Periférián a magyar kultúra dolgozói – vélemény

0
Üres a könyvtár. Ez vár ránk?
Hirdetés

Általános vélemény, hogy a magyar kultúra, a nemzeti szellemi kincseink, és általában a kulturális értékek ápolása közös ügy és feladat, mert ezek az értékeink tovább örökítésre váró közkincs.

A kulturális mező rendkívül sokszínű, ezen belül elkülöníthetők az elsősorban nem profitalapú területek, mint a képzőművészet, az irodalom, a történelem vagy a klasszikus zeneművészet, és az elsősorban profitalapú kultúra, mint a populáris zene vagy a film. Az elsősorban nem profitalapú kulturális értékek hagyományozása nem lehetséges a múzeumok, a levéltárak, a könyvtárak vagy éppen a művelődési házak nélkül, amelyek a közoktatás mellett a kultúra megőrzésének, megszerzésének, a művelődésnek nélkülözhetetlen műhelyei.

Gyanúsak vagytok… a kultúrharc a jobboldalon belül zajlik

De hogy a kultúra ne csupán játékszer, hatalmi eszköz, ideológiai kontroll vagy áru legyen, hanem a közösségek formálódásában és az egyenlőbb és tudatosabb társadalom kialakulásának kiemelt szereplője is, ahhoz fel kellene hagyni az évek óta tartó kultúrharcos politikával. Már csak azért is, mert ez nem jobb- és baloldal harca, mint azt Szakács Árpád kultúrharcos újságíró, az egyik kormánypárti portálon állítja 20 cikkén keresztül, hanem a NER-en belül zajló viták sorozata (lásd L. Simon László, Demeter Szilárd, Orbán János Dénes stb.). Ezek a belső összeütközések azt mutatják, hogy sokkal inkább

fideszen belüli erőközpontok vetélkedéséről és konfliktusáról, mintsem egy végiggondolt közpolitikai vagy esztétikai program megvalósításáról lenne szó.

Egyetlen ember beskatulyázása is értelmetlen leegyszerűsítés, hát még több száz alkotó felcímkézése összesen két darab, üres politikai kategóriával. De mivel nincsenek értelmes játékszabályok a magyar politikában, könnyedén kerülhetett például sokakkal együtt

Hirdetés

Esterházy Péter is a kultúrharc céltáblájára, mint baloldali. Hát, pedig lenne  oka a jobboldalnak, hogy lelkesedjen érte: arisztokrata származás, rendszerellenesség a Kádár-korban, a könyvei tele Istennel, hazával, történelemmel, és mindenek előtt a magyar nyelv iránti rajongással. Csak hát bírálta Orbán Viktort.

Szakács Árpád, Takaró Mihály, Orbán János Dénes és Demeter Szilárd / Fotó: valaszonline.hu

Miért gond ez? Mert politikai „ízlések” miatt törölnek előadást az Operaházban, menesztik Pálinkás Józsefet, cserélnek le vidéki fesztiválszervezőt, indítanak kulturális szervezet ellen pénzügyi vizsgálatot.

Ezeknél a konkrét eseteknél súlyosabb következmény lehet, ha a közművelődési és oktatási rendszer szereplői, könyvtárosok, művelődési házak, tanárok úgy érzik: nem szabad meghívniuk vagy bemutatniuk olyan művészt, akit a kormánymédia támad, vagy aki mondott valami gyanúsat politikai kérdésekről.

A koronavírus alatt venné el a kormány a kulturális intézményekben dolgozók közalkalmazotti státuszát

November 1-jétől elvenné a kormány a kulturális intézményekben dolgozók közalkalmazotti státuszát és munkaviszonnyá alakítaná át egy olyan időszakban, amikor a koronavírus-járvány idejére különleges hatalmat kapott.

A javaslat kiterjed a levéltárakra, nyilvános könyvtárakra, muzeális intézményekre és előadó-művészeti szervezetekre. Ugyanakkor nem vonatkozik a kormány által létrehozott VERITAS Történetkutató Intézetre.

A gőzerővel erőltetett törvényalkotás főként azokat a legvédtelenebb közalkalmazottakat érintheti hátrányosan, akik az elsősorban nem profitalapú kulturális területeken dolgoznak. A könyvtárakban, a levéltárakban, a múzeumokban és a közművelődési intézményekben dolgozók bére szégyenletesen alacsony, a közszolgálati béreken belül is a legalacsonyabbak közé tartozik.

A 2008 óta az itt dolgozó szakemberek semmiféle érdemi béremelést nem kaptak. A körülbelül húsz ezer fős szakma szinte összes munkatársának alapfizetése a garantált bérminimum (nettó 140.049 forint) vagy a minimálbér (nettó 107.065 forint).

