A nyugdíj igazságosabb elosztását követeli a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa

0
pixabay.com

A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) a tagszervezeteinek támogatásával azt követeli a kormánytól, hogy csökkentse azokat a jövedelmi különbségeket, amelyeket a 13. havi nyugdíj (ami valójában inkább 53. heti) a jelenlegi formájában csak tovább erősít.

A NYUSZET a a következőket kéri a kormánytól:

– 2021 februárjában a 13. havi nyugdíj első negyedrészének folyósításakor minden nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő legalább 50 ezer forintot kapjon, a 400 ezer forintnál magasabb nyugdíjjal rendelkezők ne kapjanak 100 ezer forintnál többet. Ezt szerintük az indokolja, hogy a KSH jelentése szerint 2019-ben a 65 éves és idősebb népességben 14,9 százalékra nőtt a jövedelmi szegénységben élők aránya. Ez az arány 2010-ben még csak 4,9 százalék, azaz éppen tíz százalékponttal kisebb volt.

– 2021 első negyedévének végén a kormány tekintse át az aktuális folyamatokat, az infláció alakulását, és amennyiben indokolt, májustól nyújtson kiegészítő emelést.

A nyugdíjas szervezeteket tömörítő tanács éles bírálatot fogalmaz meg az inflációkövető nyugdíjemelésről is – írja a Mérce. Mint ismert, az általa becsült infláció mértékéhez igazítva, a kormány 2021-ben három százalékos nyugdíjemelést irányzott elő. Ennek alacsony mértéke ellen már a Nyugdíjas Parlament is felemelte hangját, mivel a 2021-es esztendőre várható infláció ezt több szakmai vélemény szerint jelentősen meg fogja haladni.

A NYUSZET szerint azzal, hogy a kormány 2010 után a vegyes, a keresetek növekedésével is számoló indexálás helyett az inflációt követő nyugdíjemelést alkalmazza, 2015 óta minden évben jelentős – összességében több 100 milliárd forint! – forrást vett el a nyugdíjasoktól.

2016-ban a vegyes indexálás szerinti 4,2  százalékos emeléssel szemben az infláció szerinti emelés 1,6 százalék; 2017-ben 7,6 helyett csak 2,4; 2018-ban 7,1 helyett csak 3,0; 2019-ben 7,4 helyett csak 3,4 százalék emelés volt. Ebben az időszakban – a miniszterelnök szavaival élve – dübörgött a gazdaság, a vegyes indexálás forrása megteremtődött, ebből azonban semmi nem jutott a nyugdíjasoknak, mert a kormány szerint fontosabb célokra fordították: például a versenysport (foci, tenisz, kézilabda, motoGP pálya stb.) támogatására, további stadionokra, a miniszterelnöki rezidencia luxusára – írják a közleményben.

Arra is kitérnek, hogy mindeközben 2020-ban, a járvány okozta nehéz helyzetben, a nyugdíjas szervezetekhez – ahogyan ők fogalmaznak – „ömlöttek” a kérdések, hogy a kormány miért nem nyújt egyszeri megélhetési támogatást, legalább a létminimum alatt élő idősek számára.

Az idejében nem biztosított, a jelentősen alulbecsült infláció szerinti nyugdíjemeléseket, továbbá azok novemberi részleges és utólagos pótlását a nyugdíjasok régóta sérelmezik, mert így szerintük egyrészt a költségvetésnek ők hiteleznek, másrészt pedig az év során elhunytakat a törvény szerint januártól járó nyugdíjrész már nem fogja kárpótolni.

A kormány által a járvány első hulláma alatt bejelentett, 13. havi nyugdíjként meghirdetett összegeket heti bontásban, azaz évente egy hétnyi nyugdíj hozzáadásával 2021 februárjától kapják meg a nyugdíjasok.

Forrás: Mérce

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here