Barabási Albert-László: ahol sokat tesztelnek, hamarabb feloldhatják a szigorításokat

0
Barabási Albert-László – Fotó: Orbital Strangers

Barabási Albert-László, a világhírű magyar hálózatkutató mesélt az általa vezetett bostoni intézet legfrissebb epidemiológiai kutatásairól –  a vezetők válságkezeléséről, a társadalmak reakciójáról, és arról az új világról, ami közvetlenül a járvány után vár majd ránk – a Hősök Tere Kezdeményezés által szervezett előadáson.  A beszélgetésről D. Tóth Kriszta készített beszámolót a wmn.hu-n, amit röviden összegzünk.

A járványt januárban lehetett volna “megfogni”

A magyar kutató közvetlen kollégáját, a bostoni Network Science Institute másik irányítóját, Alessandro Vespignani fizikust nagyon rossz lelkiállapotban találta januárban. Barabási Albert-László elmondta, hogy egyáltalán nem csodálkozott olasz származású kollégája akkori kétségbeesésén.

A világjárványt ugyanis, számításaik szerint, januárban lehetett volna „megfogni”. Februárban már késő volt. 

A tudományos világban évek óta konszenzus van arról, hogy nem az a kérdés, hogy lesz-e világjárvány (gondoljunk csak a 2009-es H1N1 sertésinfluenzára; a 2014-es ebolajárványokra), hanem az, hogy mikor, és mennyire leszünk képesek felkészülni rá.

Még januárban sem igazán hallgattak a tudósokra a döntéshozók – vagy nem akartak hinni nekik. Sokan pánikkeltésnek, ijesztgetésnek gondolták a szavaikat. (Az amerikai elnök, Trump többször is nyilvánosan bagatellizálta a koronavírust – a szerk.)

„Az emberek ugyanis nem hiszik el a krízist, amíg nem látják. A törvényeket pedig a krízisek írják.”

Barabási Albert-László szerint ezért januárban reménytelen lett volna lezárni Amerikát vagy Magyarországot. A hálózatkutató szerint Magyarország szinkronban lépett a nyugat-európai intézkedésekkel, és kellő időben kezdte el korlátozni a mobilitást és a társas kapcsolatokat, a kezdeti hezitálás után az iskolákat is bezárta.

Sokkal többet kellene tesztelni itthon

Mindamellett a tudós szerint Magyarországon sokkal többet kellene tesztelni, és nagyobb súlyt fektetni a kontaktkutatásra, mert így lehet felkészülni egy következő járványra.

„Amit Magyarország csinál […] valóban sokkal több beteg van otthon, mint amennyit bevallanak, valóban sokkal kevesebbet tesztelnek, mint amire szükség lenne – de mindenhol ez van, mert nincs elég teszt”

– mondta Barabási Albert-László.

Barabási Albert-László szerint ott, ahol rengeteget tesztelnek, hamarabb feloldhatják a szigorításokat

A napi fertőzöttségi adatokat érdemes úgy figyelni, hogy az enyhítésekhez kéthetes folyamatos csökkenés kell, addig nem lehet változtatni a stratégián.

A járványnak óriási társadalmi ára lesz

„A tehetősek leálltak, a szegények mozognak, mert nem tehetnek mást, szolgáltatni kell azoknak, akik le tudtak állni. […] Ennek a járványnak óriási ára lesz. […] a fertőzésben elhunytak aránya elhanyagolható lesz azokéhoz képest, akik a gazdasági és társadalmi hatások miatt nem fogják túlélni ezt a krízist”

véli a hálózatkutató.

Ami jó hír!

Össze tudott fogni a társadalom, hogy a tudomány képviselőiben és sok mindenki másban mekkora rejtett energia szabadult föl.

És jó hír az is, hogy ez a megnövekedett, rejtett tartalékokat is felszabadító tudományos, kutatói világhálózat gőzerővel dolgozik az új koronavírus elleni vakcinán.

A legjobb hír, ami a közeli jövőt illeti, pedig az olcsó, tömeges tesztekhez fűződik. A technológia már létezik, és már csak az a kérdés, hogy mikor és hogyan lehet őket tömegekhez eljuttatni. –

számolt be előadásában Barabási Albert-László, a bostoni Network Science Institute magyar irányítója, ami egészben itt olvasható.