Fekete Péter kultúráért felelős államtikár azzal fejezte be a kulturális közalkalmazottak megszüntetéséről szóló törvényjavaslat vitáját, hogy lényegében nincsen az adófizetőknek pénze, arra, hogy a kulturális szférában forrást bővítsenek, ezért sem tudják a közalkalmazotti bértáblát emelni. A kormány 6%-os béremeléssel „jutalmazná” a szakmában maradókat.

3.26-tól “az adófizetői forintok ezt nem teszik lehetővé” (forrásbővítést)

Fekete Péter államtitkár és L. Simon László szerint ugyanakkor a javaslat az intézményvezetőknek ad majd nagyobb szabadságot a bérezésben és a rosszul dolgozók elbocsátásában, és aki tisztességesen dolgozik, annak nincs mitől félnie.

Ha a dolgozó nem fogadja el a feltételeket, röpülhet július 15-ével

A dokumentum szerint a közalkalmazottakkal július 15-ig közlik a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot, amit ha nem fogadnak el, akkor nem dolgozhatnak tovább a kulturális intézményben.

“A munkáltató 2020. július 15-éig írásban közli a közalkalmazottal a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot. […] a közalkalmazott a szerződéskötésre vonatkozó határidőben nem nyilatkozik […] a közalkalmazotti jogviszony átalakulás nélkül, e törvény erejénél fogva megszűnik.”

Azoknak a dolgozóknak, akikre közalkalmazotti státuszokat elveszítve a Munka Törvénykönyve vonatkozik majd, nagy változásokkal kell számolniuk a munkáltató és a munkavállalói viszonyában. Amitől többen azért is félnek, mert a bérek és a piaci béralku komoly bérfeszültséghez vezethet.

Sokat fognak bukni az átalakítással az idősebb, nyugdíj előtt álló kulturális szakemberek is, mert eddig 25, 30 és 40 év közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő után jubileumi jutalom illette meg a közalkalmazottakat. A jutalom a közalkalmazott két-, három- illetve öthavi illetményének felel meg, ami nagyságrendileg akár félmillió forintos összeget is jelenthet, de egy phd fokozattal rendelkező 40 éve a szakmában dolgozó, nyugdíj előtt álló közalkalmazott, kb. nettó másfél milliót is veszíthet – írja a Munkások Újsága.

A tervezet teljesen eltérően fog hatni a különböző fenntartású intézményekben. Egy szerény körülmények között működő vidéki múzeum például, amelynek alig van külső forrása nem lesz képes megfizetni a muzeológust, amely leépítéshez vezethet. A kollektív szerződés megkötésére pedig csak ott van lehetőség, ha van erős és legitim helyi érdekvédelmi szervezet. Mivel a Munka Törvénykönyve elsődlegesen a munkaadónak kedvez és nem a munkavállalót védi, így a munkaidőkeret és a szabadságkiadás is továbbá feszültséget okozhat.

Az állam kivonulna a kulturális közfeladatellátásból és a plusz feladatokat rátolná az önkormányzatokra

A javaslat tartalmaz állami, illetve önkormányzati feladatelhatárolást is. Ami azzal a következménnyel is járhat, hogy csak bizonyos, az állam alá tartozó szolgáltatásokat fognak finanszírozni és önkormányzatiakat nem. Ez alátámasztja azokat a véleményeket, hogy az állam kivonulna a kulturális közfeladatellátásból.

Az alulfinanszírozott közgyűjtemények ma is méltatlanul alulfizetett munkatársai által gondozott, a Magyar Állam tulajdonában lévő műemléki épületek és műtárgyállomány tekintetében a tulajdonos lényegében nem kíván felelősséget vállalni a jövőben, leginkább pedig anyagi áldozatot hozni.

Néhány hónapja felmérés és adatgyűjtés keretében formálódni látszik az a szándék is, hogy a most még a Magyar Állam tulajdonában lévő, közgyűjteményként működő, igen rossz állapotban lévő műemléki épületeket átadhatják az önkormányzatoknak, ezzel kibújva az állagvédelem, a műtárgyvédelem kötelező ellátása, a közgyűjtemények költségvetési támogatásának kötelezettsége alól. 

Ilyen körülmények között az önkormányzatok kényszerhelyzetbe kerülhetnek. Központi forrás hiányában olyannyira beszűkülhetnek a lehetőségek, hogy reális opcióként merül fel a helyi döntéshozók számára, hogy mely épületekből költöztessék ki a kiállításokat és a múzeumokat, illetve mely épületeket adják el, esetleg adják bérbe más célra, hogy forrást teremtsenek a közgyűjteményeik fenntartására.

Utólagosságok a magyar kultúrában is?

Sándor Iván író gondolatai:

„Évszázados tapasztalat, hogy (hazánkban) a szellem teljesítményei-ajánlatai füstbe mennek. Szerencsés esetben az utólagos összegzésekben, korértelmezésekben van szerepük. Tegyük hozzá: az utólagosságokban gazdag a magyar gondolkodás.”

500 Ft1000 Ft3000 Ft