A Válasz Online összegereblyézett minden létező adatot a Guller Zoltán vezette, Rogán Antal felügyelte, Orbán Ráhel tanácsaira is nyitott Magyar Turisztikai Ügynökség Kisfaludy-programjáról. Kimutatásunk eredménye minden előzetes várakozásunkat felülmúlta: az elmúlt három évben az igénylők fél százalékának adták oda a rendelkezésre álló 300 milliárd állami ajándékforint bő kétharmadát. A legnagyobb „pörgés” épp a 2020-as Covid-évben volt, miközben a jórészt NER-bizalmasoknak kiszórt pénzből többé-kevésbé meg lehetett volna menteni a magyar vendéglátást.
A magyar sajtóban szinte minden nap jelenik meg hír a Kisfaludy néven márkásított kormányzati esernyőprogramról, amely „minden idők legnagyobb hazai turisztikai fejlesztéseit” hivatott összefogni. A Rogán Antal-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda alá besorolt Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) pénzköltéseiről rendre beszámol a 24.hu, a HVG, az mfor.hu, a G7.hu gazdasági portál, s persze sokan mások.
A figyelmes médiafogyasztók tehát annyit már e cikk elolvasása nélkül is sejthetnek, hogy az MTÜ néha fű alatt, a hivatalos pályáztatási normákat megszegve, egyedi kérelmek alapján látja el vissza nem térítendő milliárdokkal az arra érdemesített „piaci” szereplőket. Úgy ráadásul, hogy míg egy átlagos magyar szálloda-, panzió- vagy étteremtulajdonos a fejlesztéseihez legfeljebb 10-20-30 százalékos támogatást szokott kapni állami vagy EU-pénz formájában, a Kisfaludy-program mostani csúcsragadozóit 50-90 százalékos intenzitással segíti az állam. Jobban aktualizálva: miközben a turisztikai-vendéglátói szektor „közkatonái” a Covid alatt vagy tönkrementek, vagy felélték a beruházásokhoz, hitelfelvételekhez szükséges önrészeiket, addig a szerencsésebbek hoteljeit, élményparkjait, fürdőit épp felépíti, modernizálja kormányzat.
Az MTÜ azzal is tetézi szemérmetlen elosztási gyakorlatát, hogy a Kisfaludy-program 2020-as kedvezményezetti nyilvántartását, amely 218,5 milliárd forintnyi közpénz felhasználásáról szól, ömlesztett, kereshetetlen, feldolgozhatatlan formában tárja az érdeklődők elé. (A 2019-es, illetve 2018-as nyúlfarknyi lista valamivel „intelligensebb”.)
A Válasz Online ezért úgy döntött: megtalálja a módját, hogy a 193 oldalas tavalyi táblázat is elemezhetővé váljon, majd a 2020-as adatokat egyesítettük a 2019-esekkel és a 2018-asokkal. Az összevont lajstromból ezután kiszűrtük a fesztiválok, gasztro események, turisztikai szakmai találkozók pénzeléséről szóló sorokat, mert ezek nem beruházási típusú támogatások. Az egy pályázóhoz tartozó különféle jogcímű igényléseket tömbösítettük, hogy darabra lássuk, körülbelül hányan kértek pénzt az MTÜ-től. Hát, rengetegen. A végső listánkon közel 16 ezer magán- vagy jogi személy sorakozik egymás után – legelöl vannak a gigagyőztesek, a legvégén pedig azok, akik néhány tízezer forintot kaptak például az apartmanházuk egyik szobájának tisztasági festésére.
A három év alatt mindösszesen 300 milliárd forintot felhasználók 16 ezres tábora azt sugallja, hogy az MTÜ hatékonyan „társadalmiasította” a turizmus felkarolását, majd 2020-ban a szektor megmentését. A valóság azonban ennek homlokegyenest az ellenkezője. A legnagyobb nyertesek között akadnak ugyan nemes célok, néhány nagyot kaszáló (természetesen azért fideszes vezetésű) település fejlesztési terve pedig indokolható csupán a józan ész alapján is, ám összességében olyan intézmény képe rajzolódik ki, amelynek egyetlen célja a NER-bizalmasok, bennfentes tanácsadók sokmilliárdos dotálása. A tömegnek szórt tízezrek, százezrek, néhány milliók pedig csak arra szolgálnak, hogy az intézmény valamennyire azért össznemzetinek tűnjön.
Pedig nagyon nem az. A majdnem 16 ezer soros kimutatás első 26 helyezettje, azaz a jelentkezők 0,16 százaléka vitte el a 2018–2020-ban lekötött szállás-, élménypark- és strandfejlesztési források – a már emlegetett 300 milliárd forint – felét. Az első nyolcvan versenyzőhöz, vagyis az igénylők fél százalékához pedig 205 milliárd forint, a teljes támogatási összeg bő kétharmada jutott. Mindez azért is szürreális, mert a kormányzat eredetileg azt kommunikálta, hogy 2030-ig fog elkölteni 300 milliárdot szálláshelyfejlesztésre, nem pedig három esztendő alatt. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az ömlesztett Kisfaludy-listákra a strand-, fürdő- és kalandpark-fejlesztési pénzeket is felvitték, tehát egyelőre biztosan nem merült ki teljes egészében a további tíz évre szóló szálláskeret. Ám az biztos, hogy az MTÜ eddig úgy pumpálta ki a vissza nem térítendő támogatásokat a NER-kompatibilis szereplőknek, mintha nem lenne holnap. Miközben a 2019-es járványmentes évről szóló vendéglátóipari-turisztikai elemzésekből egyértelműen kiolvasható, hogy 100-200 milliárd forintból többé-kevésbé meg lehetett volna menteni a Covid-sújtotta ágazat derékhadát.
Az alábbi összeállításban a Kisfaludy-pénzek kétharmadát elnyerő 80-as elitklub minden tagjáról írtunk néhány sort, hogy a nyilvánosság tisztában legyen a győztesek nevével és a megszerzett javak nagyságrendjével.
Természetesen Mészáros Lőrinc Hunguest Hotels-láncával indulunk, melyet az a Détári-Szabó Ádám vezérigazgató, aki – mint a Felcsúti Hírlap gólyahírrovatából kiolvastuk – nem más, mint a felcsúti milliárdos egyik újdonsült veje. Aki a kormánysajtóban már be is jelentette, hogy vállalatuk „minden idők legnagyobb felújítási programjába kezd”. Ajánljuk továbbá olvasóink figyelmébe mindazon pontokat, amelyekben Tiborcz István nevére bukkannak; jól látható, hogy miközben Orbán Ráhel férje elvileg kivonult azokból a cégekből, amelyek állami forrásokból izmosodnak, legbizalmasabb ügyvéd-jobbkeze, Hamar Endre azért ott szorgoskodik az MTÜ-s zsákból érkező pénzeket felfogó legnagyobb vállalatoknál. Szintén beszédes, hogy a turisztikai ügynökség tanácsadói kara (melyben Orbán Ráhel mellett például Zoób Kati, Pál István „Szalonna”, Csapody Balázs, Folly Réka és Laposa Bence is szerepet vállalt) ugyancsak remekelni tudott a Kisfaludy-programban. A pikantériák kedvelői a lista 35. pontjában olyan üggyel is találkozhatnak, amely a kormánytól az MSZP-n át a Momentumig ér.
