A Homokhátság utolsó buckáján álltunk – KecsUP a félegyházi tanyákon

0
A Homokhátság pompás és rojtos / kecsup.hu
Hirdetés

A Homokhátság egyik utolsó buckáján állunk a kiskunfélegyházi tanyavilágban. Az uralkodó széliránynak megfelelően, az ÉNy-DK irányú futóhomok vonulatából löszös finomhomok száll arcunkba a májusi melegben. Mögöttünk a homokdűnék között árválkodó gémes kút az eső után vágyakozó gyümölcsössel, közvetlenül lábunk előtt pedig a mélyen elterülő Tisza-völgye. A szőke folyótól, a Tiszától, aminek színe a legenda szerint azért szőkés, mert a tündérek lába tapossa a homokot, légvonalban kevesebb mint 20 km-re vagyunk.

Két táj ez az Alföldön, a Duna és a Tisza által határolt terület keleti felén, ahol a homok és a szél vívja szakadatlan küzdelmét a kiszáradó ártéri üledékkel telt, mélyen szántott „völgyben”.

Lábunk előtt a mélyen elterülő Tisza-völgyének üledéke / Fotó: kecsup.hu

A kalapja a Homokhátságnak pompás és rojtos, ami átszövődik a földdel együtt élő és lélegző alföldi parasztok a modernizáció árán elvesztett természettel való egység romanticizált képével. A puszta, a vidéki élet idilli toposza színezi a Homokhátság utolsó buckájának e pillanatát.

A végtelen táj, az egymástól kiáltásra fekvő árnyas tanyák, a homokon kanyargó dűlőutak, az akácosokkal és a szikes pusztákkal tarkított homokterületen fekvő gyümölcs- és zöldségkertek kölcsönös összefonódása ez a vidék.

Hirdetés

Az emberi kéz összefonódása a természettel, amelyben a természet kapcsolatban van a kultúrával

Egyre többen igyekszenek a vegyszert és a műtrágyát elhagyni. Volt abból bőven az átkosban. Csapdáznak a kártékony rovarok ellen és a biokontroll által engedélyezett szereket használják. A krumplibogár ellen „jó” a kézi védekezés. A gaz ellen pedig a kapaczin (vagyis a kapálás).

A gaz ellen a kapaczin… / Fotó: kecsup.hu

Óvják a talajt. És persze imádkoznak az esőért.

A klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás komolyt kihívást jelent a kertkultúrában. A régi és az új tudás összeért. Régi új, új régi. Az alföldi élet ígéret földje?

Az emberi kéz összefonódik a természettel, amelyben a természet kapcsolatban van a kultúrával. A biokertkultúra nem divatos hóbort, hanem életforma. Az itt élők szeretik az életet, mert tudják, hogy amit megtermelnek és előállítanak, az jelenti az életet.

Kis-Szeniczey Kálmán biogazda az ÖMKI-vel való közös bioburgonya programot meséli / Fotó: kecsup.hu

Almából és barackból pite és pálinka. Pirosgyümölcsből ivólé és lekvár. A kertsarkában bodzafa, ami alatt, ha elalszol, elvarázsolódsz. Homoktövis, ami javítja az általános egészségügyi állapotot. Paradicsom, paprika, illetve szőlő. Baromfi és racka. A gazdagság és a szegénység csakúgy hozzátartozik az Alföldhöz, mint a szépség és a rabul ejtett szabadság.

Kiskunfélegyháza tanyavilág

Mi hát a tanya? Otthon, lakóhely, szegény ember menedéke, módos gazdák messze látszó parasztkúriája, sziget a puszta tengerében, megfáradt vándorok pihenőhelye? Ez is, az is. De az biztos, hogy itt a szívósság és az élni akarás felülkerekedik mindenen. Évszázados tapasztalat ez.

Boronáljuk a rét zöld haját – KecsUP a kecskeméti tanyavilágban