Régóta várt előrelépés az ellenzéki megállapodás

0
Hirdetés

A 2014-es választások után az ellenzék romokban hevert. A Bajnai Gordon mögé képzelt csodaváró ellenzéki közös lista leszerepelt, úgyhogy az ellenzéki pártok a saját térfelükön igyekeztek tisztázni az erőviszonyokat és ebben a felállásban fordultak rá a 2018-as kampányra. Ekkor bombameglepetésként a hódmezővásárhelyi időközi polgármesteri választáson a független, ám az összes ellenzéki párt által támogatott Márki-Zay Péter nyerni tudott.

A nem várt esemény reményt adott az ellenzéki szavazóknak, ám a pártok kampányterveit alapvetően borította fel, ezért a választásokig hátralévő időben már nem is nagyon tudták programjukat kibontani, a kampány alapvető ellenzéki témája az összefogás, illetve annak feltételei lettek.

Kétségtelen, hogy az összefogási tárgyalások és az ezek eredményeként megvalósult koordináció hozott némi eredményt: az ellenzék öttel több egyéni helyet szerzett a parlamentben a négy évvel korábbi eredményéhez képest, úgy, hogy összességében csökkent a szavazóinak a száma, míg a Fideszé növekedett. Másrészt a voksolást megelőzően a politika legfőbb témája mindenféle választástechnikai kérdés lett, ami valószínűleg nem segített a kormányváltó hangulat fokozásában.

Éppen ezért rendkívül fontos, hogy most augusztus 13-án, több mint másfél évvel a választások előtt hat ellenzéki pártnak (DK, Momentum, Jobbik, MSZP, LMP, P) sikerült megállapodniuk arról, hogy mind a 106 egyéni választókerületben közös jelölteket állítanak. Bár nyitva maradt a kérdés, hogy mi lesz a listákkal, ám a választási rendszer miatt az egyéni jelöltek koordinálása sokkal fontosabb.

Hirdetés

A jelöltek személye még nem ismert, ám a mostani megállapodás lehetővé teszi, hogy a 2022-es kampány olyan dolgokról szóljon, amelyek a választók számára érdekesebbek.

Még nem lehet tudni, hogy az egyéni jelöltek kiválasztása milyen módon fog megvalósulni, ám a budapesti főpolgármesteri választást megelőző előválasztás egy jó példa lehet. Előválasztásokkal az ellenzék is képes lehet önálló állítások megtételére az országos politikai térben a folyamatosan kampányüzemmódban működő kormánnyal szemben, továbbá helyi szinten is megjelenhet és szerveződhet.

Az együttműködési kényszer ugyanakkor megnehezítheti a most megállapodott hat párt közötti erőviszonyok tisztázást.

Érdemes lesz arra figyelni, hogy melyik párt hány helyen lesz képes a saját jelöltjét elindítani a többiekkel szemben. A hagyományosan fővárosinak gondolt Momentum, PM és LMP hány helyen lesz képes a fővárosban és hány helyen vidéken indulni? Tarolni fog-e a Jobbik vidéken? Mely pártok képesek a biztos ellenzéki, melyek a billegő és melyek az előreláthatólag bukó helyeken indulni? Lesz-e és hány helyen előválasztás?

Nyilván a pártok helyi beágyazottsága befolyásolja majd a választ. Annyi azonban már most is elmondható, hogy a folyamatos kormányzati kampány ellenszereként kampánytechnikailag hasznos lenne, ha a Fidesz és az összefogott ellenzék viszonyában értelmezve „billegőnek” nevezhető egyéni választókerületek mindegyikében lenne valamifajta előválasztás – még ha az csupán látványosságként szolgálna is, mert nyilvánvaló lenne a kijelölt induló személye.

Az előválasztás kockázattal jár, ugyanakkor megadja a lehetőséget arra, hogy az ellenzék még a 2022-es tavaszi kampány előtt választási szervezetet építsen ezekben a választókerületekben és felépítse a helyi jelöltek imázsát.

Tekintve, hogy a 106 egyéni jelölt állításában hat párt állapodott meg, önálló listához pedig legalább 27 egyéni jelöltre van szükség, valamilyen módon mégiscsak szükség lesz közös ellenzéki lista vagy listák állítására. Kérdés, hogy ezek hogyan jönnek létre. Mi alapján fog eldőlni, hogy kik, milyen sorrendben kerülnek fel ezekre a listákra? Kik gondolhatják majd azt a folyamat végén, hogy nyertek és kik azt, hogy a szükségesnél nagyobb áldozatot kell hozniuk.

Szerencsére az összefogóknak még rengeteg idejük van a kérdések megválaszolására, ám hogy a lehetőséget ki tudják használni, ezeket a kérdéseket jó lenne még az idei évben tisztázniuk, hogy 2021-et már teljes mértékben a 2022-es választásokra való felkészüléssel és az arról szóló kampánnyal tölthessék.

A Fidesz támogatottsága nem igazán roppant meg a koronavírus járvány következtében. A kormánypárt még mindig nagyon erős, ráadásul szorult helyzetben valószínűleg a Mi Hazánk Mozgalom segítségére is számíthat. Az ellenzéknek nagyon keményen kell dolgoznia 2022-ig, hogy tényleg eséllyel indulhasson a választásokon.

Végül felmerül a kérdés, hogy mi vár azokra a szavazókra, akik bár fontosnak tartják a kormányváltást, mégsem szavaznának a hatpárti összefogására. Egyre inkább úgy tűnik, hogy számukra csak a Kutyapárt (MKKP) marad mint választási lehetőség. Kérdés azonban, hogy a viccpártként alakult társulat képes lesz-e élni a lehetőséggel.

Új szerzőnk politológus.