Nem vált be a nyugdíjas csodafegyver

0
pixabay.com
Hirdetés

Évről-évre 40 ezer fővel csökken Magyarországon az aktív munkavállalási korú lakosság száma, emiatt is az egyik legégetőbb gazdasági probléma a munkaerőhiány. A kormányzat az egymást követő gazdaságvédelmi akciótervekben – a legközelebbi bejelentését, az ígéretek szerint Orbán Viktor 2020. február 16-i évértékelője tartalmazza majd -, rendre visszatér a nyugdíjasok foglalkoztatása, sőt egyes kormányzati megnyilvánulások egyenesen a hazai munkaerőpiac aranytartalékának tekintik az időskorúakat. Olyannyira, hogy Varga Mihály tavaly októberben kijelentette, hogy akár meg lehetne tízszerezni a dolgozó nyugdíjasok most 30-40 ezres táborát. (A merész álmokat dédelgető pénzügyminiszter tárcája azóta már nem felel a foglalkoztatáspolitikáért, az az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz került.)

Nagy reményeket fűzött a kormányzat a 2017 nyarán – a diákszövetkezetek mintájára, és számos helyen azok adminisztratív bázisára támaszkodó – közérdekű nyugdíjasszövetkezetekhez (nyusz). Számukról a legfrissebb, 2019 harmadik negyedév végi adatokból annyit lehet tudni, hogy a megalapított 151 nyuszból 117 most is működik. A tagok létszámáról azonban jelenleg csak hozzávetőleges adatok ismertek: Dolgos Attila, a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekvédelmi Szövetsége alelnöke azt közölte a Népszavával, hogy szervezetük valamivel több, mint 11 ezer tagot számlál. Szakértők szerint ennek mintegy kétszerese lehet a tényleges nyusz-tagok száma. Bár folyamatosan tartanak országszerte tájékoztatókat a lehetőségről, nagy mértékű létszámnövekedésre nemigen lehet számítani, vagyis nem a nyugdíjas szövetkezetek fogják megoldani a munkaerőhiány.

A nyusz-ok ugyanis tavaly januártól elvesztették legfőbb vonzerejüket, a számukra kitalált, ám azóta általánossá vált kedvezményes adózást. Idén pedig minden nyugdíjasra vonatkozóan további kedvezmények léptek, illetve júliustól lépnek hatályba. Már 2019-től a munkát vállaló nyugdíjasoknak nem kell a jövedelmük után 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot és 10 százalékos nyugdíjjárulékot fizetniük, csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót. (Ez a kedvezmény addig csupán a nyusz-tagoknak járt.) Általánossá vált, hogy a foglalkoztatóknak nem kell szocho-t fizetni a náluk dolgozó nyugdíjas után. Ahol viszont továbbra is köti az állam az ebet a karóhoz, az az, hogy előzetes, kormányzati engedély kell, ha a közszolgálati típusú állást nyugdíjas töltene be. (A nyugdíjas orvosok ezt rendszerint, a szükség törvényt bont elvet követve megkapják, épp ezért a jövőben sem lesz jellemző, hogy orvosok nyusz-tagként praktizáljanak.) Az viszont talán a nyuszok malmára hajtja a vizet, hogy idén július 1-jétől a 40 éves munkaviszonyt követően nyugdíjba menő nők kereseti korlátját feloldják, vagyis már nem veszik figyelembe, hogy a keresetük év közben összességében eléri-e a havi minimálbér 18-szorosát, mert ha igen, akkor a nyugdíjukat fel kell függeszteni.

Hirdetés

Hátrányos a nyusz-tagok számára, hogy ha a nyugdíjast a munkahelye közvetlenül foglalkoztatja, akkor évente 30 napos fizetett szabadság jár a számukra, emellett betegállományban is 15 napot tölthetnek a munkáltató kontójára, amiből 12-őt ki is kell fizetni. A nyusz-tagoknál a munkáltató ezeket a költségeket viszont megtakaríthatja. A nyugdíjasok nyáron akár két-három hónapot is pihenhetnek, amit nyusz-tagként könnyedén megtehetnek, hiszen a munkaidő-beosztásukat rugalmasan kezelhetik. A nyusz-tagok élelmiszerben nyújtott természetes juttatási kedvezménye továbbra is adómentes. Sőt, ha összegyűjtik az élelmiszervásárláskor kapott számlákat, és azt bemutatják a foglalkoztatóiknak, akkor a bruttó keresetének ekkora hányada után nem kell személyi jövedelemadót fizetniük, vagyis ezen 15 százalékot megtakarítanak.

Mindezek ellenére nehéz megjósolni a nyuszok jövőjét – vélik a szakemberek. A nyugdíjasok ugyanis anyagilag jobban járnak, ha közvetlenül helyezkednek el, béralku-pozíciójuk kedvezőbb. Emellett – egyébként feleslegesen – sokan ódzkodnak a szövetkezeti formától.

Takarítanak, könyvelnek a nyusztagok

A nyusz-tagokról elmondható, hogy életkoruk miatt nehéz fizikai munkát nem vállalnak, takarítást vagy árufeltöltést viszont szívesen. Bár könyvelőként vagy a bérszámfejtőként könnyedén el lehet helyezkedni, mégis akadnak elvétve olyan nyugdíjasok, akik szövetkezeti tagként teszik ezt. Az építőipari szakmunkások azonban kizárólag egyedül helyezkednek el. Az otthon végezhető, távmunkára lenne nyugdíjas jelentkező, azonban nincs rájuk igény. A kínálat és a kereslet viszont egymásra talál a portások, a gépkocsivezetők és kertészek esetében. A szövetkezeti taggá válás egyik motívuma a közösség iránti igény kielégítése, ennek ellenére szervezett közös programok (színházi előadás, belföldi kirándulás) nemigen fordulnak elő, pedig ezek természetbeni juttatásnak minősülnek. Emellett a munkaalkalom megtalálása, és az érdeksérelmeik orvoslásakor nyújtott segítség komoly vonzerő.

Népszava

Vannak ügyek, amelyek csak akkor lesznek köztudottak, ha mi megírjuk ezeket.
Kérjük, támogassa munkánkat! A szabad sajtót.


1000 Ft5000 Ft10000 Ft


500 Ft1000 Ft3000 Ft