Képes volna egy váratlan, nagyobb összegű kiadást saját forrásból fedezni?

0
Több mint 3 millió magyar ember él olyan háztartásban, amelynek egyáltalán nincsenek tartalékai. / Forrás: Eurostat adatbázis, ilc_mdes04
Hirdetés

Képes volna-e a háztartása egy váratlan, nagyobb összegű kiadást saját forrásból fedezni? – tette fel a kérdést a KSH.

Az adatfelvételből az derül ki, hogy a magyar népesség 33 százaléka, több mint 3 millió ember él olyan háztartásban, amelynek egyáltalán nincsenek tartalékai. Ezzel az európai középmezőnyben vagyunk, kisebb-nagyobb mértékben lemaradva a velünk leginkább összehasonlítható visegrádi országok mögött (Csehország 22%, Lengyelország 29%, Szlovákia 30%). – olvasható az MTA oldalán.

Önnek van három hónapnál nagyobb összegű megtakarítása a koronavírus-járvány okozta rendkívüli helyzetben?
  • nem 67%, 80 szavazat
    80 szavazat 67%
    80 szavazat - 67% az összes szavazat
  • igen 33%, 40 szavazat
    40 szavazat 33%
    40 szavazat - 33% az összes szavazat
Összes szavazat: 120
2020.05.10. - 2020.05.15.
Szavazás zárva

A családok fele rendelkezik csak tartalékkal

Legrosszabb helyzetben az egy vagy több gyereket egyedül nevelők vannak, kétharmaduknak egyáltalán nincsenek tartalékaik, ami azt jelenti, hogy ha egy ilyen szülő elveszíti az állását, akkor a gyermekeivel együtt reménytelen helyzetbe kerül. A két felnőttből és 3 vagy több gyerekből álló háztartásokban élőknek is csak a fele rendelkezik bármilyen tartalékkal. Megfigyelhetjük viszont, hogy az egyedülálló, vagy egy párt alkotó idősek a tartalékok szempontjából nincsenek rosszabb helyzetben.

Több mint félmillió ember vesztette el eddig a munkáját

Egyre több felmérés érkezik arról, hogy a magyarok 10%-a elveszítette a munkáját a koronavírus-válság kirobbanása után.

Hirdetés

A felmérések alapján összesen 550-600 ezer munkanélküli adódik Magyarországon, ami 12-13%-os munkanélküliségi rátát implikál.

– foglalja össze a felmérések eredményeit a portfolio.hu.

Azok vannak a legnehezebb helyzetben, akiket leépítettek vagy csődbe ment a vállalat, ahol dolgoztak, hiszen nekik a korlátozó intézkedések feloldása után új munkahelyet kell keresniük.

Júniustól elkezdenek az emberek tömegével kiesni az álláskeresési járadékból

“A munkanélküli segély 3 hónapra szól, az ezt követő jövedelempótló támogatásból pedig valóban nem lehet megélni, de e mellett, illetve helyett kínálnak majd fizetett képzést, közmunkát, állami cégek is növelhetnek létszámot bizonyos munkákra, az életerős fiatalokat pedig szívesen látják a hadseregben is”fejtette ki Orbán Viktor miniszterelnök arról, mi vár azokra, akik alól kifut a munkanélküli segély.

Magyarországon az álláskeresési járulék (közismerten munkanélküli segély) 3 hónapra jár, ami Európában a legkevesebb idő. Ezzel szemben például Szlovákiában 6, Csehországban 6-12, Lengyelországban 6-18 és Szlovéniában 24 hónapig jár munkanélkülieknek a juttatás. Az államok azért támogatják hosszabb ideig az álláskeresést, mert figyelembe veszik, hogy az átképzési idő hosszabb három hónapnál.

A piaci környezetben az átképzés magától értetődő dolog, csakhogy a legtöbb hiányszakma nem a sima szakképzett munkavállalókat várja, hanem magas presztízsű jól képzet alkalmazottakat. Ezért is elképzelhetetlen az, hogy valaki 3 hónap alatt átképzi magát például informatikusnak. Olyan hiányszakmák, mint a mezőgazdasági gépészi képesítés 7-10 hónapot vesz igénybe, az ápoló vagy a fogászati asszisztens – egy márciusi kormányrendelet értelmében – 24 hónapra bővült. De, aki cukrásszá kívánja magát átképzeni, annak is 6 hónapot, vagy aki kereskedő képzésen vesz részt min. 4 hónapot kell tanulnia.

A rendszer belekényszerít az olcsó munkába

Noha a nemzetközileg is rekordalacsony, legfeljebb három hónapos időtartamú álláskeresési járadék segítheti az álláskeresést a munkanélküliség első hónapjaiban, a járadék lejárta után gátolhatja is. Arra kényszerítheti a munkakeresőket, hogy elfogadjanak olyan állást, amelyik nem felel meg képzettségüknek, ez pedig a munkavállalói fluktuáció növekedéséhez és a gazdaság általános termelékenységének csökkenéséhez vezethet. És nem utolsósorban pedig hatalmas egyenlőtlenséget eredményez.A magyarok 70 százaléka az átlagbér alatt keres, a mediánbér (tehát az a fizetés, amit a legtöbb magyar visz haza) 33 százalékkal alacsonyabb, mint az átlagbér– állapítja meg a milánói Bocconi Egyetem magyar kutatója, Scheiring Gábor a merce.hu-un közzétett elemzésében.

500 Ft1000 Ft3000 Ft