Korlátlan hatalmat kapott a kormány: a sajtó maradt az egyetlen kontroll

0
needpix.com
Hirdetés

Soha olyan fontos feladat nem hárult az elmúlt évtizedekben a sajtóra, mint most. A fideszes többség ugyanis ma megszavazta az országgyűlésben, hogy a kormány korlátlan hatalmat kapjon a vírusügyi védekezés okán, és rendeletekkel kormányozzon. Mostantól tehát a parlament ellenőrző szerepe megszűnt. A sajtó szerepe viszont felértékelődött. Annak a sajtónak a szerepe, amely képes rá, és akarja is kritikus szemmel szemlélni a történéseket. Ebben minden bizonnyal a hatalomtól függő országos és helyi sajtó nem lesz partner. Így – bárhogy is nevezzük ezeket: független, szabad, ellenzéki – annak a sajtónak lesz történelmi szerepe, amelyet eddig sem vakított el a propaganda, és nem érte be a hivatalos közlemények, hírek közlésével. Hanem mindig a háttér mögé nézett. Ilyen sajtó a KecsUP is. Felfogtuk a jelenlegi helyzetet, és azzal a tudattal tájékoztatunk változatlanul, hogy itt helyben az egyetlen olyan hírközlő felület vagyunk, amely nem a fősodorhoz csatlakozott, és nem a gondosan válogatott MTI hírek és városházi sajtótájékoztatók jelentik számára a tartalmat olyan köntösbe csomagolva, amelyre senki nem húzza fel a szemöldökét a városházán.

Tesszük ezt addig (a többi hasonló sajtóval együtt az országban), amíg tehetjük. A szájkosár törvényt ugyanis tehát elfogadta a fideszes többség. Így a törvényben benne lévő gumicsont szabály is élesedik. Vagyis az a passzus, amellyel a rémhírterjesztés eddig is hatályban lévő megfogalmazását kiegészítették. Ez pedig arról szól, hogy bűncselekményt követ el mindenki (és így a sajtó is), aki írásával a járványügyi védekezés eredményességét megakadályozza vagy nehezíti. És azért gumicsont ez, mert nem objektív a megítélése. Hiszen az írás után lényegében azonnal eljárás alá vonható egy újságíró vagy posztoló, ha úgy ítélik meg, hogy a törvény szövegének “eleget tett” az illető. Csakhogy ezt a bíróság mi alapján dönti majd el? Korábbi írásunkban megemlítettük, hogy az eredményesség nem egyik napról a másikra látszódik, azt csupán később az idő dönti el, hogy mi lett eredményes vagy nem, és ebben mekkora szerepe lehet egy írásnak. Még az is elképzelhető, hogy maga az intézkedés nem hoz eredményt, mert rossz az elképzelés, megvalósítás.

De miért is kellett ez a törvény?

Már korábban is azzal érvelt a Fidesz-KDNP többség, hogy hatályukat vesztik a különleges jogrendben eddig meghozott rendeletek (ez két hét után valóban így van), és ha nem lesznek ezek megújítva, akkor veszélybe kerülnek a járványügyi lépések. Ezért akarták a múlt héten sürgősségi tárgyalásban meghozni a törvényt, de ehhez nem kapott a múlt héten négyötödöt a javaslat. Ezért egy héttel később, ma már kétharmaddal megszavazták a törvényt. Persze nem kellett volna aggódniuk a kormánypárti képviselőknek az időből kicsúszásért, ha nem a múlt héten, hanem már hamarabb terjesztik elő a meghosszabbítási javaslatot. Politikia elemzők szerint azonban a lényeg itt nem is ez volt, hanem, hogy legyen egy szavazás, ahol az ellenzék nemet nyom, és akkor azzal lehet támadni, amivel támadták is. Hogy nehezíti a védekezést, esetleg a vírusnak drukkolnak, nem lehet rájuk számítani.

Mit szeretett volna az ellenzék?

Az ellenzék egy hete és most is leszögezte: a korlátlan idejű hatalommal van bajuk, ezért kértek beépíteni egy 90 napos időkorlátot. Azzal, hogy ha az nem lesz elég, akkor majd újabb határidőről szavaznak. A lényeg: ne a kormány mondhassa meg, hogy mikor van vége a veszélynek és meddig maradhasson érvényben a korlátlan hatalom. Ezzel szemben volt a komrányzatnak az az érvelése, hogy mi van akkor, ha 90 nap múlva nem tud ülésezni a parlament, mert olyan szintű helyzet lesz az országban, és felhatalmazás nélkül marad a kormány. Csakhogy amennyiben olyan durva járvány lesz, hogy 100 országgyűlési képviselő megbetegszik és ezzel nem lesz határozatképes a parlament, akkor talán a 14 tagú felhatalmazásra váró kormány se lesz olyan helyzetben, hogy rendeleteket alkosson. Nyilván egy ilyen szintű járvány ezt a testületet is megtépázná.

