fbpx
12.7 C
Kecskemét
2021. szeptember 24., péntek

FRISS HÍREK

Grónai Petra a biogazdálkodás mellett kötelezte el magát

A nagykőrösi Grónai Petra friss diplomás, az idén végzett a kecskeméti Neumann Egyetem vidékfejlesztési agrármérnök szakán. Tanulmányai mellett hobbiból kertészkedett, mára őstermelővé vált. Szinte hihetetlen, hogy ez a légies termetű, törékeny fiatal lány a mezőgazdaság sajátos és igen nehéz formája, a biogazdálkodás mellett kötelezte el magát. Petra bátran néz a kihívások elé, nem szegik kedvét a nehézségek, úgy érzi, bármi történik, az a javát szolgálja, mert mindenből lehet tanulni. Instagram profilja pepis.garden néven fut, ott osztja meg tapasztalatait és teszi láthatóvá munkájának gyümölcsét. Párja nem szakmabeli, de elismeri, becsüli és támogatja Petra munkáját.

Hogy kanyarodott az utad a kertészet felé?
– A természetet, az állatokat mindig nagyon szerettem – hosszú évekig lovagoltam,  díjugrató voltam –, a tanyánkon töltöttem az egész gyerekkorom, a természethez való kötődés ott alakult ki. Emiatt is mentem agráregyetemre. Eleinte a növénytermesztés nem igazán vonzott, anyukám konyhakertjében sem aktivizáltam magam, úgy véltem, ebben az ágazatban sokat kell várni a befektetett munka eredményére. Egyszer valahogy eszembe jutott, meg kellene próbálkozni a magvetéssel. Emlékeim közül előkúszott egy-két gyermekkori sikertelen kísérlet, de úgy gondoltam, az egyetemen tanultak birtokában jóval eredményesebb lehetek. Paradicsompalántával kezdtem, majd ezt követték az áfonya- és törpe málnabokrok, hamarosan 20-30 féle növény került magaságyásba, s érdeklődésem kinyílt a cserjék és fák iránt is. Fokozatosan haladtam, elkapott a lendület, célom, hogy minél többféle növény termesztésével próbálkozzam.

– Hol kezdted a kerti munkát?
– Otthon a kertünkben. Kívánságom szerint apukám épített egy magaságyást, ami az ültetési kedvem és sebességem okán hamarosan kicsinek bizonyult. Teleültettem minden létező cserepet, és amikor az udvarunkon már lépni sem lehetett, apukám azt ajánlotta, vegyem birtokba az egy hektáros tanyánkat. Előrebocsájtotta, hogy rossz minőségű a talaja, emiatt nehéz lesz olyan növénykultúrát találni, ami gazdaságosan termeszthető rajta.
Az első év ily módon kihívással indult, a tarackos talajban próbáltam 150 nm-en dinnyét termeszteni. Sikerrel jártam! A tarack jól írtható oly módon, hogy a területet egy évre szorosan letakarjuk vastag fekete fóliával. Most szedret szeretnék telepíteni, de nehezemre esik kivárni a tarackmentesítő egy évet. A tanyán apukám keze munkáját dicséri álmaim üvegháza, melyben a palántákat nevelem. Az idei lesz a 3. kertészkedős évem, immár 1500 nm-t szeretnék a művelésbe bevonni. Terveim közt szerepel öntözőrendszer telepítése, az értékesítés megkezdése vásárlói kosarak összeállításával, ezekkel 20 családot szeretnék ellátni. Az előrelépés érdekében figyelem a pályázati lehetőségeket. A későbbiekben állatokkal is szeretnék foglalkozni, szívesen tartanék tyúkokat a permakultúra jegyében. Ennek lényege, hogy önfenntartó rendszerben termelődnek a mindennapi élelmiszerek, állatok, növények, mikroorganizmusok együtt élésének és együttműködésének köszönhetően.

Hasonló cikkünk:  Megmérgezték a nagykőrösi Csónakázó tó kacsáit?
Hasonló cikkünk:  Megmérgezték a nagykőrösi Csónakázó tó kacsáit?

– Hány fajta növényt termesztesz?
– Sokat és sokfélét, zöldséget, gyümölcsöt, fűszernövényt, virágot, mindent, ami nevelhető. 50-60 növényfaj 150-200 fajtájával próbálkoztam, például a paradicsomból 25 fajtáját neveltem már. Kertészkedésem első 2 évét a tanulásnak szenteltem, mindent ki akarok próbálni, ha csak pár tövet is egy-egy fajtából, de tudni akarom, mit hogyan kell gondozni. Ha valamelyik növény megbetegszik, nem bosszankodom, inkább hálás vagyok érte, mert ebből rengeteget tanulok, ezáltal fejlődöm.

