Évek óta mondják oktatáshoz értő szakemberek, hogy a 2010 utáni Orbán-kormányok közoktatásban bevezetett reformjai több kárt okoztak, mint amennyi hasznot hajtottak. A nemrég megjelent Munkaerőpiaci tükör 2018fiatalokra koncentráló kiadványának közgazdász szerzői most számokkal és grafikonokkal is megmutatták, mivel járt a szakképzési reform, illetve a tankötelezettségi korhatár leszállítása 16 évre. Az MTA és a Pénzügyminisztérium támogatásával készült tanulmányok szerint a helyzet súlyos.
Hamarosan vége lehet az alacsony munkanélküliségnek
„A növekvő foglalkoztatás és a nem dolgozó, nem tanuló fiatalok arányának csökkenése alapján úgy tűnik, hogy az iskolából a munkába lépés folyamata zökkenőmentes” – írják szinte a kormánypropagandát idézően a kötet szerkesztői, ám rögtön rátérnek, hogy ez miért nem igaz.
A képzettebb fiatalok többsége állami segítség nélkül is könnyen el tud helyezkedni, viszont a képzetlenek jelentős része bértámogatással vagy közmunkásként talál csak rövid távú munkalehetőséget. A 2008-as válság utáni világgazdasági konjunktúra Magyarországon is éreztette a hatását, ennek köszönhetően a fiatalok munkanélkülisége is csökkent, a képzetlenebbek is el tudtak helyezkedni, de a közelgő válság előszele már érezteti a hatását: több cégnél elkezdték kirúgni a legkönnyebben elküldhető fiatal munkavállalókat.
Mint a lenti ábrákon látszik, a fiatalabb generációk munkanélküliségi mutatói egyébként is rosszabbak az idősebbekénél a rendszerváltás óta – ez nem magyar sajátosság.
Még nehezebb helyzetben vannak azok, akik az általános iskola 8. osztályának elvégzése után – vagy még az előtt – lemorzsolódnak: egy részük a közfoglalkoztatásban vagy munka nélkül kallódik, és nem kap segítséget sem a tanulmányai befejezéséhez, sem az elsődleges munkaerőpiacra lépéshez.
Bár az utóbbi időszakban, így 2018-ban is munkaerő-keresleti többlet jellemezte a gazdaságot, ez a másik oldalról nézve komoly munkaerőhiányt jelent. 2018 utolsó negyedévben 83,3 ezer volt az üres álláshelyek száma, 23 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Emiatt olyan fiatalok is könnyen el tudtak helyezkedni, akiknek ez konjunktúra nélkül nem sikerülne. De mivel az alapkészségeik gyengék, a következő válság során vagy a technológia fejlődése miatt könnyen elveszthetik a munkájukat.
A romák rossz helyzetben vannak, még rosszabban lesznek
A romák foglalkoztatottsága minden végzettségtípusban elmarad a nem romákétól, miközben az egyébként is az átlagosnál kisebb arányban foglalkoztatott alacsony iskolai végzettségűek a roma népességen belül erősen felülreprezentáltak.
A roma és nem roma férfiak foglalkoztatási rátájában a különbség jelentős, de közel sem akkora, mint amekkora a nőket jellemzi.
A legfeljebb alapfokú végzettségű roma nők közül csak minden ötödik dolgozott 2018-ban.
„A romák tartósan kedvezőtlen munkaerőpiaci pozícióját valószínűsíti, hogy a 18-24 évesek 68,4 százaléka úgynevezett korai iskolaelhagyó volt, azaz 24 éves koráig nem szerzett szakmai végzettséget, szemben a nem romákra jellemző 9,3 százalékkal, míg a roma 15-24 évesek 40,1 százaléka sem oktatásban, sem képzésben nem vett részt, és nem volt jelen a munkaerőpiacon sem, szemben a nem romák 9,1 százalékával” – érzékeltetik az etnikumok közötti döbbenetes különbségeket a közgazdászok.
