fbpx
13.4 C
Kecskemét
2024. március 28., csütörtök

FRISS HÍREK

5 éves lesz a KecsUP március 28-án! 5 éve nyújtunk tá­jé­ko­zó­dá­si pontot a hétköznapokban. Célunk nemcsak füg­get­len­nek lenni, de a leghitelesebb, legmegbízhatóbb és leg­ma­ga­sabb minőségű újságot készíteni a városban. Egy olyan szabad és gondosan szerkesztett platformot, amit minden város megirigyelne. Hogy felmérjük, jó úton járunk-e, időről időre a szakmai visszajelzések mellett olvasóink véleményének kikérését is fontosnak tartjuk. Legutóbb 2021-ben volt olvasói kérdőívünk, itt az idő újra konzultálni! Köszönjük!

Behozták Magyarországra az egyik legpiszkosabb trükköt

- Advertisement -
Közvélemény-kutatásnak álcázott etikátlan manipuláció zajlik az országban a piac- és társadalomkutatási szakemberek szerint, már a rendőrség is nyomoz.
Egy-egy ellenzéki politikust besározó, sugalmazó kérdéseket feltéve telefonálgatnak valakik az Amygdala Közvéleménykutató Intézet vagy a Társadalomkutató Intézet nevében. Ilyen nevű intézetek valójában nem léteznek, az egyik mögött egy neves, főként egészségügyi piackutatásokkal foglalkozó cég áll, a másikról egyelőre nem tudni, kicsoda. Mindenesetre mindkét „intézet” az külföldi politikai kampányokban jól ismert lejárató kampánymódszert használja.

A válaszadói visszajelzések alapján az elmúlt körülbelül hat hónapban az ország különböző településein helyi politikusokkal, ügyekkel kapcsolatban telefonos megkereséssel kérdezik a lakosok véleményét. A hívásokban közös, hogy:

  • telefonszám-kijelzés nélkül érkeznek,
  • a vonal végén az Amygdala Közvéleménykutató Intézet vagy a Társadalomkutató Intézet nevében jelentkezik be valaki, majd
  • erősen sugalmazó kérdéseket tesznek fel közéleti, politikai témában, és
  • nyilvános tanulmány egyszer sem jelenik meg a kérdésekre adott válaszok alapján.

Ilyen kérdések hangzanak el például, hogy:

„Egy nemrégiben napvilágot látott javaslat szerint Brüsszel a helyi önkormányzatok részvételével helyezne el migránsokat az unión belül. Ön inkább támogatja, vagy inkább nem támogatja, hogy Balatonalmádiba migránsokat telepítsenek?”

„Ön kire szavazna inkább az önkormányzati választásokon, ha az alábbiak közül választhatna: arra a jelöltre, amelyik támogatja Orbán Viktor bevándorláspolitikáját és megvédi a kerítést, vagy arra a jelöltre, amely Soros György álláspontját támogatja a migráció kérdésében, azaz több bevándorlót engedne be az unióba és lebontaná a kerítést?”

„Kire bíznák a város irányítását: aki Orbán Viktorral összefogva megvédené az országot, vagy, aki Soros Györgyhöz hasonlóan beengedné a migránsokat?”

„Akkor is szavazna-e Péterffy Attilára, ha kiderülne, hogy családon belüli erőszakot követett el?”

„Szavazna vagy nem szavazna Fülöp Zsoltra vagy nem befolyásolná szavazatában, ha tudná Fülöp Zsoltról, hogy a bukott ellenzéki pártok jelöltje?”

„Szavazna vagy nem szavazna Fülöp Zsoltra vagy nem befolyásolná szavazatában, ha tudná Fülöp Zsoltról, hogy Soros György szervezetei támogatják a kampányát?”

