Bács-Kiskun megyében 5 illegálisan működő árutojástermelő tyúktelepet találtak 

A madárinfluenza januárban ismét megjelent előbb Komárom-Esztergom, majd Bács-Kiskun megyében, csak Kerekegyházán 101 ezer tojótyúk leölését rendelték el. A kiterjedt járvány kialakulását ugyan sikerült megakadályozni, ami többek között a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) folyamatos, hagyományos és modern (pl. drónos) felderítési technikákon alapuló ellenőrzéseinek köszönhető.

A számokból világosan látszik, hogy vírusról vírusra egyre nagyobb a kár. 2016-ban 2,5 millió szárnyas leölését rendelték el, 2020-ban már 5 milliót –

írtuk a kecsUP-on a madárinfluenzával foglalkozó cikksorozatunkban egy minisztériumi összefoglaló alapján. Szakértőkkel és kereskedőkkel folytatott beszélgetéseink alapján az állapítható meg, hogy a túlzott állomány koncentráció, a kártalanításért folyó küzdelem, illetve a személyes és intézményes átfedések is befolyásolják az egyre nagyobb károkat okozó madárinfluenza körüli problémákat.

A NÉBIH most arról ír, hogy a január óta folytatott szemlék ugyanakkor arra mutattak rá, hogy az utóbbi években átélt két nagy madárinfluenza-járvány pusztítása ellenére még mindig több állattartó próbálja kikerülni a járványvédelmi előírásokat, és szegi meg tudatosan az egyébként sokat hangoztatott és jól ismert szabályokat.

Bács-Kiskun megyében 5 illegálisan működő árutojástermelő tyúktelepet találtak 

A kihágások gyakorisága, módja rendkívül változatos a NÉBIH szerint. A szakemberek rendszeresen találnak túltelepített (az engedélyezett létszám fölötti), járványügyi és állatvédelmi szempontból egyaránt erősen kifogásolható állattartó telepeket.

A madárinfluenza szempontjából kiemelten kockázatos Bács-Kiskun megyében pedig 5 teljesen illegális, azaz engedély és állategészségügyi felügyelet nélkül működő árutojástermelő tyúktelep került a hatóság látókörébe.

Ezeken a farmokon járványügyi óvintézkedésként összesen csaknem 30 ezer baromfi leölését kellett elrendelni, ráadásul a közvetlen káron túl, a szabálytalanságoknak „köszönhetően” a tulajdonosok kizárták magukat az állami kártalanításból, továbbá több millió forintos élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot is kaptak.

Az eddigi legsúlyosabb kihágást az a két állattartó követte el, akik a hatóságot félrevezetve próbálták meg kivonni állataik egy részét – együttesen több mint 2 ezer baromfit – a járványterjedés megelőzése céljából elrendelt levágások alól. Konkrét esetüket kiemelve, a NÉBIH felhívta a baromfitartók figyelmét, hogy a járványügyi védekezés bárminemű akadályozása – a kártalanításból való kizáráson és a többmilliós pénzbírságon túl – büntető feljelentést, így akár börtönbüntetést is vonhat maga után.