fbpx
13.8 C
Kecskemét
2021. május 16., vasárnap
KecsUPItthonPaks 2: elmismásolt földrengésbiztonság

FRISS HÍREK

Paks 2: elmismásolt földrengésbiztonság

A Népszava értesülései szerint rengeteg kérdést kapott az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) a Paks2 létesítési engedélyezési eljárásához kapcsolódó online közmeghallgatásban a tervezett erőműhelyszín földrengésbiztonságáról. Nem véletlenül, a terület alatt egy olyan geológiai törésvonal húzódik, amely a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) ajánlása és a hazai jogszabályok alapján egyaránt kizárná, hogy oda atomerőművet építhessenek. Egy nemrég a Magyar Geofizika című szaklapban megjelent tanulmány azt állítja, hogy a kérdéses zónát az előkészítés időszakában nem vizsgálták meg megfelelően: anélkül adták ki a telephelyengedélyt, hogy egyértelműen tisztázták volna, kiér-e az említett törés a felszínig – miközben egy korábbi kutatás szerint a fölső rétegekben bizonyítottan van nyoma elmozdulásnak.

A Magyar Geofizika tanulmánya – amelyből az Átlátszó közölt összefoglalót – feleleveníti: a kormány a tervezett paksi bővítés előkészítését az atomerőművet üzemeltető MVM-re bízta. Amint arról lapunk is beszámolt, az állami energiacég tízmilliárdos nagyságrendű összegért végeztetett kutatásokat, ám ezekről utóbb kiderült, hogy részben prekoncepciós jellegűek, részben fölöslegesek voltak: például a bővítés alternatíváit nem vizsgálták érdemben, azt a nemzetközi tendert, amelynek megalapozását a kutatássorozat deklaráltan szolgálta, végül ki sem írták, a hűtőtornyos hűtést, amelyet a kutatók a Duna elégtelen hűtővíz-kapacitása miatt javasoltak, az Orbán-kabinet elvetette, a szeizmológiai kutatásokat pedig – amint a most megjelent, Dr. Bodoky Tamás János által jegyzett tanulmányból kiderül – úgy végezték el, hogy még véletlenül se adhasson választ arra a kérdésre, van-e a felszínig érő aktív vető a területen (nehogy máshová kelljen telepíteni miatta Paks2-t, mint ahova a politika eleve építeni akarta).

Pedig lett volna mit vizsgálni. „A rendszerváltást követően, a Paksi Atomerőmű földrengésbiztonságának vizsgálata során is ismertté vált, hogy az ország egyik legnagyobb, valószínűleg a teljes kérget átszelő törésvonala, a Dunaszentgyörgy-Harta (DH) vetőzóna pont az erőmű alatt húzódik. Azt, hogy ez egy aktív szerkezet, már 1997-ben, az első paksi földrengés-biztonsági kutatások során megállapították (…) Az MVM Telephely Biztonsági Jelentése ismét megállapítja, hogy a DH vetőzónát aktív szerkezetnek kell tekinteni. A kérdés tehát ebben az esetben az, hogy milyen feltételek mellette lehet egy aktív vetőzónára nukleáris létesítményt telepíteni” – fogalmaz a Magyar Geofizikában megjelent tanulmány. A szerző szerint erről a NAÜ és az egyes országok saját szabályzásai, – Magyarországon a 118/2011. (VII. 11.) kormányrendelet – azt mondják, hogy akkor, ha vető nem „capable” (a magyar szóhasználatban: képességes), azaz nem képes akkora felszíni elmozdulást létrehozni, amelyet az építési konstrukció ne tudna „kimozogni”. A magyar szabályok akkor tekintenek egy vetőt képességesnek, ha egy bizonyos időn belül történt miatta ilyen, a felszínre kifutó elmozdulás. A telephely vonatkozásában viszont a jogszabály ennél szigorúbb: „ha a felszínre kifutó vető lehetőségét nem lehet megbízhatóan cáfolni, akkor a telephelyet alkalmatlannak kell nyilvánítani”.

A beruházás makettjeA beruházás makettje

A ténylegesen elvégzett kutatások szerint találtak ilyen, a felső rétegekig érő elmozdulásokat, de nem volt bizonyítható, hogy azok elérik az erőműre veszélyes mértéket. Mint látható, ez pont a fordítottja annak a logikának, amelyet a hazai jogszabály követ: a rendelet szerint akkor adható ki az engedély, ha bizonyítható, hogy nem áll fenn a veszélyes elmozdulás lehetősége, a valóságban viszont a telephelyengedélyt azért adták ki, mert a kutatás nem bizonyította be, hogy fennáll ilyen veszély (de az ellenkezőjét nem zárta ki, pedig az engedélyezésnek az lett volna a jogszabályi feltétele).

Az „Egy kutatási jelentés margójára” című tanulmány szerint az elvégzett vizsgálatok nem is voltak alkalmasak arra, hogy a vető „képességes” voltát egyértelműen megcáfolják. Mint a szerző kifejti, a tervezett paksi telephely geofizikai szempontból „kétrétegű”: „egy vastagabb, tömörebb, pannóniai összletre települ a lazább, szemcsésebb, negyedkori üledéksor”, amit „némileg bonyolít a felszínén található emberi tevékenység által megbolygatott. feltöltött vékony réteg”. Az MVM által megrendelt kutatásokban háromféle vizsgálatot végeztek: ezek „vagy csak az emberi tevékenység által megbolygatott legfelső vékony réteg megismerésére voltak alkalmasak, vagy semmi közük nem volt az alapfeladathoz, vagy nem értékelték, értelmezték megfelelően a kísérletek során kapott eredményeket (utóbbi alatt azt érti, hogy betettek a vizsgálati jelentésbe rengeteg olyan kutatási eredményt, amelyeket nem elemeztek, nem vontak le belőlük következtetéseket)”, azaz „a telephelyen belüli felszíni geofizikai mérések (…) az alapfeladat szemszögéből eredménytelenek voltak”.

Ez különösen azért ad okot aggodalomra, mert – ahogyan az Átlátszó emlékeztet rá – egy másik, későbbi szakmai anyagban, Dr. Magyari Árpád geológus 2016-os keltezésű, „Késő-pleisztocén üledékföldtani, neotektonikai és paleoszeizmológiai megfigyelések Paks tágabb környezetében” című tanulmányában szó szerint az áll: “Paks település tágabb környezetében terepi vizsgálatokkal igazolható bizonyíték van olyan méretű földmozgásra, amely kimutatható tektonikus szerkezeteket hozott létre a földfelszín közeli, részletesen vizsgált rétegekben az elmúlt 10 000 évben. Az eddigi megfigyelések alapján a területtől É-ÉNy-ra található törészóna a felszín közelében is létrehozott nyírásos elmozdulásokat, így jövőbeli aktivizálódás esetén képes lehet a felszínt vagy az ahhoz közeli tartományt (újra) elvetni.” Ez pedig azt jelenti, hogy a hatályos jog alapján a telephelyengedélyt nem lett volna szabad kiadni – kérdés, mit reagál minderre a beadott kérdések alapján a nukleáris biztonságot szavatolni hivatott hatóság, az OAH.

Hirdetés

Felkapottak

Fának ütközött a menekülő sofőr

Egy sofőr Kecskemét belterületén jelentősen túllépte a megengedett legnagyobb sebességet, és nem állt meg a rendőri jelzés ellenére sem....

Hirdetés

Legnépszerűbb

Fának ütközött a menekülő sofőr

Egy sofőr Kecskemét belterületén jelentősen túllépte a megengedett legnagyobb sebességet, és nem állt meg a rendőri jelzés ellenére sem....