Több mint 10.000-en szavaztak Vona levélszavazásról indított online népszavazásán

0
Több száz méteresre duzzadt a sor Londonban 2018-ban / Fotó: 444.hu
Öt nap alatt több mint 10.000-en voksoltak a Jobbik egykori elnöke által indított online népszavazáson annak érdekében, hogy a külföldön dolgozó magyarok levélben szavazhassanak – olvasható Vona Gábor közösségi oldalán.
Hogy ez Vona politikába történő visszatérésének belépője-e, azt nem tudni, de az elmondható, hogy a politikus a Fidesz által kialakított választási rendszer egyik sokat vitatott elemére mutat rá, miszerint:

a magyarországi választási törvény különbséget tesz választó és választó között.

Márpedig  szabad és egyenlő választójog megvalósulásának szükséges feltétele, hogy minden állampolgár megközelítőleg egyenlő, méltányos objektív terhek mellett tudja ugyanazon szavazatra vonatkozó választójogát gyakorolni a titkosság megfelelő garanciái mellett, lakóhelyétől és politikai véleményétől függetlenül.
Az a magyarországi lakcímkártyával rendelkező magyar választó azonban, aki munka, tanulás vagy egyéb okok miatt életvitelszerűen külföldön él (többségük valamely nyugati EU-s tagállamban) nem szavazhat levélben, csak személyesen, szemben azzal a határon túli magyar kettős állampolgárral, aki például Sepsiszentgyörgyön él. Bár mindketten egyformán magyar állampolgárok, a választási törvény még sem biztosít lehetőséget arra, hogy azonos körülmények között leadhassák a voksukat.
Nem véletlen tehát az, hogy sokan kifogásolják ezt az eljárást, ugyanis míg egy határon túli magyar kettősállampolgár közvetlenül a településéről, akár postára feladott levélben is voksolhat mindenféle utazás nélkül, addig egy Londontól 210 km-re élő magyar választó csak személyesen teheti meg ezt, az oda történő utazást és több órás sorban állást követően. 2018-ban azonban nem is kellett ahhoz Londonon kívül élni, hogy valaki órákat várakozzon, ugyanis délutánra már 4-500 méteres sor alakult ki a Westminsteri apátság mellett lévő szavazókörnél.
Londoni magyar szavazók 2018-ban / Fotó: REUTERS/Simon Dawson – 24.hu
De ha például valaki Malmöben, Svédországban lakik, bár nem kell Stockholmba mennie Magyarország svédországi külképviseletére szavazni kb. 600 km-re lakhelyétől. Ehelyett megjelölheti előzetesen a szavazás helyének a dániai Koppenhágát is, kb. 40 km-re Malmötől. De a lényegen ez nem változtat, utazni kell, hogy szavazni tudjon.

Mintegy félmillió magyar választó érintett a levélszavazásban

És most itt van a járványhelyzet is, ami nem tudni, hogy mit hoz jövőre, amivel kapcsolatban Vona egyik interjújában elmondta, hogy:

„Nem lehet tudni, hanyadik hullámnál és vírusmutációnál tart majd a járvány a választások idején, de biztosítani kell, hogy ne essenek el a szavazás lehetőségétől a külföldön élő magyarok, akik ezáltal ugyanúgy szavazhatnának levélben, mint a határon túli magyarok. Sok más országban már megoldották ezt a kérdést, ideje itt is lépni. Mintegy félmillió embert érinthet a kérdés, ami 5-10 százaléknyi szavazatot jelenthet.”

2018-ban körülbelül 400 ezerrel magasabb volt a választás napján életvitelszerűen külföldön tartózkodó felnőtt állampolgárok száma, mint 2002-ben, márpedig tőlük egy jelentős utazást követel meg a választási részvétel. És ezzel többségük élni is szeretne, mert rendre magas azok száma, akik élni kívánnak a választói jogukkal.

