Online adatbázisban kereshetjük a szovjet fogságba került apáinkat, nagyapáinkat

0
Elérhető az adatbázis a szovjet táborok magyar foglyairól Foglyok a Belomor-csatorna építésén, 1932. / Fotó: Wikipédia
Sok kecskemétit is elhurcoltak a szovjetek a háború alatt és azután, hogy 1944 októberében elérte a várost a harcvonal. A szovjet vezetés a háború kezdetétől fogva törekedett arra, hogy a fogságba esett katonákból és az elfoglalt területek civil lakosságából nagyszámú kényszermunkásseregre tegyen szert. Sztálinnak olyan terve volt, hogy az ellenséges országok fogságba esett katonáit, köztük németeket és magyarokat, a Szovjetuniót ért emberi és anyagi veszteség pótlására fogja dolgoztatni. A szovjet munkatáborokba a katonákon kívül politikailag elítéltek is kerültek, közéleti és egyházi személyiségek, ahogy ártatlan civilek is.

Az elhurcoltak, fogságba esettek száma

A civilek és a katonák megoszlását a foglyok között nehéz megállapítani, de mintegy 600-700 ezer magyar esett fogságba, akiknek mintegy egyharmada sohasem tért haza.
A fogság időtartama néhány hónaptól akár tíz évig is terjedhetett, amely függött a fogvatartott katonai rangjától, a II. világháború alatti tevékenységétől, politikai szerepvállalásától, egészségi állapotától, nemzetiségétől, elhurcolásának módjától (hadifogság, internálás vagy letartóztatás), az ellene felhozott vádaktól, a Magyar Kommunista Párt közbenjárásától és a szerencséjétől.

Most megnyíltak a levéltárak és online is kereshetjük az elhurcolt szeretteinket

Az Orosz-Magyar Levéltári Vegyesbizottság megállapodása értelmében Magyarország megkapja közel hétszázezer, a második világháborúban szovjet táborokba került magyar fogoly azonosító kartonját, jelentette be Andrej Juraszov, az Orosz Levéltári Ügynökség (Roszarchiv) helyettes vezetője, az Orosz-Magyar Levéltári Vegyesbizottság orosz társelnöke még 2019-ben Budapesten. A Szovjetunióban hadifogolyként nyilvántartott magyar nemzetiségű személyek (katonák és civilek) úgynevezett nyilvántartó kartonjainak (oroszul: учётная карточка) digitális másolata a Magyar Nemzeti Levéltár őrizetébe került.

682.000 nyilvántartó karton másolatát adták át, valamint elkészítettek egy orosz nyelvű, cirill betűs adatbázist is, amely a nyilvántartó kartonokon szereplő, az egyes személyekhez köthető legfontosabb információkat tartalmazza: a hadifogolyként nyilvántartott személy vezeték- és keresztnevét, születési adatait, a fogságba esésének helyét és idejét, nemzetiségét, a tábor elhagyásának okát és idejét, illetve amennyiben az illető személy elhunyt a hadifogolytáborban, abban az esetben az elhalálozásának időpontját és annak okát is.

Egy karton a sok százezer közül – mindegyik mögött egy-egy tragikus emberi élet van / Fotó: Török János
Az orosz nyelven elkészült adatbázis, illetve a digitális gyűjtemény feldolgozása, a kartonokon szereplő személyek azonosítása a Nyelvtudományi Intézet által fejlesztett algoritmus és szakemberek bevonásával történik. Az utóbbiak közt – a történészek és a levéltárosok mellett – több nyugállományú vagy tartalékos katonatiszt is van, akik a volt Szovjetunióban tanultak, így jól beszélnek oroszul, ismerik a szakmai kifejezéseket.
A 2021. február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján megnyílt, szabadon kereshető, nyilvános adatbázis a Magyar Nemzeti Levéltár oldalán érhető el.