatlan volt az állapot, hogy ugyanazért a munkáért a nyugati határ osztrák oldalán négyszer annyit fizettek. Ahogy megnyílt az osztrák és a német munkaerőpiac, el is indultak.

És a tömeges elvándorlás valóban előre látható volt?

– Tökéletesen használható statisztikák vannak arra, hogy mi az az összeg, amiért egy dolgozó külföldre vált. Ha nem kapod meg itthon a nyugati bér kétharmadát, akkor ezer kilométeren belül minden további nélkül megindulnak a munkavállalók. A németországi München például még ezen a körön belül van, és látjuk is, hogy ez volt az egyik elsődleges célpont – ez megtörtént. 2011-ben telt le a német és az osztrák munkaerő-piaci derogáció, akkortól datálódik a magyar munkaerő-piaci helyzet változása, ráadásul erre a helyzetre az is erősített, hogy olyan intézkedések történtek, amelyek rásegítettek, hogy elvándoroljon a munkaerő.

Milyen intézkedések voltak ezek?

– Az egyik dolog maga a munkaerőpiac megnyitása volt, tehát hogy elmentek a fiatal, középkorú, kvalifikált munkavállalók Ausztriába és Németországba. A másik dolog a nyugdíjrendszer egyik fontos vívmánynak tartott változtatása volt, a nők negyven év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulási lehetősége. Ez óriási hiba volt. Azonnal vesztett a munkaerőpiac 100–150 ezer egészséges és gyakorlott munkavállalót. Egy emelkedő nyugdíjkorhatárokkal szembenéző társadalomban kiemeltek egy teljesen specifikus réteget – a diplomásokra ugye ez a törvény nem vonatkozik –, és azt mondták nekik, hogy menjetek nyugodtan nyugdíjba. Nem a munkakörük, nem az egészségi állapotuk miatt, hanem egyszerűen azzal az indoklással, hogy nők. Ez hatalmas méretű vesztesége volt a munkaerőpiacnak. A harmadik, a munkaerőpiacot nagyon negatívan érintő intézkedés pedig az volt, hogy az alap és a szakképzés, magyarán a közoktatás alappillérei egyszerűen elhaltak. Volt még több más ok is, de ez volt a három döntő tényező.

A teljes interjú ide kattintva olvasható!

Vannak ügyek, amelyek csak akkor lesznek köztudottak, ha mi megírjuk ezeket.
Kérjük, támogassa munkánkat! A szabad sajtót.


1000 Ft5000 Ft10000 Ft


500 Ft1000 Ft3000 Ft