Garanciák nélkül kellett belemenniük az egyetemeknek a modellváltásba

0
Az egyetemek alapítványi kiszervezése / Fotó: 444.hu

Újabb részletek derültek ki arról, hogy mennyire vakon kellett igent mondaniuk a modellváltásra a magyar egyetemeknek. Szél Bernadett független országgyűlési képviselő számolt be arról szombaton a közösségi oldalán, hogy az úgynevezett egyetemi modellváltással kapcsolatban a Pécsi, a Szegedi és a Debreceni Egyetemhez fordult.

 

Mint írja, a Szegedi és a Debreceni Egyetem rektora szerint titkosak a döntéssel kapcsolatos anyagok, mert „további döntés megalapozását szolgálják”. Ami persze fura, hiszen az egyetemek vezetése már belement abba, hogy magánegyetemmé alakítják az intézményt.

 Pécsi Tudományegyetem rektora viszont Szél elmondása szerint korrekt módon válaszolt az adatkérésére, és elküldte a szenátusi ülésre készült előterjesztést, tájékoztató anyagot és magát a szenátusi határozatot.

A politikus szerint a dokumentumokból kiderül, hogy nem az egyetemek kezdeményezték a modellváltást: „A fenntartó Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére a Pécsi Tudományegyetem vezetése és karok dékánjai január 8-án tájékoztató megbeszélést folytattak a fenntartó képviselőjével az Egyetem modellváltási folyamatba történő esetleges bekapcsolódásáról.”

A Palkovics László vezette minisztérium rendkívül erőteljes tempót diktált: mint Szél írja, a minisztérium eredetileg egyetlen hónap alatt akart eljutni a rektorok berendelésétől a törvényig: január 8-án volt az első megbeszélés, február 9-ére már a parlamenti előterjesztést tervezték. Ráadásul a január 18-i héten akarták véglegesíteni a kormányelőterjesztést, mielőtt még január végén döntést hozott volna a szenátus. Így fordulhatott elő, hogy tíz nappal a szenátusi döntés előtt még nem volt kijelölt tárgyaló delegáció az egyetem részéről.

Ugyanakkor sok fontos részlet nem derült ki az előzetes anyagokból: mint Szél írja, nem derül ki uaz elvileg „tájékoztató”-nak nevezett anyagból az olyan alapvető kérdésekről, mint az alapítványi kuratórium összetétele, a rektorválasztás szabályai, vagy a szenátus jogkörei. „Garancia semmire nincs, mindent a majdani nagyhatalmú kuratórium dönt el és az általa elfogadott Alapító Okirat.”  – írja a politikus, aki hangsúlyozza, hogy a dokumentumok alapján a kuratóriumba a rektor is javasolhat tagot, de ez nem köti a kuratóriumot. „

Hasonló cikkünk  450 milliárdos hitelből építene kínai gigaegyetemet Orbán

„Megüresedés esetén a kuratórium többsége dönt az új tagról. A rektorválasztást és a szenátus jogait is majd a kuratórium által elfogadott Alapító Okirat és SZMSZ szabályozza. Ezek rögzítHETIK a Szenátus jelenlegi hatásköreit, de „rendelkezhetnek úgy is”, hogy a fenntartó dönt minden kérdésben, ideértve a rektori pályázatot is. Magyarul lehet, hogy megmaradnak a szenátus jogai, lehet, hogy semmi se marad belőlük.” – írja Szél.

Ugyanígy két véglet között mozog a jelenlegi egyetemi struktúra jövője is: „A modellváltás lehetőséget teremt a jelenlegi szervezeti keretek újragondolására, de az alapító döntése szerint meg is maradhat a jelenlegi struktúra. Ennek részletei a tárgyalás későbbi szakaszában kerülnek előtérbe. Az Egyetem Alapító Okirata és a Szervezeti és Működési Szabályzat rendezi ezeket a kérdéseket.” Arra a kérdésre pedig, hogy mi lesz a garancia az egyetem befolyástól mentes, szabad működésére, az a válasz, hogy az Alaptörvény.

Azzal kapcsolatban, hogy marad-e az állami finanszírozással tanuló hallgatók aránya, az a dokumentum válasza, hogy reményeik szerint igen. Szél Bernadett szerint az egész fenntartóváltás nettó anyagi zsarolással kikényszerített konstrukció volt, a modellváltó intézményeknek “2 lépcsőben 15 + 15 % béremelésre van kormányhatározatban rögzített ígéret” a dokumentum szerint.

Szél azzal zárja posztját, hogy ennyi információ alapján kvázi vakon került döntéshelyzetbe a szenátus és 34 igen, 2 nem és 2 tartózkodás lett a vége. „Én azt látom, úgy bólintottak rá a még nem ismert összetételű mindenható kuratóriumra, hogy semmilyen garanciát nem kaptak arra, hogy megmaradnak a jogosítványaik, sőt, hogy beleszólhatnak bármilyen döntésbe. Valójában biztos csak az, hogy a miniszter nevezi ki a kuratóriumot, aki majd elfogadja az alapító okiratot, és ha szerencséjük lesz, majd egyes pontokon figyelembe veszik a javaslataikat — vagy nem. Ez az én szememben zsarolással kikényszerített önfeladás, és szégyen, hogy a járvány közepén ezt teszi a kormány a felsőoktatással, az pedig szomorú, hogy ehhez az egyetemeken partnereket talált. És most jön a parlamenti szakasz: a tervek szerint kedden terjeszti be a kormány a törvényeket. A felsőoktatás rendszerváltás óta nem látott mértékű átalakítása zajlik. A járvány közepén. A kormány ugyanis úgy gondolta, hogy miután tíz évig hagyta lepusztulni az egészségügyet és az oktatást, egy világjárvány kellős közepén kezd neki a rendszerszintű átalakításoknak, bármiféle egyeztetés, társadalmi, szakmai, politikai vita nélkül” – írja a képviselő.

Hasonló cikkünk  Indulhat a szegedi és a pécsi egyetem privatizálása, a politikától azonban nem kerülnek távolabb

https://kecsup.hu/2021/01/indulhat-a-szegedi-es-a-pecsi-egyetem-privatizalasa-a-politikatol-azonban-nem-kerulnek-tavolabb/