Pórul jár, aki már nyugdíjba ment

0
pixabay.com
Hirdetés

Akik 2021-ben vonulnak nyugdíjba, azoknak időskori ellátása 35 százalékkal magasabb lesz, mint azoké, akik ugyanolyan életpályát követően 2016-ban mentek nyugdíjba. Az ötéves eltérés 2016-ban még csupán 1 százalék volt – a többi között ez derül ki az Európai Bizottság legutóbbi országjelentéséből.

A hazai szakemberek az elmúlt években többször figyelmeztettek, rossz irányba indult el magyar nyugdíjrendszer. Az ellátások közötti különbségek óriásira nőttek, ma már nemcsak egymilliós, de már kétmillió forinton felül havi nyugdíjakat is folyósítanak, miközben a nyugdíjminimum még mindig havi 28 ezer forint. Eközben a Nők 40 program népszerű, ám mára pont szembe megy a kormány azon törekvéseivel, hogy minél több embert vonjanak be a munkába, sőt a nyugdíjasok táborából is igyekeznek pótolni a hiányzó munkaerőt. Ezzel szemben a program keretében több százezer nő a rá vonatkozó korhatár elérése előtt nyugdíjba vonult – ami többszáz milliárd forinttal növelte meg a nyugdíjrendszer kiadásait. A problémák ismertek, ám az Európai Bizottság legutóbbi országjelentésben, már mint az egyik fenntarthatósági kockázatot nevesítette a magyar nyugdíjrendszert, és ennek egyenlőtlenségeivel is foglalkozott – számolt be a Népszava.

A jelentést névlegesen a Bizottság adja közre, ám a mélyreható elemzést az uniós apparátus készítette, így a megállapítások mögött teljesen fölösleges Brüsszel esetleges „áskálódását” keresni mezei fideszes politikusoknak.

Az elmúlt évek változásai a nyugdíjrendszerben nemcsak, hogy növelték a jövedelmi egyenlőtlenségeket, de ezzel párhuzamosan emelték is a kiadásokat, vagyis romlott annak a fenntarthatósága – olvasható a brüsszeli jelentésben. 2016 óta a bérek a nyugdíjaknál lényegesen nagyobb ütemben emelkednek. Összességében a nyugdíjak 2,8 százalékkal nőttek, miközben a béremelkedés az elmúlt öt évben átlagosan évi 9,2 százalék volt, ennek következtében az átlagnyugdíj és a nettó átlagbér arányaként kifejezett úgynevezett helyettesítési ráta a 2015-ös 67 százalékról 2019-ben 53 százalékra csökkent. A különbségek nem csupán az aktív és nyugdíjasok között nőttek hatalmasra, hanem a különböző nyugdíjas generációk között, ugyanis ebbe az irányba hatnak nyugdíj-megállapítási szabályok. Közismert, hogy a nyugellátás alapja az életpályára jutó átlagbér. Így a 2021-ben megállapított nyugdíjak esetében érvényesül az elmúlt évek gyors béremelkedése, míg a 2016-ban megállapított nyugdíjaknál nem. Vagyis a 2021-ben nyugdíjba vonulók nominális nyugdíja 35 százalékkal magasabb lesz, mint azoké a nyugdíjasoké, akik ugyanolyan életpályát követően öt évvel korábban mentek nyugdíjba. Az ötéves eltérés 2016-ban csupán 1 százalék volt – olvasható az országjelentésben.

Hirdetés

Az elmúlt években végrehajtott szakpolitikai intézkedések hatására az egyenlőtlenségek várhatóan tovább nőnek. Bár az elmúlt öt évben ez elsősorban a nyugdíjindexálási szabályokból eredt, számos más intézkedés is hozzájárul a problémához. 2011-ben vezették be az egykulcsos jövedelemadót. Ennek hatására csökkent az alacsony keresettel rendelkezők nettó jövedelme, miközben a magas keresetűeké emelkedett. A szélesedő bérszakadék tükröződik a nyugdíjakban is, mivel a nyugellátás alapját a nettó bér jelenti. Magyarországon 2013-ban megszüntették a nyugdíjjárulékok felső határát. Ennek hatására jelenleg emelkednek a költségvetési bevételek, mivel a magas keresettel rendelkezők magasabb járulékot fizetnek. Ugyanakkor ez a jövőbeli nyugdíjkiadások növekedésével is jár, mivel a rendkívül magas nyugdíjak száma is magasabb lesz. Mindkét intézkedés a magas jövedelmű nyugdíjasoknak kedvez, ami a 65 év felettiek korcsoportjában fokozza az egyenlőtlenséget. Hosszú távon ez valószínűleg növelni fogja a nyugdíjköltségeket, mivel általában a magas jövedelmű csoportok tagjai tovább is élnek nélkülöző társaiknál.

A Bizottság számításai szerint az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága továbbra is kihívást jelent, főként a népesség elöregedése miatt. Magyarországon 2070-ig várhatóan a GDP 3,3 százalékának megfelelő mértékben emelkednek a népesség elöregedésével kapcsolatos költségek, elsősorban a nyugdíjakra (a GDP 1,9 százaléka), továbbá az egészségügyre és a tartós ápolás-gondozásra (a GDP 1 százaléka) fordított közkiadások miatt. Emellett a nyugdíjak megfelelősége – vagyis alacsony színvonala – további kihívást jelent az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságára nézve – olvasható a jelentésben.

