Állami intézményben orvosok és ápolók imádkoznak a betegekért

0
Pexels.com/Tima Miroshnichenko

Az internet népének egy része megdöbbenéssel fogadta, hogy a koronavírus-járvány harmadik hullámában, amikor rekordot döntött a napi megbetegedések száma, egy állami intézményben imádkoznak a betegek gyógyulásáért, és teszik ezt orvosok, nővérek, ápolók. Az orvostudományra felesküdött szakemberek.

A Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet Szívünk imája mozgalmat indított pénteken, az ima világnapján. Ennek fővédnöke Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita.

Az intézet ezzel akar lehetőséget biztosítani, hogy imalánc indulhasson azokért a betegért, akik ezt maguk, vagy akikért hozzátartozóik kérik. Ezt egy kisfilmmel propagálják, amelyben a miatyánkot mondják el a dolgozók. Az imát a köztársasági elnök felesége kezdi.

A kezdeményezők arra hivatkoznak, hogy tudományos kutatások bizonyították, hogy azok a szívbetegek hamarabb és kevesebb szövődménnyel gyógyulnak, akikért imádkoznak.

Volt ilyen kísérlet, de ott arra jutottak, hogy akikért imádkoznak, azoknál gyakoribb a szövődmény

Még a szkeptikusok is elismerik, hogy az ima bírhat jótékony hatással, de csupán akkor, ha valaki magáért imádkozik, és ez olyan lelki folyamatokat generál, amelyek segíthetnek állapotán. Ugyanakkor ebben az esetben arról van szó, hogy mások imádkoznak a betegért. Vajon ez is segíthet?

16 éve elvégeztek egy kísérletet, hogy erre választ kapjanak. Hat amerikai kórházban három csoportra osztották azokat a betegeket, akik bypass műtéten estek át. Mindegyik csoportba kb. 600 pácienst tettek. Az első csoportban lévőknek azt mondták, hogy lehetséges, hogy imádkozik majd értük valaki, és végül is ez így lett. A második csoportnak azt mondták, hogy talán valaki mond majd értük imát, de ez végül nem így lett. A harmadik csoportot arról tájékoztatták, hogy biztosan imádkoznak értük, és így is tettek.

A műtét előtti éjszakán kezdődött a kísérlet és 14 napig tartott az időszak, amikor a betegek biztosra vehették vagy számíthattak arra, hogy valaki imádkozik értük. Végül arra jutottak a kutatók, hogy abban a két csoportban, amelyben nem lehettek biztosak az imában, 51%-52%-ban fordult elő komplikáció. Míg azoknál, akik biztosan tudták, hogy kapnak támogató imát, 59%-ban fordult elő komplikáció. Tehát pont fordítva történt ebben a kísérletben, mint ahogyan az akció indítói által emlegetett kutatásokban.

Szkeptikusok ezt azzal magyarázzák, hogy ebben az esetben az úgynevezett nocebo hatás érvényesült. Ez a placebonak (amikor azt hiszi az ember, hogy valamitől gyógyul, ami nem gyógyszer, és ez segíthet neki) az ellentéte. Ebben az esetben, ha van valamilyen biztos külső ráhatás (adott esetben a gyógyulásra az ima), hajlamos elhinni a páciens, hogy ez segít, ugyanakkor ennek tudatában elhagyja magát, nem figyel magára annyira.

A híradások szerint a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet a Szívünk imája mozgalommal párhuzamosan egy ökumenikus kápolna építését is tervezi.