KecsUp: Egy hete a Korhánközi úton megtermett és egészséges fákat vágtak ki. A szóban forgó magánterületen a vágáshoz nem kellett engedélyt kérni. A 10 millió Fa kecskeméti közössége hogyan szabályozná a magánterületen való fakivágást?
Farkas Barta Kata: . A klímaváltozás helyi hatásai felerősítik azt az igényt, hogy minden egészséges fát és zöldfelületet meg kell védeni. Budapesten szabályozzák azt, hogy a magánterületen történő favágás, 12 cm felett engedélyhez kötött, hasznos lenne a helyi szabályozást Kecskeméten is így alakítani, hogy a magánterületen lévő fákat is megvédjük.
Másfelől fontosnak tartjuk mindenki figyelmét felhívni a fák piaci értékére, ami nem csak a faanyagban nyilvánul meg. A Magyar Faápolók Egyesületé van egy faérték számítása, ami a fák jószolgálatára helyezik a számítás alapjait, vagyis arra, hogy a fa mennyi árnyékot ad, mennyi port köt meg, milyen a CO2 megkötése, mekkora a párologtatása, tehát ugyanakkora ökológiai szolgáltatást mekkora értékből tudjunk biztosítani. Ezzel határozható meg a fák forintális értéke.
Például egy 40 éves ezüst hársfának 1,2 millió forint a szolgáltatási értéke, ami céges és magán vagyonnak is megfeleltethető. Ha ebből a szempontból nézzük a Korhánközi úton kivágott fákat, akkor a tulajdonos több millió forintot dobott ki a kukába, melyek értéke évről évre jelentősen nőne.
Az értelmetlen fakivágásokat nem nézhetjük el. Ahogy egyre melegebb lesz az idő, úgy lesz egyre nehezebb és nehezebb a fákat fenntartani és szaporítani. Ha nem lépünk mielőbb a közvetlen életterünk az erdősztyeppe besorolásból átkerül a sztyeppe kategóriába, az alföld pedig sivatag lesz.
KecsUP: Döntéshozói ígéret van arra, hogy az új környezetvédelmi programban a nem engedélyköteles fakivágások esetében kialakul a szakszerű pótlás megvalósulásának nagyobb kontrollja. Elegendő ez?
FBK: A már engedélyezett közterületi fák kivágásának szabályozásával sem értünk egyet, ha megnézzük, hogy mit kell pótolni. A rendelet szerint a kivágandó fa törzskörméretének legfeljebb 60%-val megegyező összkerületű fát kell ültetni. Ezzel az a gond, hogy nincs arányban azzal, amennyit kivágnak. Az újszerű megközelítés a faérték számítás lehetne, ami a sokkal körültekintőbb fakivágásokat segítené elő és értéken tartaná a fapótlást. Az első lépésnek mindig annak kellene lennie a meglévő jogszabályok alapján, hogy átültetjük a fát, amit lehet. Erre megfelelő eszköz is rendelkezésre áll, Kecskeméten is. Ezt a metodikát lenne érdemes átvinni a magánterületű fa kivágásokra is. Néhány hete a Petőfivárosban 6-8 millió forint közötti értékű fát vágtak ki illegálisan, mely büntetési tétele szintén nem arányos. 100 ezer forint büntetést kell kifizetni egy 1 millió forintos fáért, és még pótlási kötelezettséget sem írnak elő. A kivágó a faanyagból fedezi a büntetést.
KecsUP: Ha forintosítjuk a fák értékét a kommunikációban jobban elmondható, hogy miért ne vágják ki?
FBK: Ez egy piaci érték. Nem kell tovább magyarázni, mert tudjuk, hogy ennyi az értéke a fának. A klímaváltozás korában, amikor már most is az egyetlen mentsvárunk a fa, még inkább felértékelődnek a fák. 10 éven belül a mai ár sokszorosát fogja érni egy fa.
KecsUP: Sokan beszélnek arról problémaként, hogy Kecskeméten közel 30%-al csökkent a zöldfelület nagysága az elmúlt 10-15 évben. Hogyan lehet visszafordítani ezt a romló folyamatot?
FBK: Várható állami és európai uniós források is rendelkezésre állnak majd olyan projektekre, amik kifejezetten a zöldfelületképzést segítik elő. Szeretnénk ebbe a közös munkába a kecskeméti cégeket is bevonni. Március 6-án lesz a 10 millió Fa jövőbeni terveit bemutató rendezvényünk, ahol a cégek társadalmi felelősségvállalásáról is fogunk beszélni. (Itt olvashat az eseményről.) Fontos lenne azt elérnünk, hogy a cégek közvetlenül vegyenek részt a nagyobb fásítási programokban, akár véderdők telepítésében. Gyakran ezek a területek magántulajdonban vannak, itt számítanánk a cégek segítségére. De magánszemélyeknek is van lehetőség erdősíteni, mert rendelkezésre állnak olyan pályázatok, ahol félhektártól bárki pályázhat.
KecsUP: Hőszigetek. Mit kezdhetünk vele?
FBK: Most ősszel a város részéről 230 fa lett elültetve a belvárosban, ami korábban kivágott fákat pótol vissza. Keressük a területek, hogy hol lehet még plusz fákat ültetni. A fa a legjobb hűtőberendezés. A hőszigetek gyakran a társasházaknál alakulnak ki, amit vízszintes- és függőleges zöldfelületekkel lehetne csökkenteni. Ebben még senki sem lépett érdemben, ezzel is szeretnénk foglalkozni.
A Főkertész Úrral közösen arra jutottunk, hogy minden zöldfelületi beruházásnál szem előtt kell tartani a vízmegtartó tevékenységet. Magyarán az esővizet ne a csatornába engedjük bele, hanem a zöldfelületre vezessük el. Erre a városnak van terve, most már csak meg kell valósítani.
A „10 millió Fa – Kecskemét” civil kezdeményezés a faültetés és a cselekvés fontosságára hívja fel a figyelmet.
A 10 millió Fa közösség faültetéssel kapcsolatos alapelvei:
● Fát ültetünk, hogy védjük a klímánkat!
● A biodiverzitás megőrzése
● Humán környezet javítása
● Nonprofit alapon működünk
● Politika mentesen működünk
● A megelőzés és elővigyázatosság elve alapján cselekszünk
● Vállaljuk a fák utógondozását, hosszútávon tervezünk.
KecsUP: Mi a két legfőbb célotok 2020-ban?
FBK: 18 darab játszóteret szeretnénk fásítani, továbbá a még nem fásított véderdősávokat ősztől beültetni. A Vásárhelyi iskola melletti parkot szeretnénk zöld élettérré varázsolni. Továbbá a kecskeméti cégeket jobban bevonni a közös fásítási tevékenységbe, legyen az akár a saját területe.
KecsUP: El tudod képzelni, hogy a Petőfi Sándor utca kétsávos és a közepén egy árnyas fasor van?
FBK: Jó képzelő erőm van, így el. Ez viszont csak akkor lenne reális, ha az emberek autó helyett kerékpárral közlekednének, amihez persze javítani kellene az infrastruktúrát. Kecskemét nem olyan nagy kiterjedésű város, amit ne lehetne élhetően használni kerékpárosként. Lassan a dugóban ülés helyett gyorsabb is lenne kerékpározni.
