fbpx
-1.5 C
Kecskemét
2022. január 19., szerda

FRISS HÍREK

Előny a parlagfűnél

Kínzó tüsszögés, szemviszketés, orrfolyás, kiütések, asztma – a parlagfű pollenje millióknak okoz tüneteket, amit olykor gyógyszerrel is nehéz kordában tartani. Ahhoz, hogy a lehető legkisebb legyen a pollentermelés, még a virágzás előtt kellene lekaszálni vagy gyomirtóval eltüntetni a növényt, erre azonban már nagyon kevés idő maradt. Ráadásul egyelőre azt sem tudni, pontosan hol vannak a fertőzött területek.

A Parlagfűpollen No Egyesület (PPNE) 100 ezer hektár feltérképezését és a mentesítés nyomon követését vállalta. Ennél persze minden felmérés szerint jóval nagyobb az érintett terület, de az ő kapacitásuk legfeljebb erre elég – mondja Kelen Andrásné, az egyesület elnöke. Bíznak benne, hogy a földhivatalok a korábbi éveknél lényegesen nagyobb terület felmérését fogják elvégezni, és a növényvédelmi hatóság is rövidebb határidővel intézkedik majd.

Következmények nélkül

„Az ideális állapot az volna, ha a földhasználók maguk tartanák parlagfűmentesen a földeket, és nem várnának arra, hogy felszólítás után kelljen intézkedniük. Nagyon szomorú, hogy tavaly mindössze 60 millió forint bírságot kellett kifizetniük a földtulajdonosoknak. Ez szinte semmi ahhoz képest, hogy az egész ország tele van parlagfűvel, és emiatt az emberek kénytelenek 45-50 milliárd forintot költeni gyógyszerekre. Tudomásul kell venni, hogy amikor a parlagfű megnő és virágozni kezd, onnan kezdve szinte semmit sem tehetünk, főleg a haszonnövénnyel bevetett földeken. A pollen hamar tüneteket okoz az arra érzékenyeknek, és várhatóan másfél-két millióan szenvednek tőle” – fogalmaz a civil szervezet vezetője. Úgy véli, megvan a nyitottság a probléma rendezésére a hivatalos szerveknél, például az Agrárminisztériumnál, de nem ártana, ha aktívabbak lennének. „Rá kell kényszeríteni a földtulajdonosokat, hogy igenis végezzék el időben a mentesítést, és ha ez csak büntetéssel érhető el, akkor élni kell a lehetőséggel, mert senkinek nincs joga a mások egészségével játszani. A legtöbben azért nem tesznek eleget törvényi kötelezettségüknek, mert ritkán van közvetlen következménye, ha a terület parlagfüves, az irtás pedig macerás és költséges folyamat. Ha én gazda volnék, nem biztos, hogy mindent megtennék a földem parlagfűmentesen tartására, mert minimális az esély arra, hogy megbüntessenek” – állítja Kelen Andrásné, aki szerint évek óta nagyon kevés a felderített parlagfüves terület. Egy másik civil szervezet, az Országos Polgárőr Szövetség tagjai a héten Baranya megyében, Pécs környékét járták, és számos helyen találtak parlagfüvet. Minden esetben jelezték az önkormányzatnak, ahol utána tudnak nézni, hogy pontosan kik a földtulajdonosok, akik az értesítés után néhány napot kapnak arra, hogy rendbe tegyék a földjüket. Erről már Fuksa Ágnes, a szövetség környezetvédelmi alelnöke beszél. Ők tavaly is fáradhatatlanul igyekeztek felvenni a harcot a gyomnövénnyel. Az Agrárminisztérium által támogatott, „Polgárőrök a Parlagfűmentes Településekért” program keretében országosan is részt vettek a parlagfű elleni védekezésben, de minden területet ők sem tudnak ellenőrizni, nincs rá kapacitásuk. „Az elhagyott területeken, például egy nem művelt szőlőhegyen könnyen előfordul, hogy elburjánzik a parlagfű, ez okozza a legtöbb problémát. Ilyenkor az önkormányzat küld felszólító levelet a tulajdonosoknak, de az is előfordult már, hogy 50 ezer forintnál is magasabb bírságot szabtak ki és kényszerkaszálást végeztek” – mondja Fuksa Ágnes. Szerinte néhány éve rosszabb volt a helyzet, de a növény szinte kiirthatatlan, így most is bőven találnak fertőzött területeket. A parlagfű akár már néhány nappal a kapálás után is újra kihajthat ugyanis, ezért folyamatos irtást igényel.

