Az ellenzéki pártok vezetői lefektették a közös kormányzás alapelveit

„A kormányzás alapelvei hat pontban” címmel tartottak online sajtótájékoztatót az ellenzéki pártok vezetői: Jakab Péter (Jobbik), Fekete-Győr András (Momentum), Schmuck Erzsébet, Kanász-Nagy Máté (LMP), Szabó Tímea és Karácsony Gergely (Párbeszéd), Tóth Bertalan, Kunhalmi Ágnes (MSZP), Gyurcsány Ferenc (Demokratikus Koalíció), adta hírül több országos médium.

Az ellenzéki pártok:

• önmagával békében élő nemzetet,

• demokratikus jogállamot,

• jövőbe tekintő kormányzást,

• gondoskodó társadalmat,

• szolidáris, igazságos Magyarországot,

• és hazafias kormányt, európai Magyarországot szeretnének.

Az alapelveket egyenként a pártelnökök, illetve a társelnökök fejtették ki, amit az index.hu így foglalt össze:

Jakab Péter arról beszélt, hogy vállalják,

A Jobbik elnöke szerint erre a garanciát az ellenzéki pártok jelentik, amelyek képesek voltak ideológiákon átívelve „összekötni jobboldalit és baloldalit, konzervatívot és liberálist”, mert nem azt keresik, ami elválaszt, hanem ami összeköt. Azt ígérte, hogy mindenkit képviselni fognak, aki magyarnak vallja magát.

Fekete-Győr András kiemelte, hogy

Továbbá jogállamot, szabad országot és sajtót, szabad tudományt, oktatást, illetve művészetet ígért. A Momentum elnöke szerint az általuk elképzelt országban nem egy ember akarata alakíthatja majd az ország jövőjét. Azt is hangsúlyozta, hogy véget vetnek az oligarchák hatalmának, és leszámolnak a korrupcióval.

Schmuck Erzsébet azt mondta: olyan jövőbe tekintő kormányzásra készülnek, amely odafigyel az ország és a bolygó jövőjére is. Céljuk egy környezettudatos társadalom felépítése, ami megvédi a természeti értékeket, örökségeinket. Hangsúlyozta, hogy tudatában vannak a klímaváltozás gyorsulásának is, ezért olyan kormányzásra van szükség, amely minden döntésénél figyelembe veszi a fenntarthatóság szempontjait.

Az LMP társelnöke arról is beszélt, hogy

Szabó Tímea kijelentette: egy olyan társadalomért dolgoznak, ahol nincsenek kiváltságosok, mindenki számít, ahol nem hagyják magukra az időseket, a betegeket, a szegénységben élőket, ahonnét nem akarnak elmenekülni a fiatalok. Igazságos újraelosztási rendszert szeretnének létrehozni, hogy mindenki elérje az ingyenes és jó minőségű egészségügyi szolgáltatást, oktatást, szociális ellátást, és a kultúrát.

Kunhalmi Ágnes azt mondta: meggyőződésük, hogy a szolidáris, igazságos Magyarországhoz hozzátartozik az igazságos gazdaság, az ország legfontosabb nemzeti kincse pedig a tudás, illetve a kreativitás, a polgári gyarapodás csak ezeken alapulhat. Ezért szabad és méltányos oktatási rendszerre van szükség.

Az MSZP társelnöke arra is kitért, hogy

Gyurcsány Ferenc szerint a magyarság sok évszázados történelme Európa és a magyarság európaiságának védelméről is szól.

A DK elnöke azt is hozzátette: természetes, hogy vannak viták az Európai Unióval, ami „messze van a tökéletestől”, de történelmileg Magyarország számára a legfontosabb választás az, hogy Európában kell maradni. Hangsúlyozta:

A felsorolt pontokat, amelyek a későbbi kormányprogram sarokkövei lesznek, aláírásukkal is rögzítették a pártelnökök.

2022-ben közösen indul az ellenzék

Az ellenzéki pártok még tavaly október elsején megerősítették, hogy közös programot kell az ellenzéknek adnia Magyarországnak, és az akkor kiadott közleményükben azt írák, hogy megkezdték a program összeállítását. A pártelnökök megalapították a programíró bizottságot, amelyben a pártok szakpolitikai stábjai dolgoznak együtt.

Novemberben abban állapodtak meg, hogy közös miniszterelnök-jelöltet indítanak, akiről előválasztáson döntenek. Azt ígérték, hogy legkésőbb 2021. október 23-án már közös miniszterelnök-jelölttel és 106 közös jelölttel állnak a választók elé.

A választási törvény módosítása után pedig megegyeztek a pártelnökök, hogy közös listát állítanak, és decemberi találkozójukon elfogadták a Korszakváltás Garanciái című dokumentumot is – foglalta össze az elmúlt hónapokban történt ellenzéki egyeztetések eredményeit a telex.hu.