Legutóbb Orbán Viktor miniszterelnök úgy nyilatkozott egy rádióinterjúban, hogy a kormánypárti képviselői őt arra bíztatják és sürgetik, hogy az oltásellenességnek legyen büntetőjogi következménye.
Most nem akarok arról írni, hogy kormánypárti oldalról mivel vádolják az ellenzéket, nevezetesen azzal, hogy víruspárti és oltásellenes, ami természetesen nem igaz, de a tájékoztatás hiánya miatt kialakult oltásellenességet nyilvánvaló fel lehet használni az ellenzék politikai támadására kormánypárti oldalról.
Orbán Viktor javára legyen mondva, nyilatkozatát úgy folytatta, hogy bár vannak ilyen kormánypárti indítványok, de ő személy szerint nem szeretné, ha a járvány elleni védekezés közben még ezzel is foglalkoznia kellene.
Ez a nyilatkozat persze nem zárja ki azt, ha a miniszterelnök megnyeri az úgynevezett oltási küzdelmet, akkor támadást indíthat – kormánypárti képviselői javaslatra – az ellenzék ellen.
Szeretném leszögezni, hogy magam oltáspárti vagyok, mert ez az egyetlen hathatós lehetőség a koronavírus-járvány legyőzésére, azaz a nyájimmunitás elérésére. Én már túl vagyok mindkét oltáson, csak azt hiányolom, hogy tesztelés hiányában nem tudom még azt, hogy védett vagyok-e a koronavírus ellen. Jó pénzért ezt is megtudhatom majd.
Arról persze viták zajlanak, hogy a lakosság hány százalékát kell beoltani ahhoz, hogy ez a nyájimmunitás, azaz a társadalom védettsége létrejöjjön. Szakemberek hetven-nyolcvan százalékról beszélnek, sőt vannak, akik a kilencven százalékot céloznák meg a beoltottság tekintetében.
A szakvélemények szerint hiába van beoltva mondjuk az ország negyven-ötven százaléka, az még nem jelenti a nyájimmunitás elérését. Ezt a beoltottsági arányt nemsokára elérhetjük, melyet egy általános nyitási program követ, ami látszatbiztonságot kelthet egyszerű, tájékozatlan emberekben, melyért utóbb lehet, hogy nagy árat kell majd fizetni.
Az is tapasztalható, hogy a Fidesz – a közvéleménykutató kimutatása szerint – tisztában van azzal, hogy fej-fej mellett van a biztos pártválasztók körében a verseny a kormánypártok és az egyesült ellenzék között. A Fidesz tehát tart a 2022-es parlamenti választásoktól, hiszen ellenzéki oldalon nem fognak megoszlani a szavazatok.
Már tapasztalható volt az is, hogy a kecskeméti polgármesterasszony, illetve a székesfehérvári polgármester úgy nyilatkoztak, hogy a városuknak nyugalomra van szüksége, nem pedig politikai vitákra.
Sajnos az is bekövetkezett, hogy a különleges jogállapot az őszig meg van hosszabbítva, mely időtartamba beleesik az ellenzéki előválasztások előkészülete is.
A HírTV-ben már az is elhangzott, hogy háború van Magyarországon, pedig véleményem szerint nincs itt semmiféle háború, hanem csak kormánypárti félelem a jövő évi választásoktól.
Korábban Orbán Viktor azt mondta, hogy a járvány elleni védekezés hatékonyságát a halottak számában kell mérni, sajnos ezen a téren népességarányosan világelsők vagyunk, mert ez a szám közelít a harmincezerhez. Éppen ezért a miniszterelnök a hadszínteret átrendezte a lakosság beoltottságának számához, melyben kétségtelenül jól állunk.
A járványt valójában úgy lehetne legyőzni, ha a kormánypártok és az ellenzék közös cselekvési programban megegyezve küzdene a koronavírus ellen.
A baj csak az, hogy a vírus elleni küzdelem is a pártpolitika jegyében zajlik, pedig a vírus nem tesz különbséget kormánypárti és ellenzéki polgár között.
ábrahám
