A kormányzat innentől a múzeum vagy könyvtár vezetői pozíciójába is beleszólhat

0
Katona József Múzeum - Kecskemét / Forrás: Wikipédia

A koronavírus veszélyhelyzet vége felé több hosszútávra kiható döntést hozott sebtiben a Fideszes többségű országgyűlés. Csak néhányat kiemelve ezek közül. Megszavazta az 1.000 milliárd forintra becsült Budapest-Belgrád vasútvonallal összefüggő szerződések 10 évre való titkosítását. Átszabta a felsőoktatás működésének feltételrendszerét és magánegyetemekké alakított át több hazai állami felsőoktatási intézményt, köztük a kecskeméti Neumann János Egyetemet. Részükre több milliárd forint értékben adott át köztulajdonban álló ingatlanokat – olvashatjuk a május 28-i Magyar Közlönyben.

A politikai rohamtempó nem kerülte el a kultúrát és a kulturális intézményrendszert sem. Napok leforgása alatt a kulturális területen dolgozók közalkalmazotti státuszát megszüntették lényegében időt sem hagyva a véleményezésre. Mint ismeretes, eszerint a muzeális intézményekben, levéltárakban, könyvtárakban, művelődési intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti státusza megszűnik, ennek helyébe munkavállalói jogviszony lép, amit, ha augusztus 15-ig nem fogad el a dolgozó, más munka után nézhet.
Az EMMI azt ígéri, hogy a munkabér összege nem lesz alacsonyabb mértékű annál, mint amekkora összegre a közalkalmazott illetményként 2020. október 31-én jogosult lenne. A minisztérium emellé áprilisban 6 százalékos, januártól visszamenőlegesen érvényes béremelést is bejelentett a területen.

A kormány a változtatást azzal indokolta, hogy a közalkalmazotti bértábla 2008 óta változatlan, és a piaci viszonyok majd pozitív változást hoznak ebben is. Bár arra eddig nem érkezett magyarázat, hogy a kormány az elmúlt 10 évben miért hagyta érintetlenül a béreket.

Megbecsülésért és magasabb bérért tüntettek a kulturális dolgozók

Több szervezet is felhívta a figyelmet arra, hogy a kulturális területen dolgozók közfeladatot látnak el, és a közalkalmazotti jogviszony bevezetése a rendszerváltás utáni demokratikus vívmányok közé tartozott. Az Oktatói Hálózat (OHA) összekapcsolja az egyetemek privatizálását és a kulturális közalkalmazotti státuszok megszűnését:

„Az indoklásból, amelyek ezen intézkedéseket kísérték, semmi sem igaz: a közalkalmazotti státusz elvételéből és az egyetemek magánkézbe adásából nem következik, hogy növekedne a munkabér az „elavult” közalkalmazotti bértáblához képest. A működés sem válhat hatékonyabbá vagy gazdaságosabbá attól, ha piaci viszonyok bevezetését erőltetik olyan területeken, ahol valóságos piacról aligha lehet beszélni.”

A szakszervezetek attól tartanak, hogy ezzel a módosítással egyszerűen könnyebben lehet majd további leépítéseket, szűkítéseket végrehajtania.

A kormányzat innentől kezdve a múzeum vagy könyvtár vezetői pozíciójába is beleszólhat

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi törvénymódosítása értelmében

lehetővé tették, hogy akár elvegyenek feladatköröket egy múzeumtól, például a régészeti feltárást, ami komolyan érinti az adott múzeum bevételeit és így a helyi önkormányzat költségvetését is.
A kecskeméti Katona József Múzeum is rendszeresen végez régészeti feltárásokat, amik a múzeum költségvetésében jelentős tételt képeznek.

Fontos változás továbbá az is, hogy gyakorlatilag a legkisebb múzeum, tájház, közkönyvtár vezetői pozíciójába is közvetlenül beleszóljon a minisztérium.

Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Fotó: turizmusonline.hu

Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza:

„a közművelődési intézmény és az állami vagy önkormányzati fenntartású muzeális intézmény, nyilvános könyvtár, közlevéltár vezetőjének megválasztására irányuló pályázat tartalmára és a pályázati eljárásra vonatkozó szabályokat, valamint a pályázatok elbírálásának rendjét, továbbá a közművelődési intézményben, a közösségi színtérben és az állami vagy önkormányzati fenntartású muzeális intézményben, nyilvános könyvtárban, közlevéltárban foglalkoztatottak munkaköreit, valamint a munkakörök és a vezető beosztás betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb feltételeket”.

Feltűnik ezeken kívül az is, hogy felhatalmazást kap a Kormány, hogy a törvény végrehajtásaként rendeletben szabályozza:

„a közgyűjtemények és a közművelődési intézmények névviselésének és névhasználatának szabályait.”