Tiszaalpáron volt a honfoglalás döntő ütközete? – Vancsura István polgármesterrel beszélgetünk nemcsak történelemről

0
Dr. Vancsura István Tiszaalpár független polgármestere 2009 óta / Fotó: kecsup.hu

Tiszaalpár polgármesterével, Dr. Vancsura Istvánnal beszélgettünk, aki 2009 óta vezeti a települést. Fontosnak tartja a múlt tiszteletét, és úgy gondolja, hogy Alpáron zajlott a honfoglalás döntő ütközete. A vidéki településeknek sokkal több forrást juttatna, azért is, mert az úthálózat rossz állapota a fejlődést is visszaveti a vidéki térségben. Származása miatt mélyen tiszteli a földet és egy földprogramon dolgozik, de szerinte mivel a település legjobb földjét a nemzeti park használja, ezért küzdelmesebb utat kell bejárniuk.  

Tiszaalpár 5010 lakosával ősidők óta lakott terület a Tisza mellet, ahol a természetes és mesterséges holtágak, ártéri erdők, hullámtéri kaszálók ma is őrzik az évszázadokkal ezelőtti természetet. Tiszaalpár 1975-ben nyerte el mai településszerkezetét, amikor egyesült a 900 éves Alpár és a szomszédos Újfalu. A községet történelmi múltja, valamint természeti szépsége miatt is érdemes felkeresni. Tiszaalpárra látogattunk a kecsUP-pal.

A földvár melletti Templomdomb, mögötte a Nagy-tó. / Fotó: Kis Ferenc

kecsUP: Árpád fejedelem szobra áll a Holt-Tisza fölé magasodó középkori földvár maradványainak tetején. Mennyire fontos ma a múlt a tiszaalpáriak  számára?

Dr. Vancsura István: Akinek nincs múltja, annak nincs jelene és így jövője sem. Országosan kevésbé ismerik el, hogy Alpár neve Anonymus jóvoltából került be a magyar történelembe. A krónikás szerint itt, Alpár mezején folyt le a honfoglalás döntő ütközete Árpád fejedelem és Zalán bolgár vezér között a magyarok győzelmével.

Árpád a magyar törzsszövetség nagyfejedelme volt a honfoglalás idején / Fotó: kecsup.hu

Alpár 1000 éves település, amit a tatár és a török többször is elpusztított. Az 1700-as évektől kezdtek visszatelepülni az emberek a kanyargós Tisza mellé. Településünk ezért kicsit elzártnak is tűnhet.

Múltunk megőrzése fontos. És kívánatos lenne, hogy a rohanó világunkban a hagyományőrzésbe a nyugdíjas klubjainkon kívül a fiatalabb generáció is bekapcsolódna. Szívfájdalmam, hogy elhalt az a mintegy ötven fiatalból álló közösség, aki korábban aktívan formálta településünk közösségi életét. Általános jelenség, hogy a fiatalok elköltöznek a jobb munkalehetőség reményében, illetve az egyetem elvégzése után Budapesten vagy külföldön keresik boldogulásukat. Kezdeményeztem, hogy hívjuk életre az ifjúsági parlamentet, és vonjuk be jobban a fiatalokat a helyi közösség életébe. Hiszen rajtuk múlik a település jövője.

kecsUP: Alpáron nincs középiskola és ezért a fiataloknak más városokba kell utazniuk. Hogyan szervezik meg az ingázásukat? Van saját iskolabuszuk?

VI: Nincs saját iskolabuszunk. Korábban volt egy külön megállapodásunk a Volánnal, hogy egybegyűjtik a diákokat, de ez több mint egy éve megszűnt. Most azon dolgozunk, hogy ismét elinduljon egy ilyen együttműködés, mert igénylik az ingázó diákokon kívül, például a Kecskeméten dolgozók is. A közlekedés azonban nem könnyű. Nehézkes az eljutás akár Félegyházára, akár Kecskemétre.

kecsUP: Most javítják a 44-es út erre vezetőszakászát. 

VI: Évtizedes problémánk a Csongráddal, Félegyházával és Kecskeméttel való összeköttetés. Régi terv és igény, hogy a Csongrádot Kecskeméttel összekötő 4502-es út, ami keresztülhalad Alpáron is, végre elkészüljön. Részben ezzel tehermentesíthetnénk a 44-est, részben a mostani 20 km-es kitérő helyett gyorsabb és biztonságosabb vonal létesülhetne Kecskemét felé. Ez ügyben készülök tárgyalni többek között a kecskeméti polgármesterrel is, hiszen Kecskemét agglomerációjában az útfejlesztés kiemelt fontosságú közös ügyünk.

Hasonló cikkünk  50 évet vártak Tiszaalpáron az útfejlesztésre
Pirossal a 4502-es út / Fotó: kecsup.hu

kecsUP: Meghallgatásra került a kérés?

VI: Tiszaalpárról és a környékbeli településekről sokan naponta ingáznak. Felkerestem a problémával a közeli polgármestereket, Lezsák Sándor országgyűlési képviselőt, de a Duna Aszfaltot is. A válasz egyöntetűen az, hogy új utat nem tudnak építeni. Érthetetlen számomra, hogy az autópályától távolabb lakók miért nem érdemlik meg a jobb infrastruktúrát. A 30 éve tartó utazási kálváriánk egyelőre nem ér véget.

kecsUP: Láttuk az utcán sétálva, hogy EU-s forrásból sikerült fejleszteni a településen. A mostani gazdasági válságban milyen jövőkép rajzolódik ki?