Előbb-utóbb lépni kell, de jobb lenne előbb

Semmi olyan új megállapítás nem szerepel az Európai Bizottság jelentésben, amire a hazai szakértők az elmúlt években már nem hívták volna fel a figyelmet – mondta lapunknak Barát Gábor az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság egykori vezetője. Ám amíg a nyilvánvaló problémákat Brüsszel elemzi, addig a magyar kormány jelentéseiben, nyilatkozataiban nem veszi komolyan a jeleket, a feszítő igazságtalanságokat – tette hozzá a nyugdíjbiztosítási szakértő. A 2015 utáni “bérrobbanás” és egyes nyugdíjjogi intézkedések, hatások következményeit jól érzékelteti a jelentés. Az egyenlőtlenségek hosszabb távon erősödni fognak, az átlagnyugdíjnál alacsonyabb nyugdíjban részesülők hátrányára.

A nyugdíjrendszerben, főleg 2010 után kialakult ellentmondások,sőt igazságtalanságok igen sok tényezőre vezethetőek vissza,ezért célszerű lenne ezeket feltárni, s ha lehetséges orvosolni. Az egyenlőtlenségek csökkentése miatt érdemes lenne elgondolkodni a szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentésének ütemén – így ugyan lassabban nőnének a reálbérek, de ezzel csökkenne a jövedelmek és a nyugdíjak közötti különbség. A nők 40 éves kedvezménye nem megszüntethető, de ez is egy feszültségforrás a nyugdíjrendszerben, amit kezelni kellene.

Emellett a másik kihívás, hogy lassan el kellene kezdeni, egy új, XXI. századi nyugdíjrendszer kidolgozását és annak több fordulós megvitatását. Erre ugyan van bőven idő – mintegy 10-15 év –, de minél később állunk neki a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának megalapozáshoz, annál nagyobb feladat lesz. A gond az, hogy jelenleg ezzel senki nem foglalkozik – tette hozzá Barát Gábor.

Évek óta rendezetlen a rokkantnyugdíjasok ügye

Az Alkotmánybíróság (AB) 2018 őszén kimondta, hogy az Orbán-kormány megszegte az Emberi Jogok Európai Egyezményét azzal, ahogy 2012-ben átalakította rokkantnyugdíjrendszert és elvette a rokkantnyugdíjasok juttatásainak nagy részét anélkül, hogy figyelembe vette volna az ellátásra jogosultak tényleges fizikai állapotát. Az AB 2019. március 31-ig szabott határidőt az Országgyűlésnek, hogy megalkossa a szükséges szabályozást, de a fideszes többség semmit sem tett az ellenzéki indítványok dacára. Az elmúlt napokban a MSZP frakciója újabb határozati javaslatot nyújtott be a parlamentnek, amelyben a rokkantnyugdíjak rendezésre szólítja fel a kormány – a határozati javaslat tárgysorozatba vételéről akár már a héten döntés születhet.

A mostani döntésnek külön súlyt adhat Darák Péter, a Kúria elnökének hivatalos véleménye. Tóth Bertalan az MSZP elnöke tájékoztatást kért az ügyben a Kúria első emberétől; a lapunk birtokába került levélben az MSZP-s politikus azt tudakolta, hogy miként lehet biztosítani az egységes jogalkalmazást, ha az Országgyűlés nem hajtja végre az Alkotmánybíróság döntését és nem alkotja meg a szükséges jogszabályokat. Ugyanis enélkül ha bíróságok a hatályos jogszabályok szövege alapján döntenek, akkor egyértelműen Alaptörvény-ellenes döntést hoznak.

Darák Péter a képviselőnek írt válaszában lényegében megerősítette a probléma lényegét, és kimondta, hogy a „rokkantnyugdíjak csökkentésével összefüggő kártalanítási szabályok hiánya magát az igényérvényesítést gátolja”, és a „felvetett problémák megnyugtató megoldását … a jelenleg hiányzó szabályozás országgyűlés általi megalkotása jelentené”.

A helyzet tehát az, hogy az Alkotmánybíróság a rokkantaknak adott igazat; a Kúria elnöke sürgeti a hiányzó szabályok megalkotását; mi pedig, az MSZP országgyűlési képviselői konkrét javaslatot is benyújtottunk az embertelen és jogtalan helyzet felszámolása érdekében – közölte a Népszavával Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője.

Nyolc éve kezdődött

2012-ben a kormány gyakorlatilag felszámolta az addig létező rokkantnyugdíjrendszert, megszűnt a korábban a társadalombiztosítás keretein belül működő ellátórendszer, véglegesen megszüntették a baleseti rokkantsági és a rokkantsági nyugdíj intézményét, és felülvizsgálatra kényszerítettek közel kétszázezer embert. A komplex felülvizsgálat szempontrendszerét viszont úgy alakították ki, hogy sokan akkor is kiestek és kiesnek a jogosultak közül, ha egyáltalán nem javult az állapotuk, vagy akár még romlott is. Ezt követően 2018-ban mondta ki az Ab, hogy ezek az intézkedések sértették Emberi Jogok Európai Egyezményét.

500 Ft1000 Ft3000 Ft