Sorossal, különböző települések ellenzéki politikusaival kapcsolatban sugalmaz

Nagyon hasonló kérdésekkel, az adott település helyi ellenzéki politikusaira irányuló negatívan sugalmazó kérdésekkel kerestek meg az utóbbi fél évben budapesti 22. kerületi, szentendrei, gödöllői, keszthelyi, pécsi lakosokat is. Az ellenzéki pártok közös pécsi polgármesterjelöltje, Péterffy Attila feljelentést is tett a személyét illető lejárató kérdések okán, a Pécsi Rendőrkapitányság rágalmazás miatt nyomoz szeptember eleje óta.

Több alkalommal ki is szivárgott a hívásból egy-egy részlet, például a 444 vagy a szentendrei ellenzéki polgármesterjelöltet támogató  egyesület Facebook-oldala is közölt hangfelvétel-részleteket a hívásokból – a fenti részletek egy része ezekből származik.

Ki kérdez?

A piac- és közvéleménykutatásoknál az a megszokott, hogy a válaszadó tudja, hogy kinek a megbízásából, melyik cég kérdezőbiztosának válaszol. Ebben az esetben egyelőre minden homályos.

AZ AMYGDALA KÖZVÉLEMÉNYKUTATÓ INTÉZET EGY MÁRKANÉV, ILYEN CÉG VAGY INTÉZET NINCS.

Korábban a Magyar Narancsnak a Szinapszis nevű piackutató cég vezetője, Kertész Balázs elismerte, hogy cége tulajdona ez a márkanév. Az Index kérdéseire az ügyvezető az elmúlt 10 napban viszont nem reagált.

A Szinapszis két évtizedes múlttal rendelkező, elsősorban egészségügyi kutatásokra szakosodott vállalat, ami korábban nem foglalkozott politikai vizsgálatokkal, de például a népszerű Webbeteg portál is a tulajdonosi kör céghálózatának része.

Szinapszis honlapján azt írják, hogy cégük a hazai top10 piackutató cég közé tartozik, „piacvezetők vagyunk az egészségiparon belüli kutatások terén”. És a nyilvános céginformációk szerint igen jól élnek ebből: tavalyi éves nettó árbevételük 534 millió forint és 44 főállású alkalmazottjuk van. Sőt, honlapjukon szerepel a plecsni, ami szerint

ÁLLAMI ÉS EU-S TÁMOGATÁSBÓL VETTEK FEL NEMRÉG KUTATÁSI GYAKORNOKOKAT.

A másik, ilyen hívásoknál elhangzó cégnév olvasóink szerint a Társadalomkutató Intézet vagy Magyar Társadalomkutató Intézet. Ezek sem létező szervezetek.

Trükkösen megválasztott név

Létezik viszont egy Társadalomkutató Kft. nevű cég, aminek az ügyvezetője Fekete-Somodi Ágnes, aki korábban a magyar kormányhoz közel álló Nézőpont Intézet ügyvezetője volt.

A TÁRSADALOMKUTATÓ VEZETŐJE, AZ EX-NÉZŐPONTOS FEKETE-SOMODI ÁGNES AZ INDEXNEK AZT MONDTA, HOGY NINCS KÖZÜK A TÁRSADALOMKUTATÓ INTÉZETHEZ.

„A „Társadalomkutató Intézet” nem azonos a Társadalomkutató Kft.-vel, így az előbbivel kapcsolatos ügyekben nem tudok további részletekkel szolgálni. Sajnos a gyakorlatban minden call center azt mond a telefonba, amit akar, s így mások nevével is visszaélhet. Az Ön által idézett kérdéseket, de még ahhoz hasonlókat sem tett fel cégem sem augusztus-szeptemberben, sem korábban, senkinek” – mondta Fekete-Somodi Ágnes.