Ausztriát is mi fertőzzük

Az irtásnak országosan a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a felelőse, Fuksa Ágnes azonban nem tud arról, hogy lennének friss adataik arról, hol van parlagfű, és hol kellene ellenőrizniük. A tavaly bejelentett területekről a Nébih honlapján elérhető egy parlagfű-információs térkép, de friss adatok egyelőre nincsenek. Létezik az úgynevezett Parlagfű Bejelentő Rendszer is, az ide érkező bejelentéseket a rendszer térképre teszi, legalábbis a Nébih szerint, a térképen azonban a cikk megjelenésekor nem volt semmi.
A hivataltól megtudta a Népszava: tavaly „külterületen 3659 hektáron került sor közérdekű védekezés elrendelésére”. A problémát gyakran az elhagyott ingatlanok, tisztázatlan tulajdonviszonyú területek, illetve az elhunyt tulajdonosok területei okozzák, hiszen ezeken nincs, aki elvégezze a védekezést. Fuksa Ágnes szerint szinte bármely nagyváros külterületén előfordulhat a növény. „Szervezünk tájékoztató kampányokat, oktatást, még parlagfűirtásnapot is, hogy az emberek tisztában legyenek a következményekkel és azzal, miért fontos a gyom eltüntetése” – mondja. A gyomnövény kezelése – különös módon – csak nálunk ilyen nehézkes, a nyugati határ túloldalán, Ausztriában nem okoz akkora problémát. Ott sokkal előrébb járnak a védekezésben, ezért hatékonyabban végzik az irtást. A pollenterhelés jelentős részét valójában épp Magyarországról kapják. A növény leginkább a határ mentén fordul elő, a magok könnyen terjednek a járművek kerekeire tapadva. „Ausztriában a miénknél régebben működik a környezetvédelem, sokkal gondozottabbak a területek, emiatt sem tud olyan mértékben elszaporodni a növény. Ezzel szemben Magyarországon csak az utóbbi években kapott nagyobb sajtóvisszhangot az ügy, ahogy nőtt a betegek száma” – mondja Fuksa Ágnes. Egyébként nemcsak Ausztriában, Svájcban is kiemelt figyelmet fordítanak a parlagfű eltüntetésére. Ott az utak mentén felbukkanó parlagfüvet kézzel húzzák ki, és húsz példány feletti előfordulás esetén a gazdák kötelesek jelentést tenni a növényvédelmi hatóságnak. Ők pedig azonnal intézkednek a mentesítésről – írja a tegyaparlagfuellen.hu internetes információs portál. Orvosi szempontból köbméterenként 30 darab az a parlagfűpollen-koncentráció, ami még elfogadott, nem okoz tüneteket. Ehhez képest a legtöbb helyen 600–1000 darab/köbméter az érték. Jó hír, hogy idén már július 1-je előtt is intéz­kedhet a hatóság, ha parlagfüvet talál, eddig csak ezt követően volt joga eljárni.

Ne együnk parlagfüvet!

