Harminc évvel a berlini fal leomlása után a közép- és kelet-európai népek a békés forradalmakkal elért eredményeiket, a demokráciát féltik — ez derül ki a Nyílt Társadalom Alapítványok (Open Society Foundations) által hét országban (Németország, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Románia, Bulgária, Lengyelország) készített közvéleménykutatásból a Süddeutsche Zeitung cikke szerint.
Eszerint Németországban a megkérdezettek 52 százaléka, Magyarországon és Romániában pedig 58 százaléka úgy gondolja, hogy a demokrácia veszélyben van.
Bulgáriában ez az arány 56 százalék, míg a szlovákok a legpesszimistábbak, nálunk 61 százalék aggódik a demokrácia megőrzése miatt.
A felmérés szerint az egykori keleti blokk országai erős fenntartásokkal kezelik a 30 évvel ezelőtti fordulat eredményeinek fenntarthatóságát. Bulgáriában az emberek 74 százaléka gondolja úgy, hogy a jogállamiság veszélyben van. Szlovákiában a megkérdezettek 70, Romániában a 68 százaléka adott hangot ebbéli aggodalmának. Lengyelországban és Magyarországon ez az arány 64, illetve 59 százalék. A lap kiemeli, hogy mindkét ország ellen eljárás folyik a jogállamisági keretek megsértése miatt. A 7-es cikkely élesítéséről bővebben itt olvashat.
Németországban a megkérdezettek 52 százaléka állította, hogy fenyegetve érzi a jogállamiságot.
Götz Frommholz, az Open Society Foundations elemzője a lapnak azt mondta: az eredmények azt mutatják, hogy az érintett országokban
az emberek aggódnak demokrácia eredményeinek jövője miatt.
Hozzátette: a német eredmények még úgy is kifejezetten aggasztóak, hogy a kelet-európai országokban sokkal rosszabb eredmények születtek, hiszen ha egy ilyen stabil országban ennyien aggódnak a demokrácia miatt, az egy nagyon erős jelzés. A számadatok — a választási eredmények ellenére — a nacionalista pártokkal, így a Fidesszel és a lengyel PiS-szel szembeni széles körű bizalmatlanságot mutatnak. A lap szerint az emberek többsége mindkét országban veszélyesnek tartja a kormánypártokkal szembeni nyílt kritika megfogalmazását.
Magyarországon a megkérdezettek 63 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ilyen esetben negatív következményektől tartana. Lengyelországban ugyanerről a megkérdezettek 55 százaléka számolt be. Mint írják: több országban is megingott a választások szabadságába és igazságosságába vetett bizalom. Ez történt például Bulgáriában, ahol 76 százalék nem tartja szabadnak és igazságosnak a választásokat.
Széleskörben fogalmaztak meg kritikát a mainstream médiával kapcsolatban is. Németország kivételével az összes országban bizalmatlanságról számolt be a többség, azonban az is jól látszik, hogy minden országban a kormány által terjesztett információkkal szembeni bizalmatlanság az erőteljesebb. A legrosszabb eredmény Szlovákiában született, ahol az emberek 72 százaléka nem bízik az államhoz köthető csatornákon érkezett információk valódiságában.