Hasonló cikkünk:  Egymásnak esett Matolcsy és Nagy, a forint közben öthavi mélyponton

Mráz Ágoston, a Nézőpont Csoport vezetője is határozottan cáfolta az Indexnek, hogy közük volna a sugalmazó kérdezéshez. „A Magyar Társadalomkutató Intézethez semmi közünk, létezéséről mi is a sajtóból értesültünk. A Nézőpont Csoport alkalmi alapon működik együtt a Társadalomkutató Kft.-vel, adatfelvételi feladatokra, kizárólag üzleti okokból” – válaszolta kérdésünkre. Mivel a negatív kérdések ellenzéki képviselőkre vonatkoznak, korábban az RTL Híradó megkérdezte Kósa Lajost, a Fidesz önkormányzati kampányfőnökét, hogy esetleg a Fidesz áll-e a kérdezések mögött, de

A FIDESZ IS ELHATÁROLÓDOTT, KÓSA LAJOS AZT MONDTA, NEM RENDELTEK ILYEN SZOLGÁLTATÁST.

Egy biztos: mivel – feltehetően a rejtőzködés okán vagy a megtévesztés érdekében – olvasóink szerint a kérdezők nem a kérdezést végző cég nevében jelentkeznek be a hívott lakosoknál, így aztán igen nagy kavarodás van a válaszadók körében azzal kapcsolatban, hogy kinek is válaszolnak tulajdonképpen vagy hogy kinek a megbízásából. Tóth István György a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet vezérigazgatója az Indexnek azt mondja, vannak, akik azt hiszik, hogy a TÁRKI a megbízó, de ez tévedés. Augusztusban és szeptemberben sokan érdeklődtek náluk a sugalmazó kérdezésekkel kapcsolatban, mondta.

„Ebben a szakmában egyáltalán nem szokás és nem is egyenes dolog, hogy nem a kutatást végző cég nevében mutatkozzon be a kérdező, hanem valamiféle márkanév mögé rejtőzve. Etikátlannak és a társadalomkutatás szabályainak ellentmondónak tartom a kérdések egy részét, amelyekről olvasni lehet, de magát a kérdőívet nem ismerem”

– mondja a vezérigazgató. Egyébként a sors furcsa fintoraként őt magát is hívták a rejtélyes Társadalomkutató Intézet nevében a nyáron.

A 444 korábban idézte egy olvasójukat, aki állította, hogy amikor a Társadalomkutató Intézet megkereste, akkor a kérdezőbiztos azt mondta, hogy a Szinapszis Kft.-s Amygdalát nevezték át, és valójában ugyanaz a két intézet. Az Amygdala tulajdonosa, a Szinapszis Kft. vezetője viszont nem válaszolt.

Máshol jól ismert negatív kampányeszköz

Az Indexnek nyilatkozó piac- és társadalomkutatók mind azt mondták, hogy az efféle kérdésfeltevés súlyosan etikátlan, káros a szakmájukra és nem emlékeztek hasonló esetre a magyar piac- vagy közvéleménykutatások történetében.

Pedig az úgynevezett push poll-ok Magyarországon kívül bevett kampányeszköznek számítanak, az Egyesült Államokban már Richard Nixon elnöksége csinálnak ilyen közvélemény-kutatásnak álcázott lejáratókampányokat, és Oroszországban is nemrég zajlott egy ilyen, Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető nyilatkozta, hogy az orosz helyhatósági választások előtt így nyomott negatív üzenetet a kormányzat.

A fő célja lehet a megrendelőknek ezzel a módszerrel, hogy politikai propagandát szeretnének terjeszteni egy-egy politikailag billegő körzetben a sugalmazó, kérdésnek álcázott állításaikkal.

Ez a módszer annyira ellenkezik minden piac- és társadalomkutatási szakmai elvvel, hogy az Egyesült Államokban minden magára valamit is adó kutatás-szakmai szervezet elítéli, az AAPOR amerikai közvélemény-kutatók szövetsége állásfoglalást is adott ki a push pollok ellen. Az is a baj ezekkel a szakemberek szerint, hogy a valódi társadalomkutatásokba vetett hitet alááshatja.