Ahogy sok másról, így arról sincs pontos statisztika, hogy mennyien szenvednek az allergiás tünetektől. Ennek egyik oka, hogy a legtöbb allergia elleni gyógyszert nem támogatja a társadalombiztosító, így sokan nem mennek el az orvoshoz. „Ők azokkal a gyógyszerekkel kezelik magukat, amit a szomszéd, a kolléga, vagy jobb esetben a gyógyszerész ajánl. Sokan csak 5-10 év után jelentkeznek szakorvosnál” – mondja Altmayer Anita allergológus szakorvos. Ezzel viszont az a gond, hogy a pollenallergia a légutakon lefelé haladó betegség, és bár sokan azt hiszik, ha megerősítik az immunrendszerüket, elmúlik, de ez valójában nincs így. Sőt, ha nem kezelik megfelelően, akkor a kezdeti orr­fújás, szemviszketés, tüsszögés után asztma is kialakulhat. „Gyakori, hogy a betegek a hagyományos orrsprayjel kezdik kezelni magukat, amihez azonban 5-7 nap után annyira hozzászokik a szerveztük, hogy akár évekig nem tudnak leállni vele. Az allergiásoknak speciális orrcseppre van szükségük, amit csak szakorvosok, allergológusok írhatnak fel” – mondja.
Az allergia megjelenésében szerepet játszhat a genetikai hajlam, a környezeti faktorok, az életmód, és a dohányzás. Az állapot az immunrendszer túlműködése a környezeti allergénekre. Így pusztán arra várni, hogy ha megerősödik a szervezet, akkor majd elmúlik, valójában időpazarlás, ezalatt pedig rosszabbodhatnak is a tünetek. Sokan úgy gondolják, hogy ha esznek vagy teát készítenek abból a növényből, amire allergiások, idővel majd hozzászokik a szervezetük. Ez azonban komoly károkat is okozhat. Két éve a Szegedi Tudományegyetem kutatói arra is felhívták a figyelmet, hogy megenni is veszélyes. A gyomnövény elfogyasztása károsíthatja ugyanis a szervezetet, mivel olyan vegyületeket is tartalmaz, amelyek sejtmérgező hatását már kimutatták. „A parlagfű evése önmagában valóban nagyon helytelen, hiszen – ahogy arra már utaltunk – mindenféle egyéb mérgezőanyagok is vannak benne. A feltevés azonban, amely szerint az allergén kis dózisban fogyasztva csökkentheti a tüneteket, nem teljesen helytelen. A pollenallergia legmodernebb terápiája az úgynevezett immunterápia, ami nem a tüneteket nyomja el, hanem a kiváltó okokat szünteti meg, úgynevezett oki terápia” – fejti ki Altmayer Anita.
A kezelés során az allergént kis mennyiségben juttatják a szervezetbe, így az immunrendszer mechanizmusait befolyásolják. A cél, hogy hozzászoktassák a szervezetet a tüneteket okozó allergénhez. „A parlagfűből kivont bizonyos fehérjemolekulákat oldatokba rakják, és a betegek ezt mindennap a nyelv alá csepegtetik. Ez a legmagasabb szintű allergia elleni terápia, aminek már az első év után látványos eredményei lehetnek. Ha pedig 3-5 évig alkalmazzák, akár 15 évre is tünetmentessé teheti a beteget” – mondja Altmayer Anita. A kezelés azonban drága, és sajnos nem támogatja a társadalombiztosító, így sokan az olcsóbb allergiagyógyszert választják. Akkor is, ha ez csak a tüneteket enyhíti. A parlagfű, fekete üröm, házi poratka, fűfélék okozzák a legtöbb tünetet. A világon mindenütt emelkedik azok száma, akik érzékenyen reagálnak ezek valamelyikére. Az ő érdekükben kiemelten fontos volna, hogy a lehető legtöbb gyomnövénytől szabaduljunk meg, mielőtt belefulladnánk az asztmába.

Hirdetés

Felkapottak

Ágasegyházánál videóra vették a fekete nagymacskát

Hajnal Viktor felvételét már többen megosztották a Facebookon. Egy lovaskocsiról vettek videóra egy fekete macskaszerű állatot, még az is...

Hirdetés

Legnépszerűbb

Ágasegyházánál videóra vették a fekete nagymacskát

Hajnal Viktor felvételét már többen megosztották a Facebookon. Egy lovaskocsiról vettek videóra egy fekete macskaszerű állatot, még az is...