Orbán megnyerte ugyan a magyar választást, de az európait elvesztette

0
forrás: Orbán Viktor Facebook oldala ( EP választás előtt )
Hirdetés

Orbán Viktor stratégiája az európai parlamenti választás előtt az volt, hogy a lehető leginkább megfeszíti a viszonyát az Európai Néppárttal, arra számítva, hogy a szélsőjobb nagyon megerősödik a választáson. Pár hete nem is lehetett mást hallani a fideszesektől, csak hogy a Néppárt már szinte szocialista, a vezetői gyengék, új irány kell.

Aztán hirtelen nagyon megváltozott minden. A választásokon ugyanis nem volt fordulat. Erősödött a szélsőjobb, de legalább ugyanennyire, sőt inkább jobban megerősödtek a liberálisok és a zöldek. A hagyományos pártok pedig gyengültek, de nem jobban, mint bárki várta volna, még mindig az Európai Néppárt a legnagyobb pártcsalád.

Bár a néppártiak és a szocdemek együtt már nincsenek többségben az Európai Parlamentben, Orbán hiába beszélt arról, hogy az EP-ben is működhetne az osztrák modell, vagyis a jobbközép és a szélsőjobb koalíciója. Ugyanis egyrészt így sem lenne többsége a jobboldalnak, másrészt a Néppárt nagyon nem akarja ezt, ráadásul azóta az osztrák modell is csődöt mondott Heinz-Christian Strache botrányával és bukásával, aminek nyomán végül még a néppárti Sebastian Kurz kancellár is elvesztette pozícióját.

Kellenek a liberálisok

Most ott tartunk, hogy a két nagy párt a liberálisokkal és/vagy a zöldekkel közösen tud csak többséget szerezni az EP-ben. Ők pedig, értelemszerűen, még a Néppárt balszárnyánál is ferdébb szemmel nézik azt, amit Orbán csinált, hiszen a magyar miniszterelnök saját magát emelte Európa populista erős emberévé.

Hirdetés

Csak aztán kiderült, hogy Európa nem populista, ő pedig nem erős ember.

Már az is nehezen megy a nagy pártoknak és az európai állam- és kormányfőknek, hogy megegyezzenek, ki vezesse a jövőben az Európai Bizottságot. Ráadásul Fidesz, amelynek – Orbán révén – az erről döntő Európai Tanácsban és a döntést jóváhagyó Európai Parlamentben is van szava, ellenzi a Néppárt német csúcsjelöltjét, Manfred WebertEmmanuel Macron francia elnök, aki ugyan kikapott hazájában a szélsőjobboldali Marine LePen-től, de így is elég komoly frakcióval került be az EP-be, kikötötte, hogy nem köt szövetséget olyan pártcsaláddal, amelyben Orbán is bent ül. És hogy még bonyolultabb legyen a képlet, Macron szövetségesének tekinti viszont Orbánt abban, hogy együtt megfúrják Weber bizottsági elnökségét.

Az ALDE, amelyhez Macron mellett két magyar ellenzéki párt, a Momentum és a DK is csatlakozhat (előbbi biztosan, utóbbi még hezitál a szociáldemokrata és a liberális frakció között) szintén nem akar egy Orbán-féle Néppárttal megállapodni. Ahogy valószínűleg a Néppárt egyre hangosabb, mérsékelt szárnya sem szeretné a felfüggesztett tagságú Fidesz rehabilitációját. Úgy néz ki tehát, hogy a magyar miniszterelnök lett az egyik akadálya annak, hogy megszülessen a nagykoalíció.

Orbán meghátrál

Orbán számára fontos az a befolyás, amelyet a Néppárt nyújtani tud. Belement a párt tagságának felfüggesztésébe azért, hogy ne veszítsen el minden kapcsolatot a Néppárttal. És az is feltűnő volt, hogy inkább csak azokban az országokban támogatta nyíltan a szélsőjobbos pártokat, ahol kormányon vannak, és ahol neki nincs erős néppárti szövetségese. Mivel a francia a konzervatívokkal jó a viszonya, Marine LePen mellett például nem állt ki úgy, mint Matteo Salvini és Strache mellett.

A magyar kormányfő legnagyobb fegyvere, hogy van 13 képviselője, ez elég soknak számít a Néppárton belül, sőt az egész EP-ben is (a legnagyobb európai állam, Németország legerősebb pártja, a CDU/CSU is csak harminc képviselővel rendelkezik), és az Európai Tanácsban is keresztbe tehet – ha nem is egyedül – egy körvonalazódó alkunak.

De ennyi nem elég a konfliktusok rendezéséhez, áldozatokat is kell hozni. A fideszesek már a választás éjszakáján meglepően visszafogottak voltak a Néppárttal kapcsolatban, sokkal inkább, mint a választás előtti hetekben. És most meg is kaptuk a választ, hogy miért.

Engednek

Gulyás Gergely csütörtökön bejelentette, hogy mivel rengeteg nemzetközi támadás érte a kormányt miatta, bizonytalan időre felfüggesztik a közigazgatási bíróságok  létrehozását. A kritika tárgya a bírói függetlenség korlátozása volt (a közigazgatási bírók kinevezésében igen nagy szerep jutott volna Trócsányi László igazságügy-miniszternek, aki a Fidesz EP-listáját vezette, és Orbán uniós biztosnak is őt jelöli). Az ilyesmire pedig elég érzékeny az unió: nemcsak Lengyelországnak, de Romániának is engednie kellett ezzel kapcsolatban.

Ezzel párhuzamosan nemcsak a bíróságok, de a sajtóviszonyok miatt is rengeteg kritika érte az Orbán-kormányt, főleg a németek részéről. Ezért aztán adócsökkentésnek álcázva Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön azt is bejelentette, hogy 2022-ig nullára csökkentik a médiacégek megszűnésével fenyegető reklámadó kulcsát. A reklámadó a legjobban talán az RTL Klubnak fájt Magyarországon, amely a Bertelsman-csoport, Európa legnagyobb médiacégének tagja. A Bertelsmannak pedig nagyon jó kapcsolatai vannak a Néppárthoz, a parlamenthez és az Európai Bizottsághoz is.

A Fidesz tehát elkezdett hátrálni, annyira, hogy csak az egyik megalkuvásukat tudták valami másnak csomagolni. A reklámadóra rá lehet fogni, hogy egy nagy adócsökkentési csomag része, a különbíróságokkal kapcsolatban viszont Gulyás is elismerte: a halasztás célja, hogy javítsa az európai pozícióikat.

A Fidesz megnyerte ugyan a magyar választást, de az európait elvesztette. A mostani bejelentések ennek beismerése, ahogy azé is, hogy Orbán hajlandó megfizetni a néppárti tagság további árát. És lehet, hogy a számla ennél nagyobb is lesz.

Az írás a 24.hu-n jelent meg.

500 Ft1000 Ft3000 Ft