– A mai szélsőséges időjárási viszonyok, az agresszív kártevők mellett fenntartható a biogazdálkodás?
– Az alapszabályok betartása mellett igen. Az ökológiai kertészkedésben fontos a komplexitás, lényeges, hogy sokfajta növényt társítsunk és alkalmazzunk megfelelő agrotechnikát. Az élővilág megküzdi a maga harcát, talpon marad az élő közösség, nem kell semmilyen szerrel beavatkozni.
Ezt a tanyán lévő százéves gyümölcsfáinkon látom, melyek roskadoznak a gyümölcstől. Én még a biogazdálkodásban engedélyezett permetszereket sem használom. Kétségtelen, hogy vannak gondok, itt nehezebb a védekezés, és ez sok tudást igényel. Ennek még híján vagyok, rengeteget kell tanulnom, és minél több ismeretet szerzek, annál inkább érzem, hogy bőven van még elsajátítani valóm.
A bio egyébként nem újkeletű dolog, hisz a konvencionális gazdálkodás előtt így termeltek. 100-150 éve nem volt műtrágya és vegyszer, mégis ettek az emberek zöldséget, gyümölcsöt. A biotermékek nem mindig szabályosak és nagyok, van rajtuk néhány folt is, de az ízük kárpótol a formai deficitért.

– Formabontó módon rendezed a növényeidet, készítesz körágyást, pepita fűszerkertet, sziklakertet, mélymulcsozott ágyást és virágot teszel, ahova csak lehet.
– Sajnálom, hogy nincs művészi vénám, nem tudok szépen énekelni, festeni, alkotni. A kertben élem ki a kreativitásom, a formákkal, a növények hasznos és esztétikus elrendezésével. Halkan azért megjegyzem, nem minden újításom jár sikerrel.
Igyekszem úgy művelni a kiskertet, hogy azzal gazdagítsam az életet mind a talajban, mind a talaj felett. Fákat ültetek, humuszt építek, élőhelyet és táplálékot teremtek a madaraknak. Az utolsó kis bogarat is szeretem és őrzöm, ha haszontalan, akkor is csak kézzel távolítom el. Megnyugvással tölt el, hogy részévé válok a természetnek azáltal, hogy benne munkálkodom. Tanulok a kerttől, és ha jól belegondolok, nem én formálom a kertet, hanem az formál engem türelmesebb és jobb emberré.

Hasonló cikkünk:  Czira Szabolcs az MSZMP-tagságáról: „K*rva nagy haszonnal szálltam ki”
Hasonló cikkünk:  Megmérgezték a nagykőrösi Csónakázó tó kacsáit?

– A kert kikapcsol, pihentet, viszont komoly fizikai munkát is ad. Ezt hogy bírod?
– Nagyrészt egyedül dolgozom, hobbinak fogom fel ezt a munkát. Igyekszem nem stresszelni az előttem tornyosuló feladatok miatt, inkább próbálom élvezni, amit épp csinálok. Hogy legyen egy kis kondim, a húgom rábeszélt, hogy járjak vele bokszolni. Ma komposztot terítettem, a tavasz folyamán több mint 100 talicskányit kell széthordanom.
Lassan dolgozom, beosztom az erőmet. Itt nem lehet gépekkel dolgozni, talán a rotációs kapa az, amit használhatunk, mert a sokféle növény más-más ápolást igényel, így maradnak a hagyományos szerszámok: ásó, kapa, gereblye, vasvilla stb.
A kétkezi kemény munka miatt a fiatalok számára nem vonzó az ökológiai gazdálkodás, inkább a precíziós mezőgazdaság fele orientálódnak. Egyébként is eltávolodtak az agráriumtól, pedig az új generáció felelőssége, hogy életben tartsa az ágazatot, és visszakanyarítsa azt egy zöldebb útra.

– Hol látod magad 10-20 év múlva?
– Mindenképpen a kertben, de nem szeretnék sokáig eladásra termelni. Ha az Isten is megsegít és eljutok odáig, hogy leszakadjak a fogyasztói társadalomról, akkor a családommal önellátó szeretnék lenni. Gyerekeket nevelni, magunknak főzni, kenyeret sütni, kertészkedni, állatokat nevelni, mindent megtermelni, amire szükségünk van. Tíz éves koromban egy erdélyi nyaralás során teljesen megbabonázott az erdő világa, akkor azt mondtam: remete szeretnék lenni. Persze nem viskóban élve, rongyokban járva, este gyertyával világítva képzelem el az életem, de a civilizációtól távol, csendes, nyugodt helyen a természettel harmóniában összefonódva. Jobbat, többet szeretnék itt hagyni, mint amit kaptam, mert szerintem azért vagyunk a Földön, hogy építsük, és a rendszer hasznos tagjai
legyünk. Elvegyünk, és még többet visszaadjunk.

Balla Kriszta

Hirdetés

Felkapottak

Repülőnap 2021 – élő közvetítés a szombati napról

Közlekedési dugóval indult újra 8 év után a Kecskeméti Repülőnap. Teltházas volt a rendezvény, az időjárás is kegyes volt...

Hirdetés

Legnépszerűbb

Repülőnap 2021 – élő közvetítés a szombati napról

Közlekedési dugóval indult újra 8 év után a Kecskeméti Repülőnap. Teltházas volt a rendezvény, az időjárás is kegyes volt...