VI: Sikeresen túl vagyunk egy energetikai felújításon, ami 80 millió forint értékben valósult meg. Ki kell emelnem az óvodai rekonstrukciót, amely a maga remek pedagógusaival, szerintem az ország legszebb óvodája a Tisza természetes környezetében. EU-s forrásokon kívül a megyei TOP-os forrásokra is pályázunk. A bürokrácia azonban nem könnyíti meg az életünket. A kerékpárútfejlesztés hat hónapja csúszik, aminek a bekerülési értéke 300 millió forint. De, ahogy eddig is, most is megoldjuk.

kecsUP: Hogyan érintette Tiszaalpárt, hogy a veszélyhelyzetben a kormányzat forrásokat vont el az önkormányzatoktól?

VI: A gépjárműadó elvétele számításaink szerint mínusz 15 millió forint kiesést jelent. Az iparűzési adóból származó bevételkiesés pontos összegét még nem látjuk, de itt is csökkenéssel kell számolnunk. Minden kiesés azt jelenti, hogy az amúgy is rossz vidéki úthálózatunkat nem tudjuk megfelelően fejleszteni.

MÁV állomás. A vidéki emberek számára a jó közlekedés kulcs fontosságú lenne / Fotó: kecsup.hu

kecsUP: A Falu Program az 5000 fő alatti települések részére nyújt támogatást. Ebből Tiszaalpár tud forráshoz jutni?

VI: Tiszaalpár lakossága 5010 fő, ezért nem tudunk most részt venni a programban.

kecsUP: 10 fő? Nincs ekkora rugalmasság a program elbírálásakor?

VI: Nincs. 5000 fölött vagyunk 10 fővel, ezért a programba most nem férünk bele. Kisvárosi program meg még nincs kiírva. Részben ezért is merült fel már többször Alpáron, hogy próbáljuk meg elérni a városi rangot. Bár több feladatot jelent, de a lehetőségek is nagyobbak.

Magyar Falu Program Tiszaalpáron / Fotó: kecsup.hu

A Falu Program nem rossz elképzelés, de némileg kötött. Tavaly nyolc pályázatot adtunk be, amiből hármat úgy nyertünk el, hogy kettőt közösen a katolikus egyházzal. Például a temetőt újítottuk fel. Amire igazán szeretnénk forrást szerezni, az az útjaink rendbetétele, illetve újak építése, de arra már nem futja a programból.

kecsUP: Mi a helyi lakosok legfontosabb bevételi forrása? 

VI: Mint említettem vannak, akik ingáznak, például a kecskeméti gyárakba, mások pedig a helyi vállalkozásoknál helyezkedtek el. Információim szerint a koronavírus-járvány következtében nem vesztette el senki sem az állását. A mezőgazdaság a rendszerváltás óta teljesen leépült, elenyésző azok száma, akik életvitelszerűen ebből élnek, miközben Alpár kifejezetten jó adottságú területekkel rendelkezik.

Hasonló cikkünk  50 évet vártak Tiszaalpáron az útfejlesztésre

kecsUP: Hogyan lehetne ezen változtatni?

VI: Tiszaalpár éléskamrája egykoron az Alpári-rét volt, aminek nagy része most a Nemzeti Park használatában van. Szoktam is mondani, amit vállalok nyíltan is, hogy mi a Nemzeti Park által sújtott terület vagyunk. Ennek is köze van ahhoz, hogy helyben visszaszorult a mezőgazdasági és halászati tevékenység. A védgátat, ami képest volt arra, hogy 8 méteres vizet is megfogjon, idővel visszabontották öt méterre. A gazdák is kérdezték, hogy nem lesz ebből baj?

Gazdag madárvilág és vadállomány / Fotó: kecsup.hu

Véleményen szerint a nagyüzemi és nagybirtokos gazdálkodás helyett a helyi gazdaságok fejlesztésére, és azok együttműködésére kellene helyezni a hangsúlyt. A helyi adottságok meghatározóak, amihez a legjobban a helybéliek tudnak alkalmazkodni. De ehhez olyan oktatási rendszerre is szükségünk lenne, ami nagyobb szabadságot ad arra, hogy a vidéki életformához szükséges tudásokat is megszerezzék a gyermekek.

kecsUP: Ma informatikusokat keresnek. Hogyan mozdítaná elő Alpáron azt, hogy ismét érték legyen a föld szeretete?

VI: Első lépésben a réti területből 300 hektár területet vennénk bérbe az államtól. Ha egy személynek lehet Magyarországon ekkora területe, akkor miért ne gazdálkodhatna egy település 300 hektáron. Alpárnak jelenleg 30 hektár földje van, de ez nem elég, hogy komolyabb közösségi célú fejlesztésben gondolkodjunk.

kecsUP: 30 évvel a rendszerváltást követően, a helyi és közösségi szabadságok szélesítése helyett, ismét a centralizáció az, ami felerősödött, legyen szó oktatásról, vagy az önkormányzatiságról. Milyennek látja a magyar önkormányzatok helyzetét?

VI: A járásokon és a kormányhivatalokon keresztül több feladatot elvontak a helyi önkormányzatoktól. Az elmúlt években jelentős változások történtek a forráselosztás területén. Itt némi aránytalanságot láthatunk. Tiszakécske az a település, ami adóerő-képességét tekintve domináns, miközben sok alpári lakos dolgozik itt. A járáson belül ennek ellenére Tiszaalpár, amikor a források újraosztása történik, egy fillért sem kap. Legalább az ingázók arányát figyelembe kellene venni.

A forrásainkat nagyon takarékosan kell beosztanunk továbbá azért is, mert a kevés mellett magasak a közterhek és az ÁFA is.