A Publicus felmérése szerint a magyarok úgy vélik, hogy nincs jogállam

0
Polt Péter legfőbb ügyész (MTI/Kovács Attila)

Ha most vasárnap tartanának népszavazást az uniós tagságról, akkor 67 százalék a belépésre voksolna, 24 százalék ellene.

Magyarország inkább nem tekinthető jogállamnak – így vélekedik a megkérdezett magyarok 54 százaléka a Publicus Intézet decemberi reprezentatív közvélemény-kutatása szerint, amelyet a Népszava rendelt meg. A felmérés azt mutatta, hogy a magyaroknak nincs jó véleménye a hazai demokratikus intézményrendszerről sem: a kétharmad körüli többség szerint ugyanis politikai befolyás alatt áll a közmédia, nem függetlenek a bíróságok (beleértve az Alkotmánybíróságot), elfogult az ügyészség, ráadásul a közbeszerzéseket sem a legjobb ajánlattal nyerik.

Ebben a közhangulatban nem meglepő, hogy a magyarok sokat várnak az EU jogállami mechanizmusától. A megkérdezettek 63 százaléka szerint ennek köszönhetően majd Magyarországon is jobban működhetnek a demokratikus intézmények. Figyelemre méltó, hogy minden negyedik fideszes is így gondolkodik, márpedig ez fontos jelzés lehet a kormánypártok számára. A magyarok kétharmada látja úgy, hogy jogos elvárás az EU-tól, hogy csak azoknak az országoknak nyújtson pénzügyi támogatást, amelyek betartják az uniós jogállamisági normákat, a megkérdezettek 63 százalékát pedig helytelenítette, amikor Orbán Viktor vétót lengetett be a mechanizmus miatt az EU költségvetési vitájában.

A fideszes választók nagyjából tizede sem értett egyet a miniszterelnök húzásával, azonban a többség szuverenitási kérdésnek tekintette a vétót. Sokan átvették közülük a kormánypárt narratíváját és relatív többségben vannak (48 százalék) azok, akik szerint „Brüsszel csak azokat az országokat tartja jogállamnak, akik hajlandóak befogadni menekülteket”. Ugyanakkor magas, 38 százalék azok aránya, akik szerint inkább arról van szó, hogy mibe szólhat bele az EU és meddig terjedjen a tagállamok önrendelkezése.
Ezzel szemben az ellenzéki választók kiugró többsége, 89 százalék szerint a jogállamisági vita arról szól, hogy „az EU nem szeretne olyan országokat, kormányokat támogatni, ahol nem biztosította demokratikus működés és a támogatási összegek korrupciómentes elosztása”. A pártválasztásban bizonytalanok többsége, 59 százaléka is inkább ezzel értett egyet.

Figyelemre méltó, hogy majdnem minden negyedik válaszadó úgy véli, a kormány az EU-ból való kilépést készíti elő. A lakosság 86 százaléka szerint ugyanakkor káros lenne a különválás: ha most lenne erről népszavazás, 67 százalék az EU-ba való belépés mellett voksolna, 24 százalék ellene – ez a Publicus által 2009 óta mért második legnagyobb arány a belépés mellett. Azt is érdemes megjegyezni, hogy ha a kormány mégis kilépne a közösségből – ennek szándékát egyébként többször is tagadták -, akkor a még a fideszesek 22 százaléka is elpártolna a kormánypártoktól és a következő választáson nem szavazna rájuk.

Mint ismert, Orbán Viktor végül nem alkalmazott vétót az EU tagállami vezetői pedig elfogadták a jogállamisági mechanizmust, ugyanakkor annak gyakorlati alkalmazhatóságát sokak szerint kitolták.

Ezen értelmezés szerint az uniós támogatások befagyasztása csak azután alkalmazható, hogy az Európai Bíróság elvi döntést hozott a jogállamiságról, ezért például a 2022-es magyar választásokig aligha lehet számítani bármilyen szankcióra. Ennek tükrében nem meglepő, hogy a Publicus Intézet által megkérdezettek 60 százaléka szerint Orbán Viktor és kormánya szempontjából alakult jól a vita. A válaszadók 52 százaléka szerint Magyarország is jól járt, 48 százalék szerint pedig az EU is. Egyedül a hazai ellenzék céljai, érdekei szempontjából ítélik inkább kudarcosnak a vitát, a magyarok 62 százaléka vélekedik így.