A Fidesz végül pont a magyarországi lakcímmel rendelkezőktől vonta meg a levélszavazás lehetőségét – pro- és kontra érvek

2012 őszén, a most is hatályos választási eljárási törvény elfogadásakor a Fidesz még úgy gondolta, hogy minden magyar állampolgárnak, éljen bárhol, jár a levélszavazás lehetősége, és ennek megfelelően a jogszabályt nemcsak megalkotta, de el is fogadta. 2013 júniusában aztán változott a helyzet és a Fideszes parlamenti többség egy törvénymódosítással megvonta ezt a lehetőséget a magyarországi lakcímmel rendelkezőktől – írja Dakó József, a Második Reformkor Alapítvány ügyvezetője, a Mandineren.
Vagy mindenkinek vagy senkinek, vethetjük fel a kérdést a levélszavazás kapcsán. Pro- és kontra érveket egyformán lehet mellette is és ellene is felsorakoztatni, de ami most van az diszkriminatív, hiszen nem egyenlő módon kezeli a magyar állampolgárságú választókat.
Semjén Zsolt, mellette Orbán Viktor a fővárosi Várkert Bazárban / Fotó: Molnár Ádám
Vannak ezért, akik a levélszavazás lehetőségét kiterjesztenék és vannak akik megszüntetnék. Utóbbiak szerint ugyanis a levélszavazás a visszaélések előtt is megnyithatja az ajtót. Példának okáért a választópolgárnak a választási szervekkel való személyes találkozás során történő azonosítása értelemszerűen elmarad, így fizikailag lehetséges, hogy a választó helyett más adja le a szavazatot. Ugyancsak visszaélésre adhat lehetőséget, hogy a szavazólap kitöltése és a szavazat megszámlálása között egy hoszszabb, kevésbé kontrollált kézbesítési időszak telik el, amelynek során a levélcsomag elvileg felbontható, ezért a szavazólap akár kicserélhető vagy a szavazat tartalma arra nem jogosult számára is megismerhető.

A Fidesznek nem kedveznek a nyugaton dolgozó magyarok szavazatai

A választáson a külképviseleteken leadott szavazatokról nem áll rendelkezésre statisztikai összesítés, mivel azokat a magyarországi lakóhelyének megfelelő egyéni választókerületekben számolják össze. Magyarán, ha egy kecskeméti lakcímmel rendelkező választó Münchenben él és ott szavaz, akkor az ott leadott szavazat a kecskeméti eredménybe számít bele. Ha azonban megnézzük mind a 106 választókörzet külképviseletein leadott voksokat, abból kimutatható, hogy ezek a voksok nem feltétlenül kedveznek Orbán Viktornak.
2018-ban például Londonban összesen 9707 magyar állampolgár regisztráltatta részvételi szándékát a választásokon, és a részvételi arány hozzávetőleg 85 százalékos volt. A leadott voksok alapján pedig a pártszövetségben induló Fidesz-KDNP a 10%-os parlamenti küszöböt sem érte el, míg 20% fölött szerepelt a Jobbik, az LMP és a Momentum, de még az MSZP-Párbeszéd is rávert az Orbán-Semjen-féle pártokra.

Több országos politikus is támogatja a „kattintokrácia” kezdeményezést

Az online népszavazás intézményét ugyan nem ismeri a magyar jog, így ezért ennek a kezdeményezésnek semmiféle kényszerítő ereje nem lesz, bármi is legyen az eredmény. Vona szerint viszont ez a jövő, mint mondta, az online népszavazással „csak egy kattintásra van a demokrácia”, ezért „kattintokrácia” névre keresztelte a kezdeményezést, amihez eddig országgyűlési politikusok, polgármesterek, énekesek és publicisták is csatlakoztak.
Az aktuális népszavazás kérdése így szól egész pontosan:

Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyarországon állandó lakcímmel rendelkező, a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgárok levélben is szavazhassanak az országgyűlési választásokon?

A mostani online népszavazáson három hétig lehet voksolni ezen az oldalon.