Meghalt Bergendy István

0
Bergendy István (Fotó: Commons.wikimedia.org / Derzsi Elekes Andor)

81 éves korában, a koronavírus-fertőzés szövődményeinek következtében elhunyt Bergendy István Liszt Ferenc-díjas szaxofonos, klarinétos, zeneszerző, a Bergendy együttes alapítója és vezetője – közölte a család.

Bergendy István francia gyökerű nemesi ősei a Felvidékről kerültek szülővárosába, Szolnokra. Első hangszere a tangóharmonika volt, majd szaxofonozni tanult – írja életrajzában a Fidelio.hu.

A Radio Luxembourg és az Amerika Hangja zenei programjait, édesapja jazzlemezeit hallgatta, a középiskolában Rock néven együttest alapított, amely rock zenét játszott.

Apja ösztönzésére ment a Műegyetemre, ahol három évig autómérnöknek tanult, de 1961-ben felvették a Konzervatóriumba, ami eldöntötte a jövőjét.

Többek közt a Műegyetemi Szimfonikus Zenekarban is játszott, 1958 őszén velük lépett fel életében először a Zeneakadémián.

Egyik alapítója volt a Közgazdasági Egyetem klubjában megalakult Ifjúsági Jazzegyüttesnek, a formációban öccse, Péter szaxofonozott, fuvolázott.

A Bergendy nevet 1962-ben vette fel a zenekar, és ő lett a zenekarvezető. 1962 végétől az Ifjúsági Park téli helyiségében, a belvárosi Dália presszóban, nyáron pedig az Ifiparkban játszottak rendszeresen. Amikor a beathullám Magyarországot is elérte, a közönségük fogyatkozni kezdett. A fiatalok fúvósok helyett gitárzenét akartak hallani, ezért a zenekar 1964-ben kibővült egy gitárossal, és már Shadows-számokat is játszott. (Bergendy állítólag Szörényi Leventét is hívta, de ő csak úgy lett volna hajlandó csatlakozni, ha bátyját, Szabolcsot hozhatja basszusgitárosnak.)

 

Tagcserék után 1967-től két és félévig Svájcban, Németországban és a skandináv országokban „vendéglátóztak”. A hazatérés után már másként muzsikáltak, a jazz, a soul és a rock olyan egyvelegét játszották, amely „fúziós zeneként” igazából csak néhány év múlva lett itthon kedvelt. 1969 őszén megnyílt a saját klubjuk a Ganz-Mávag Művelődési Házban. A következő évben csatlakozott hozzájuk Latzin Norbert billentyűs-zeneszerző és Demjén Ferenc „Rózsi” basszusgitáros-énekes-szövegíró; az invenciózus komponista és a karakteres, bársonyos hangú frontember belépésével új fejezet kezdődött az együttes életében. Az 1970. december 31-i szilveszteri tévéműsor révén egy csapásra országszerte népszerűek lettek, ez a sok sikert és slágert hozó korszak 1976-ig tartott.

Hasonló cikkünk  Ilyen kompenzációra számíthatnak a kulturális szereplők

Fontos szerepük volt Zalatnay Sarolta első rádió- és tévéfelvételének elkészítésében, segítették pályáján Komár Lászlót, Máté Pétert és Katona Klárit.

Ez utóbbi A Hétfő (Hét fő) című korongon hallható, amely az első magyar konceptalbum (a nap minden órájához tartozik egy dal) és az első hazai könnyűzenei dupla lemez is volt. Demjén és a többiek zenei elképzelései 1977-re szétváltak. Az énekes a slágeres, rockos irányba lépett tovább, megalakítva a V’ Moto Rock együttest, a Bergendy pedig a jazz-rock hullámot próbálta meglovagolni, kevés sikerrel.

Bergendy István azóta is neheztelt Demjén „Rózsira”, hogy faképnél hagyta őket, pedig náluk lett népszerű.

Az együttes néhány jazzfesztiváli koncertlemez után 1980-tól sikeres mesejátékokat, gyermekalbumokat készített: Bergendy István szerezte a Süsü, a sárkány, a Süsüke, a sárkánygyerek, a Futrinka utca és a Sebaj, Tóbiás tv-sorozatok, a 24 részes Én táncolnék veled című tv-tánciskola zenéjét, musicaleket írt (Kártyaaffér hölgykörökben, Mesélj, Münchhausen, Bohóc az egész család, Robinson és Péntek, Dobszó az éjszakában, Ördög bújjék…) és egy rock-kantátát is (A rendíthetetlen ólomkatona).

Az 1980-as évtized elején Bergendy István megalakította a Bergendy Koncert-, Tánc-, Jazz- és Szalon Zenekart, amelynek tizenkét tagja közül nyolc volt zenész, négy pedig énekes és vokalista. Az együttes a 20. század mindenfajta könnyűzenéjét, tánczenéjét adta elő show-szerűen elegáns egyenruhákban, igényesen. Bálok rendszeres fellépői voltak, tánciskola felvételeik lemezen, televízió-sorozatban és videokazettán is megjelentek.

Hasonló cikkünk  Nagy bajban van a szabadidősport-szektor

2009 októberében a zenekart kisebb létszámú együttes váltotta fel, amelyet két éve feloszlatott.

– Mi mindig élőben koncerteztünk. A zenészek játszottak a hangszereken, és természetesen az énekesek is élesben nyomták – jelenti ki. – Talán nem volt véletlen, hogy a fellépéseinken állandóan telt ház volt, sokan kiszorultak a klubokból, illetve állandó helyünkről, a Golgota utcai művelődési házból. Szóval tőlem távol áll, hogy csak imitáljam a muzsikálást, így nem hiányzik a fellépés sem. Két éve végleg fel is oszlattam a bandát, ajándékba min­den tag kapott valamilyen hangszert. Az enyémet és az öcsémét Péter unokája örökölte. – mondta tavaly egy interjúban.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here