Zöldítés: az EU 2030-ra 60%-kal csökkentené a károsanyag-kibocsátását

0
A szélsőséges időjárási jelenségek okozta kockázatok mérséklését segítő monitoringrendszert alakítottak ki uniós támogatással a Dél-Alföldön és Vajdaságban / Fotó: szabadmagyarszo.com
Hirdetés

Egyre több természeti csapás várható a klímaváltozás következtében: a hőhullámok, erdőtüzek, viharok, aszályok és hurrikánok számának növekedése, illetve a globális felmelegedés fokozódása nyomán 2030-ra 50 %-kal nőhet a nemzetközi humanitárius segélyre szorulók száma a 2018-as 108 millióhoz képest – figyelmeztetett a Meteorológiai Világszervezet.

Orbán Viktor az idei programadó esszéjében abszurdnak nevezte az Unió által emelni kívánt klímacélokat. Ezzel összhangban a Fidesz európai parlamenti képviselői egységesen nemmel szavaztak arra módosítóra, amely ambiciózussá teszi az EU-s klímatörvényt. (Miközben a külügyminiszter kijelenti, élen járunk a klímaváltozás elleni küzdelemben.) Szerencsére a zöldek nyomására, és többek között a magyar ellenzéki képviselők szavazatával az Európai Parlament ülésén átment a javaslat, hogy az EU 2030-ra 60%-kal csökkentse a károsanyag-kibocsátását, az 1990-es szinthez képest,

– írja a merce.hu-n Vágó Gábor, az Európai Parlament Zöld frakciójának klímakampányosa, az LMP–Magyarország Zöld Pártja tagja.

Négy éve már megállapodtak az uniós vezetők egy közös, 40%-os kibocsátás csökkentési célban, amit nem lefelé, hanem felfelé növeltek.

Miért fontos a kibocsátás csökkentése?

A felmelegedés egy kritikus pont után olyan mértékű és visszafordíthatatlan folyamatok indít el, amelyek élhetetlenné tennék a bolygót az emberiség számára.

Hirdetés
Mindenki számára világos kell legyen azonban, hogy további komoly erőfeszítések szükségesek, főként a széndioxid elnyelő kapacitás fejlesztése terén, ha tényleg kordában, vagyis másfél fokos szinten akarjuk tartani a hőmérséklet emelkedést.

Magyarországnak is van egy klímatörvénye, ezt a Párbeszéd frakciója nyújtott be, és a Fidesz többség herélte ki az Országgyűlésben, még júniusban. Az eredeti javaslatból nem került be a napelemekre nyújtott áfakedvezmények és a magánháztartások energiahatékonyságának támogatása, amiképpen a szélerőművek betiltásának feloldása sem. A kibocsátási célok tekintetében is elég alacsonyra tette a mércét a Fidesz: 40%-os károsanyag-kibocsátási csökkentést vállal Magyarország 2030-ig. Mindezt úgy, hogy benne maradt a távlati cél, hogy 2050-re klímasemleges legyen hazánk. Ám a klímasemlegességet nem lehet elérni 2050-re, ha 2030-ig nem kezdjük komolyan venni a klímavédelmet.

A klímaváltozás tényét tagadó politikusok

már nem azt mondják, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek nincsenek összefüggésben az emberi tevékenységgel, hanem azt, hogy túl sokba kerülne az átállás a gazdaságnak. Holott egyébként a klímabarát ágazatok felfutása jóval több munkahelyet tudna teremteni, mint amit a szén alapú gazdaság leépítése jelentene.

Az újfajta abszurd klímaszkepszis ékes példája, hogy egy olyan klímakonferenciát szervez többek között Áder János alapítványa, amelyet az EON, az MVM és a BMW csoport is támogat. Nem kérdés, hogy miért is nevezi a magyar Extinction Rebellion zöldrefestésnek az eseményt. Azt hinni, hogy százhúszezer forintos belépős konferenciákon, amit legnagyobb szennyezők támogatnak, meg lehet fékezni a klímakrízist, na ez az abszurd.

A témához kapcsolódó korábbi cikkünk:

A klímacélok azért nem abszurditások, mert a kecskemétiek életminőségéről szólnak