Soltvadkert és Orgovány története nemcsak azért hasonló, mert két Bács-Kiskun megyei településről van szó, hanem azért is, mert az egykori takarékszövetkezeti világ minden baja visszaköszön ezekben a sztorikban. A helyi szövetkezeteket kiskirályként vezették olyan emberek, akik a szövetkezeti vagyont magukénak érezték.
Ezeket az embereket és 2-3 belső segítőjüket igazán nem kontrollálta senki, sőt, országosan is ismert csalók is segítették a kreatív pénzszerzési módozatokat. A nemtelen visszaélések mellett jellemző volt az az erkölcsileg kevésbé aggályos, de bankszakmailag ugyanolyan káros gyakorlat, hogy az ismerősök nehézségei alatt nagyon megértő maradt a takarékszövetkezet.
Ez a két takarékszövetkezet úgy volt külön-külön is az ország három legnagyobb takarékszövetkezete között egykoron, hogy a fiókhálózatuk el sem hagyta Bács-Kiskun megyét.
