Rabszolgatörvény 2.0: a Békés Megyei Kormányhivatal dönt a 2 éves munkaidőkeretről

0
A veszélyhelyzet megszűnése után is fennmaradt a rabszolgatörvény 2.0-ás verziója / Fotó: MTI
Hirdetés

A veszélyhelyzet megszűnése után is fennmaradt a rabszolgatörvény 2.0-ás verziója. Az eredeti tervvel ellentétben nem miniszteri hatáskörben dőlhet el a munkavállalók kizsigerelését lehetővé tevő 24 hónapos munkaidőkeret elrendelése, hanem a Békés Megyei Kormányhivatal engedélyezheti azt a  munkáltatók számára – szúrta ki a Népszava.

Belecsempészték ugyanis a veszélyhelyzet megszűnéséről szóló salátatörvénybe azt a kitételt, amely szerint a Békés Megyei Kormányhivatal engedélyezheti a munkáltató számára a két éves munkaidőkeret elrendelését, amennyiben olyan új munkahelyteremtő beruházásról van szó, amelynek „megvalósítása nemzetgazdasági érdek”.

Miért pont a Békés Megyei Kormányhivatal dönthet az ilyen ügyekben?

Pláne, ha „nemzetgazdasági érdekekről” van szó. Eddig a kiemelt beruházásokról kormánydöntések születtek, most pedig egy olyan hivatal hoz majd nemzetgazdasági érdekekkel összefüggő határozatokat, amelynek eddig csupán megyei hatásköre volt.

A május 26-án Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes által benyújtott eredeti törvényjavaslat még a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszternek, azaz Palkovics Lászlónak adta volna meg ezt a jogosítványt. A munkavállaló számára pedig az indoklás nem hagyott más utat, mint hogy „a munkaszerződés aláírásával kvázi tudomásul veszi, hogy számára a munkáltató a munkaidőt huszonnégy hónap alapulvételével is meghatározhatja.”

Hirdetés

A június 17.-i a Magyar Közlönyben kihirdetett törvény azonban meglepetésre végül nem a miniszterre, hanem a Békés Megyei Kormányhivatalra bízza ezeket a döntéseket.

A Fidesz-kormány évek óta próbálkozik a munkaidőkeret meghosszabbításával

A két éves időkeretről való döntés azért erős és kivételes jogosítvány, mert a veszélyhelyzet előtt hatályos Munka törvénykönyve szerint a munkáltatók csak legfeljebb 6 hónapos munkaidőkeretet rendelhettek el. Kollektív szerződéssel ezt ugyan hosszabbra, akár 36 hónapra is el lehetett nyújtani, de erről a helyi szakszervezettel meg kellett állapodni. Most viszont erre nem lesz szükség, elég hozzá egy nemzetgazdasági érdekre hivatkozva meghozott egyedi kormányhivatali döntés.

A budapesti kormányellenes tüntetés résztvevői gyülekeznek a Hősök terén 2019. január 5-én.
MTI/Balogh Zoltán

A kormány az erős tiltakozások ellenére évek óta kitartóan próbálkozik a munkaidőkeret meghosszabbításával. 2018 végén az évi 400 órás túlóráztatásról és a három évre elnyújtható munkaidőkeretről szóló, rabszolgatörvényként elhíresült, sorozatos demonstrációkat kiváltó javaslat csapta ki a biztosítékot a szakszervezeteknél. A tiltakozó akciók hatására végül a 400 órányi túlmunkát (meglehetősen álságos módon) dolgozói beleegyezéshez, a három éves munkaidőkeretet kollektív szerződéshez kötötték. Azaz utóbbi esetében megmaradtak a szakszervezeti jogosítványok.

Ezt legutóbb a járványhelyzetre hivatkozva vette el a kormány: egy rendelettel lehetővé tették, hogy a munkáltatók egyoldalúan rendeljenek el akár 24 havi munkaidőkeretet. Miután a veszélyhelyzet véget ért, kezdeni kellett valamit ezzel a kormányrendelettel is. Ekkor került elő az az elképzelés, hogy a miniszter adjon lehetőséget a jövőben a hosszabb munkaidőkeretre.

A Vasas Szakszervezeti Szövetség nemrég felhívta a figyelmet,

az ilyen hosszú munkaidőkerettel az a probléma, hogy lehetővé teszi a munkáltatóknak csupán havi 1 pihenőnap kiadását a munkavállalóknak, illetve napi 12 órás munkavégzés elrendelését hosszú távon. Mindezt túlórapótlék nélkül, hiszen a ledolgoztatott órák helyett a munkáltató kiadhat pihenőnapokat

– számol be a szakszervezet álláspontjáról a merce.hu.