Öt nap alatt több mint 10.000-en voksoltak a Jobbik egykori elnöke által indított online népszavazáson annak érdekében, hogy a külföldön dolgozó magyarok levélben szavazhassanak – olvasható Vona Gábor közösségi oldalán.
Hogy ez Vona politikába történő visszatérésének belépője-e, azt nem tudni, de az elmondható, hogy a politikus a Fidesz által kialakított választási rendszer egyik sokat vitatott elemére mutat rá, miszerint:
a magyarországi választási törvény különbséget tesz választó és választó között.
Márpedig szabad és egyenlő választójog megvalósulásának szükséges feltétele, hogy minden állampolgár megközelítőleg egyenlő, méltányos objektív terhek mellett tudja ugyanazon szavazatra vonatkozó választójogát gyakorolni a titkosság megfelelő garanciái mellett, lakóhelyétől és politikai véleményétől függetlenül.
Az a magyarországi lakcímkártyával rendelkező magyar választó azonban, aki munka, tanulás vagy egyéb okok miatt életvitelszerűen külföldön él (többségük valamely nyugati EU-s tagállamban) nem szavazhat levélben, csak személyesen, szemben azzal a határon túli magyar kettős állampolgárral, aki például Sepsiszentgyörgyön él. Bár mindketten egyformán magyar állampolgárok, a választási törvény még sem biztosít lehetőséget arra, hogy azonos körülmények között leadhassák a voksukat.
Nem véletlen tehát az, hogy sokan kifogásolják ezt az eljárást, ugyanis míg egy határon túli magyar kettősállampolgár közvetlenül a településéről, akár postára feladott levélben is voksolhat mindenféle utazás nélkül, addig egy Londontól 210 km-re élő magyar választó csak személyesen teheti meg ezt, az oda történő utazást és több órás sorban állást követően. 2018-ban azonban nem is kellett ahhoz Londonon kívül élni, hogy valaki órákat várakozzon, ugyanis délutánra már 4-500 méteres sor alakult ki a Westminsteri apátság mellett lévő szavazókörnél.
De ha például valaki Malmöben, Svédországban lakik, bár nem kell Stockholmba mennie Magyarország svédországi külképviseletére szavazni kb. 600 km-re lakhelyétől. Ehelyett megjelölheti előzetesen a szavazás helyének a dániai Koppenhágát is, kb. 40 km-re Malmötől. De a lényegen ez nem változtat, utazni kell, hogy szavazni tudjon.
Mintegy félmillió magyar választó érintett a levélszavazásban
És most itt van a járványhelyzet is, ami nem tudni, hogy mit hoz jövőre, amivel kapcsolatban Vona egyik interjújában elmondta, hogy:
„Nem lehet tudni, hanyadik hullámnál és vírusmutációnál tart majd a járvány a választások idején, de biztosítani kell, hogy ne essenek el a szavazás lehetőségétől a külföldön élő magyarok, akik ezáltal ugyanúgy szavazhatnának levélben, mint a határon túli magyarok. Sok más országban már megoldották ezt a kérdést, ideje itt is lépni. Mintegy félmillió embert érinthet a kérdés, ami 5-10 százaléknyi szavazatot jelenthet.”
2018-ban körülbelül 400 ezerrel magasabb volt a választás napján életvitelszerűen külföldön tartózkodó felnőtt állampolgárok száma, mint 2002-ben, márpedig tőlük egy jelentős utazást követel meg a választási részvétel. És ezzel többségük élni is szeretne, mert rendre magas azok száma, akik élni kívánnak a választói jogukkal.
A Fidesz végül pont a magyarországi lakcímmel rendelkezőktől vonta meg a levélszavazás lehetőségét – pro- és kontra érvek
2012 őszén, a most is hatályos választási eljárási törvény elfogadásakor a Fidesz még úgy gondolta, hogy minden magyar állampolgárnak, éljen bárhol, jár a levélszavazás lehetősége, és ennek megfelelően a jogszabályt nemcsak megalkotta, de el is fogadta. 2013 júniusában aztán változott a helyzet és a Fideszes parlamenti többség egy törvénymódosítással megvonta ezt a lehetőséget a magyarországi lakcímmel rendelkezőktől – írja Dakó József, a Második Reformkor Alapítvány ügyvezetője, a Mandineren.
Vagy mindenkinek vagy senkinek, vethetjük fel a kérdést a levélszavazás kapcsán. Pro- és kontra érveket egyformán lehet mellette is és ellene is felsorakoztatni, de ami most van az diszkriminatív, hiszen nem egyenlő módon kezeli a magyar állampolgárságú választókat.
