Minél többet járatjuk a légkondicionálót, annál melegebb lesz a Földön

0
pixabay.com

Alkat kérdése, hogy ki hogyan viszonyul a különféle mobil vagy beépített hőcserélőkkel gyakran hűtőházi hőmérsékletűre kondicionált belterekhez, de kétségtelen, hogy a világ nagyvárosainak többségében elviselhetetlen lenne a létezés klímaberendezések nélkül.

Az urbanizált környezet élhető hőmérsékletét ugyan a természet segítségével és építészeti módszerekkel is meg lehet teremteni, ám jelenleg a kivételektől eltekintve a gépi hűtés enyhíti az egyre gyakoribb és tartósabb hőhullámok miatt forró nagyvárosi nyarakat.

Globális hűtési láz

A tetszés szerint beállítható mikroklíma-szabályozó berendezések eredeti rendeltetésük szerint a beltéri levegő hőmérsékletét, nedvességtartalmát, összetételét és nyomását is meghatározott értékeken tartják; áldásaikért azonban brutális árat fizethet az emberiség.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) tavaly tette közzé a légkondicionálás jövőjéről szóló globális jelentését, amely szerint a következő 30 évben háromszorosára duzzad a légkondicionálás iránti globális igény, ami elképesztő mértékben fokozza az áramfogyasztást, a szén-dioxid-kibocsátást és nem mellesleg a globális felmelegedést. A prognózis szerint a klimatizált épületek száma 2050-re 5,6 milliárdra emelkedhet a jelenlegi 1,6 milliárdról, a hűtéshez felhasznált elektromos energiából pedig 140 százalékkal többre lesz szükség, mint ma. Mindeközben a szektor jelenleg egymilliárd tonnás éves szén-dioxid-kibocsátása is minimum megduplázódik – a növekedést némileg lassítja a napenergiát hasznosító légkondik üzemeltetése.

Ugyanakkor már jelenleg is a világszerte működő mintegy 3,4 milliárd berendezés felelős a világ áramfogyasztásának 9 százalékáért, nagyjából évi 2000 terawattórányit tekerve a globális villanyórán. Az energetikai szakértők szerint 2050-re már a Föld áramfelhasználásának 12,7 százaléka szolgálhatja a légkondicionálást – hacsak addigra nem váltja le a mai klímákat egy minden szempontból hatékonyabb technológia.

Az IEA szerint az európai és japán háztartásokban, köz- és magánintézményekben újonnan beszerelt klímák már most is negyedével kevesebb árammal produkálják ugyanazt a hűtési teljesítményt, mint az Egyesült Államokban vagy Kínában és Indiában piacra kerülő berendezések, csakhogy az energiatakarékosabb készülékekkel hűtő országok csupán 15 százalékát birtokolják a világon működő légkondiknak.

Folytatás a qubit.hu-n!