Hirdetés

De akkor most kell vagy nem ez a felhatalmazás?

A kormány szerint kell, ezért is szavazták meg, és már kellett volna egy héttel korábban is. De mivel az ellenzék nemmel szavazott a fenti okok miatt (a nyilatkozatok szerint ellenzék nem adhat kormánynak korlátlan hatalmat), rögtön támadásba is lendült a kormány és a hozzá hű média. Az ellenzéket olyannak állította be, amely miatt nem lehet majd szükséges döntéseket hozni, vagy csak egy hetes csúszással. Miközben nagyon is úgy tűnik, hogy lehetett ilyen döntéseket hozni. Hiszen Orbán Viktor úgy jelentette be pénteken a kijárási korlátozást, hogy arról nem döntött a parlament, és a felhatalmazási törvény se volt elfogadva még. Valamint szintén ilyen körülmények között zárhatta le a határokat és hosszabbíthatta meg a felsőoktatási intézmények látogatásának tilalmát az országos tisztifőorvos. A kormány tehát megtalálta a módját a fontos döntések meghozatalának és meghosszabbításának a felhatalmazási törvény nélkül is. Talán nem állítunk valótlant azzal, hogy esetleg tudták ők ezt már korábban is, hogy megoldható.

Óriási bűn lenne a hivatalos tájékoztatók terepét politikai csatákra használni

Pedig ez megtörtént. Schanda Tamás államtitkár tette ezt meg, aki az Operatív Törzs tájékoztatóján azt mondta szombaton, hogy a felelőtlen ellenzék miatt lejárt az említett főiskolai és egyetemi látogatást megtiltó rendelet, de azért az Operatív Törzs és az Innovációs és Technológiai Minisztérium kérésére a rektorokon keresztül intézkedni lehetett, hogy tartsák fent az intézmények a korábbi intézkedést (itt jegyezzük meg, hogy a hivatalos tájékoztató oldal szerint ezt a tisztifőorvos rendelte el határozatban, ezért is hivatkoztunk fentebb rá). Ízlés dolga, hogy kinek mi a véleménye ezekről a tájékoztatókról és az azokon elhangzottakról. Bár ezek egy részét megkérdőjelezi a közvélemény és szakértők is a hírek szerint, direkt politikai kicsengés nem volt tettenérhető eddig. Vagyis szombatig, amikor az államtitkár a felelőtlen ellenzékről beszélt. És azért nagyon veszélyes ez, mert éppen az ilyen alkalmak nehezíthetik a sikeres védekezést, amit büntetni kíván tehát az új törvény. Mert ha a közvélemény ezek után úgy tekint az ilyen sajtótájékoztatókra, hogy azokon a kormány politikai üzenetei ismétlődnek, akkor hajlamos lesz legyinteni az itt elhangzó, amúgy megfelelő és szükséges intézkedésekre is. Ha politikai színtérré akarják (reméljük a szombati volt az első és utolsó alkalom) zülleszteni azt a fórumot, amely el akarja nyerni minden állampolgár bizalmát; és elérni azt, hogy úgy viselkedjen mindenki, ahogy itt kérik tőle, akkor ezt meggátolhatják a megosztó és sokakat felbosszantó politikai kijelentések.

Véleményünk szerint a most elfogadott törvény alkalmas lehet arra is, hogy minden vitájával együtt azt üzenje a lakosságnak, hogy a politika nem is arról szól, hogy közös ügyeinket intézzük általa. Valamint azt is felteheti magában az olvasó, hogy valóban a népet képviseli-e az a törvény, amelynek elfogadását az ország közel felének bizalmát élvező ellenzék egyetlen kompromisszumos javaslatát elutasítva szavazták meg erőből a többségben lévők. Amikor olyan kijelentéseket hallanak a magyar emberek, hogy a törvényt az ellenzék nélkül is el lehet majd fogadni (csak később), akkor vajon jól hiszik-e, hogy nem is volt cél, hogy egy ötötödös  támogatottságú döntés szülessen meg, hanem egy csakazértis jogszabály, amelynek okán 2022-re gondolva ütni lehet az ellenzéket, az ország egyik felét, és esetleg kordában tartani azt a sajtót, amely egyelőre még szálka a hatalom ujjában.

 

500 Ft1000 Ft3000 Ft