Mégsem büntetik meg a Fideszt a kamu aláírásgyűjtésért

0
forrás: Orbán Viktor Facebook oldala

Alaptörvény-ellenesnek találta, és meg is semmisítette a Kúria néhány héttel ezelőtti, választási eljárást érintő döntését az Alkotmánybíróság.

A legfőbb bírói fórum most azt mondta ki: jogszerűen tévesztette meg az állampolgárokat a Fidesz-KDNP, és gyűjtött adatokat saját felhasználásra az európai parlamenti választáson való induláshoz szükséges, a Nemzeti Választási Iroda által hitelesített támogatói aláírásgyűjtőívek helyett.

Az Alkotmánybíróság szerint a választási eljárásról szóló törvény nem tiltja a jelölő szervezeteknek (pártok), hogy választási kampányban a jelöltállításon kívül más célra aláírást gyűjtsenek, észszerű értelmezés mellett sem az alapelvekből, sem a törvény más szabályából nem vonható le ilyen következtetés, közölte a testület. Szerintük a Kúria önkényesen egészítette ki a törvény zárt szabályozását.

Az Alkotmánybíróság (Ab) mindemellett alkotmányos követelményként mondta ki, hogy választási eljárásokban a Kúria előtt folyamatban lévő felülvizsgálati ügyben az ellenérdekű fél számára biztosítani kell a nyilatkozattétel lehetőségét.


Előzmény

A KecsUP hozta nyilvánosságra olvasónk videóját arról, hogy a fideszes aláírásgyűjtő pultoknál megtévesztik az aktivisták a választókat azzal, hogy Orbán Viktor bevándorlás elleni programjára gyűjtöttek aláírásokat, miközben azt mondták, hogy ezek is az EP-választáshoz kellenek. (A Momentum kecskeméti elnöke maga is készített a kecskeméti piacon egy felvétel, ott is ez volt a szituáció.)

A felvételt (a Budapesten készült változat) a Momentum Mozgalom többszöri sikertelen kísérlet után végül a Kúria elé vitte, ahol kimondták, hogy a megtekintett videófelvétel alapján megállapították, hogy a FIDESZ-KDNP aktivistái által végzett aláírásgyűjtés – az aktivisták által előadottak, és az aláírásgyűjtő pulton látható felirat ellenére és a felvételen látható aláírásgyűjtésre szolgáló ívek alapján – egyértelműen nem a 2019-es európai parlamenti választásokhoz szükséges ajánlások gyűjtésére irányult, a választópolgárok megtévesztése pedig önmagában sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.


A Kúria döntésével szemben a Fidesz-KDNP fordult az Alkotmánybírósághoz, sérelmezve, hogy a Kúria úgy hozott döntést, hogy nem biztosította számukra a nyilatkozattétel lehetőségét, illetve a döntés nem vette figyelembe a jelölő szervezeteket is megillető véleménynyilvánítási szabadságot és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét önkényesen értelmezve egyben önkényesen korlátozta is e jog gyakorlását.

Az Alkotmánybíróság (Ab) pedig döntésében kimondta, hogy a Kúria egyáltalán nem értékelte az indítványozó magatartásának alapjogi vonatkozásait, holott a testület szerint választási kampányban különösen, de attól függetlenül is a véleménynyilvánítási szabadság által védett egy politikai szervezet és támogatói vagy választói közötti kommunikáció, így a határozat értelmében már önmagában attól alaptörvény-ellenes a Kúria döntése, hogy az ügy alapjogi vonatkozásait nem észlelte.

Az Ab emellett a tisztességes bírósági eljáráshoz való alapvető jogból fakadó alkotmányos követelményként rögzítette, hogy a Kúria előtt folyamatban lévő felülvizsgálati ügyben az ellenérdekű fél számára a nyilatkozattétel lehetőségét biztosítani kell. A vizsgált ügyben ugyanis nem volt biztosítva, hogy az indítványozó álláspontját kifejtve jognyilatkozatot tegyen vagy más módon részt vegyen abban az eljárásban, amelynek eredményeként magatartását jogellenessé nyilvánították. Az Ab ezért megállapította, hogy a tisztességes eljáráshoz való jogból fakadóan a választási eljárás során sem hagyható figyelmen kívül a fegyveregyenlőség elve, a választási bizottság határozatát megváltoztató döntés esetén az érintettek részvételi lehetősége nem kerülhető meg – írja az Index.

A határozathoz Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Juhász Imre, Pokol Béla, Stumpf István és Szívós Mária alkotmánybírók párhuzamos indokolást csatoltak.


A döntésre így reagált a Momentum

Az Alkotmánybíróság mai döntésében megsemmisítette a Kúria két héttel ezelőtti, választási eljárást érintő döntését, amely szerint a Fidesz-KDNP jogszerűtlenül gyűjtött adatokat a választókról.

Az ügyben a Fidesz-KDNP jogellenes aláírásgyűjtését videóval leleplező Momentum Mozgalom fordult a Fővárosi Választási Bizottsághoz áprilisban.

Legújabb döntésében az Alkotmánybíróság csak arról ír, hogy a választási kampányban nem tilos más adatokat is gyűjteni – ezt azonban nem is kifogásolta a beadványt. Arról viszont az AB döntése nem mond semmit, hogy a fideszes aláírásgyűjtők megtévesztették a választókat, pedig pontosan ez volt a Momentum kifogásának a lényege.

Az AB tehát úgy kezelte az ügyet, mintha a Kúria azért büntette volna a Fideszt, mert ajánlások helyett szimpatizánsainak adatait gyűjtötte – miközben a Kúria teljesen egyértelműen azért büntette a Fidesz-KDNP-t, mert megtévesztették a választókat.

A Momentum szerint erre egyetlen magyarázat lehet: az Alkotmánybíróság fideszes, kontraszelektált tagjai nem tudnak olvasni.