Az amerikai kutatószövetség definíciója szerint:

„A PUSH POLL A NEGATÍV KAMPÁNYOKNAK OLYAN FORMÁJA, AMIT POLITIKAI KUTATÁSNAK ÁLCÁZNAK. EZEKBEN NEM FOGLALKOZNAK VALÓJÁBAN VÉLEMÉNYKUTATÁSSAL, A CÉLJUK, HOGY SOK SZAVAZÓT ELÉRVE HATÁSSAL LEGYENEK A VÁLASZTÁSOK KIMENETELÉRE.”

push pollokat, politikai telemarketing hívásokat olykor nem is annyira könnyű megkülönböztetni a valódi piac- és közvélemény-kutatásoktól. Íme néhány szempont, ami segíthet a tettenérésben:

  • a kérdések között olyan állításokat is elrejtenek, amik erős negatív vagy pozitív véleményeket tartalmaznak.
  • a kérdező valamilyen kamu szervezet nevében mutatkozik be, aminek nincs nyoma az interneten, cégadatbázisokban.
  • az adatfelvétel nagyon rövid, hogy minél több embert el tudjanak érni, nincs benne demográfiai kérdés, általában egyetlen jelöltre vonatkoznak a kérdések.
  • ha visszakérdeznek a megrendelővel kapcsolatban a kérdezők, akkor nem mondja el a kutatás hátterét, megbízóit, és gyanúsan reagál.

Tény ugyanakkor az is, hogy nem minden, negatív állításokat is tartalmazó kérdőív push poll, elképzelhető, hogy lejáratónak tűnő kérdésekkel a politikai erők azt tesztelik, hogy egy negatív politikai üzenetre miként reagálnak a választók (például egy családon belüli erőszak vádja a taszítóbb egy jelöltnél, vagy az, ha Soros állna mögötte).

A CBS összeállítása szerint volt ilyen kérdésfeltevés például a Bush-kampányban is John McCainnel kapcsolatosan, az azonban egy mindössze 300 emberes kutatásban egy 20 perces kérdőív közepén volt, vagyis a klasszikus push poll céljaira alkalmatlan. Itt vélhetően valóban arra volt kíváncsi Bush kampánystábja, hogy mennyire nyomják az adott témát a választóknak. Az ilyen üzenettesztelések általában betartják a szakmai szabályokat, például megfelelő nagyságú mintán, hosszú, átfogó kérdéssorral készülnek.

INDEX.hu

- Advertisement -

5 éves lesz a KecsUP március 28-án! 5 éve nyújtunk tá­jé­ko­zó­dá­si pontot a hétköznapokban. Célunk nemcsak füg­get­len­nek lenni, de a leghitelesebb, legmegbízhatóbb és leg­ma­ga­sabb minőségű újságot készíteni a városban. Egy olyan szabad és gondosan szerkesztett platformot, amit minden város megirigyelne. Hogy felmérjük, jó úton járunk-e, időről időre a szakmai visszajelzések mellett olvasóink véleményének kikérését is fontosnak tartjuk. Legutóbb 2021-ben volt olvasói kérdőívünk, itt az idő újra konzultálni! Köszönjük!

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Hírlevél feliratkozás

FELKAPOTTAK

Bemutatták a Szövetség a Hírös Városért Egyesület polgármesterjelöltjét és az egyéni indulókat

Hivatalosan is bemutatta – egy választókerület kivételével, ahol még tárgyalások folynak – a Szövetség a Hírös Városért Egyesület a...

LEGNÉPSZERŰBB

Juliska néni egymás után kapta az ellenőrzéseket a kispiacon, volt, hogy a földre letett virágai miatt büntették

1986 óta, azaz harmincnyolc éve árusít Bóta Lászlóné Juliska néni a Petőfi Sándor utcai kispiacon, a Fűrészfogasok mellett. Az...