Kidobták a kulturális közszférában dolgozókat a közalkalmazottak közül

0
Üres a könyvtár. Ez vár ránk?
Hirdetés

A keddi napon – több más fontos törvénnyel egyetemben –  az Országgyűlés elfogadta az a fideszes törvényjavaslatot, amely megvonja a közalkalmazotti státust a kulturális szférában dolgozóktól. A törvény hatálya kiterjed központi költségvetési szerveknél, a helyi és nemzetiségi önkormányzatoknál, valamint az egyházi szervezeteknél foglalkoztatottakra. A múzeumok, közgyűjtemények, levéltárak, könyvtárak művelődési házak, előadóművészeti szervezetek, színházak dolgozói státusza közalkalmazotti viszonyból egyszerű munkaviszonnyá változik november 1-jétől.

A kulturális dolgozók július 1-jéig kapnak tájékoztatást a változásról, július 15-ig megismerhetik az új foglalkoztatásuk feltételeit, munkaszerződést pedig október 31-ig kell kötni. Aki nem fogadja el a kínált feltételeket, azt november 1-jétől elbocsátják.

Mit nyernek és mit veszítenek a közalkalmazottak?

A közalkalmazottak bértábla alapján kapják fizetésüket. A bértábla az iskolai végzettség és a munkatapasztalat (a ledolgozott évek száma) szerint állapít meg kategóriákat. A bértáblában szereplő összegeket az állam 2008 óta nem emelte, azaz befagyasztotta, emiatt a fizetések összetorlódtak. (2008 és 2019 vége között az infláció meghaladta a 35 százalékot.) A 170 fizetési kategóriából 139 kategória (82%) 2020-ban nem éri el a minimálbért/garantált bérminimumot. A legalsó kategóriákban ezért nem is találtak jelentkezőket bizonyos munkakörökre. Fizetésemelést a rendszerben csak azok kaphatnak, akik magasabb kategóriába léptek, az összetorlódás miatt azonban a magasabb kategóriákból egyszerűen nem volt hová előbbre lépni.

Hirdetés

A Fidesz most úgy döntött, nem a bértáblát rendezi, hanem kihajítja a rendszerből a dolgozókat. Ezek után mindenki egyéni bért kap, és csak a minimálbér/garantált bérminimum szintje lesz meghatározva. A munkahelyeken elvileg lehetőség nyílna béralkura, ha lenne az állami foglalkoztatónak erre plusz pénze. Az elfogadott törvény az összes bértömeg 6%-os emelését ígéri az elmúlt évek 35 százalékos bérelmaradásával szemben. Ebből kellene a differenciált béremelést megvalósítani. Ismerve a szféra helyzetét, valószínűleg általános 6%-os béremelés helyett széthúzzák a dolgozók fizetéseit: sokan lesznek, akik megmaradnak tartósan alacsony fizetéssel, míg néhány vezető jóval magasabb bért kap.

Az elbocsátás is könnyebbé válik. Képzeljük el, hogy hol találhat munkát egy település egyetlen intézményéből elbocsátott levéltáros, muzeológus, rendezvényszervező. Vagy másik városba költözik, vagy megválik tanult szakmájától. Ezért a dolgozók munkahelyi  kiszolgáltatottsága növekedni fog, el kell vállalniuk olyan feladatokat is, amelyekre eddig nem voltak kötelezhetőek. Például a színházakban a napi két próbával és az esti előadással könnyedén elhúzódhat a munkaidő akár 10-11 órára.

További változások

  • A közszolgálatba, közpénzek kezelőjének csak büntetlen előéletű személyt vehettek fel, ez a munka törvénykönyve alapján dolgozóknál ilyen követelmény nincs.
  • A közalkalmazottaknál kötelező a pályáztatás egy álláshely betöltésekor, ilyen kiválasztási rendszer nincs a munkavállalók esetében.
  • A közalkalmazottaknál 3 hónap próbaidő van a véglegesítés előtt.
  • A kezdők közalkalmazottak megfelelő felkészítésére 1-3 év minősítéssel záruló gyakornoki időt ad a közalkalmazotti törvény
  • A közalkalmazottak kaphatnak jubileumi jutalmat, ez már csak öt évig jár. A jutalom a közalkalmazott két-, három- illetve öthavi illetményének felel meg, ami nagyságrendileg akár félmillió forintos összeget is jelenthet, de egy PhD fokozattal rendelkező, 40 éve a szakmában dolgozó, nyugdíj előtt álló közalkalmazott kb. nettó másfél milliót is veszíthet.
  • Lakásvásárlásához, -építéséhez pedig az állam készfizető kezesség adott, ami ezentúl nem lesz a kulturális szférában.

Vélemények a státuszváltozásról

A változás körülbelül 19 ezer embert érint. A törvény előzetesen véleményezésére a járványügyi veszélyhelyzet alatt, a húsvéti ünnepekkor 3 napig volt lehetősége a szakszervezetnek, és egységesen elutasították mind a tervezetet, mind az egyeztetésnek ez a arrogáns módját.  A kapott 6%-os béremelés szerintük elégtelen a hátrányok ellensúlyozására. A pályaelhagyók miatt csökkenni fog a társadalomnak nyújtott kulturális közszolgáltatás színvonala, és a szakma felhígulásától is tartanak.

A pártok képviselői közül a vitában felszólaló L. Simon László volt fideszes kulturális államtitkár szerint a verseny nem idegen a kultúrától, a magyar kultúra szereplőinek legyen szó színházról, operáról, balettről, irodalomról, hazai és nemzetközi versenyben kell folyamatosan bizonyítania, ez a kultúra fogyasztóinak elvárása is.

Brenner Kolomán (Jobbik) szerint hazugság, hogy a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése jobb bérezést eredményez, ez csak az ágazat finanszírozásától függ. Szerinte a művészeknek ennek a törvénynek a nyomán júniustól szeptemberig nem lesz bevételük, éppen úgy, mint most a járvány miatt.

Az LMP-s Ungár Péter szerint kétszínű a Fidesz, mert nem vállalja fel, hogy valójában az állami szerepvállalás visszaszorítása zajlik minden téren és a piac előtérbe helyezése.