Hazánkban nem újdonság a szárazság problémája, Magyarországon ugyanis az aszály, jégeső és tavaszi fagykár az összes mezőgazdasági kár 60%-át is meghaladta az elmúlt 35 évben.
A klímaváltozáson kívül (csökkenő csapadékmennyiség, melegebb évszakok) az aszálykárok egyik fő okozója, hogy hazánkban igencsak alacsony az öntözött területek aránya. Természetesen ezek a jelenségek nem maradnak válaszlépés nélkül: 2017-ben az aszály fogalmát is megváltoztatták, hogy igazodjon a környezeti adottságokhoz, emellett az enyhülő biztosítási feltételek és a vízmegőrzési technológiai újítások játszhatnak kulcsszerepet – írja agroinform.hu.
Hazánk öntözött területeinek az aránya messze van az európai átlagtól
Magyarországon az öntözéses gazdálkodás gyakorlatilag a rendszerváltás óta kedvezőtlen helyzetben van: azóta is a korábbival megegyező arányban vannak az öntözéses és az öntözetlen gazdasági területek. Hazánkban így sajnos jóval az európai átlag alatt van az öntözött területek aránya, jelenleg az összes vízjogilag öntözhető terület körülbelül 200 000 hektárt fed le, azonban ennek a valóban megöntözött része (az éves csapadékmennyiségtől függően) mindössze 30% és 55% között mozgott. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon az összes mezőgazdasági területnek csupán az 1-2%-a számít ténylegesen öntözött területnek.
Ehhez képest az Európai Unióban az öntözéses gazdálkodás a termőföldeknek átlagosan majdnem a 9%-át fedi le. Ez azért is van így, mert Európában a mezőgazdaság számára rendelkezésre álló vízkészletnek körülbelül a 80%-át használják fel, míg Magyarországon alig a 30%-át.
Magyar találmány magyar gazdáknak: a VízŐr
A különféle vízmegőrzési módszerek közül a hazai VízŐr különösen biztató eredményeket mutat azzal, hogy akár felére is csökkentheti az öntözővíz-szükségletet. A VízŐr tulajdonképpen egy organikus, talajkondicionáló készítmény, amelyet a Water&Soil cég fejlesztett ki.
Több módon is képes segíteni a magyar gazdáknak: olyan mértékben tudja csökkenteni a talajból elpárolgó vizet, hogy a növényzet kevesebb öntözővíz mellett is könnyebben képes átvészelni az olyan időszakokat, amikor alig jut csapadékhoz.
Az aszálytűrő képesség növelése pedig elsődleges fontosságú az olyan országokban, ahol nemcsak egyre gyakoribb jelenség az aszály, hanem az öntözött területek mérete csekély az öntözetlenekhez képest.
2019-ben a biztosítási szakma figyelmét is felkeltette a magyar találmány, mivel a VízŐr használata mellett még kedvezőbb feltételekkel lehet aszálykár biztosítást kötni. Ráadásul a készítmény alkalmazása még az öntözetlen területeken is látványos javulásokat tud hozni, talajtípustól és növényi kultúrától függetlenül.
A kukorica esetében például 15%-os, a napraforgónál 17%-os, a cukorrépa termésmennyiségénél pedig 26%-os termésmennyiség növekedést tudott már eredményezni.
