fbpx
12.7 C
Kecskemét
2021. szeptember 24., péntek

FRISS HÍREK

Paks 2: elmismásolt földrengésbiztonság

A Népszava értesülései szerint rengeteg kérdést kapott az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) a Paks2 létesítési engedélyezési eljárásához kapcsolódó online közmeghallgatásban a tervezett erőműhelyszín földrengésbiztonságáról. Nem véletlenül, a terület alatt egy olyan geológiai törésvonal húzódik, amely a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) ajánlása és a hazai jogszabályok alapján egyaránt kizárná, hogy oda atomerőművet építhessenek. Egy nemrég a Magyar Geofizika című szaklapban megjelent tanulmány azt állítja, hogy a kérdéses zónát az előkészítés időszakában nem vizsgálták meg megfelelően: anélkül adták ki a telephelyengedélyt, hogy egyértelműen tisztázták volna, kiér-e az említett törés a felszínig – miközben egy korábbi kutatás szerint a fölső rétegekben bizonyítottan van nyoma elmozdulásnak.

A Magyar Geofizika tanulmánya – amelyből az Átlátszó közölt összefoglalót – feleleveníti: a kormány a tervezett paksi bővítés előkészítését az atomerőművet üzemeltető MVM-re bízta. Amint arról lapunk is beszámolt, az állami energiacég tízmilliárdos nagyságrendű összegért végeztetett kutatásokat, ám ezekről utóbb kiderült, hogy részben prekoncepciós jellegűek, részben fölöslegesek voltak: például a bővítés alternatíváit nem vizsgálták érdemben, azt a nemzetközi tendert, amelynek megalapozását a kutatássorozat deklaráltan szolgálta, végül ki sem írták, a hűtőtornyos hűtést, amelyet a kutatók a Duna elégtelen hűtővíz-kapacitása miatt javasoltak, az Orbán-kabinet elvetette, a szeizmológiai kutatásokat pedig – amint a most megjelent, Dr. Bodoky Tamás János által jegyzett tanulmányból kiderül – úgy végezték el, hogy még véletlenül se adhasson választ arra a kérdésre, van-e a felszínig érő aktív vető a területen (nehogy máshová kelljen telepíteni miatta Paks2-t, mint ahova a politika eleve építeni akarta).

Pedig lett volna mit vizsgálni. „A rendszerváltást követően, a Paksi Atomerőmű földrengésbiztonságának vizsgálata során is ismertté vált, hogy az ország egyik legnagyobb, valószínűleg a teljes kérget átszelő törésvonala, a Dunaszentgyörgy-Harta (DH) vetőzóna pont az erőmű alatt húzódik. Azt, hogy ez egy aktív szerkezet, már 1997-ben, az első paksi földrengés-biztonsági kutatások során megállapították (…) Az MVM Telephely Biztonsági Jelentése ismét megállapítja, hogy a DH vetőzónát aktív szerkezetnek kell tekinteni. A kérdés tehát ebben az esetben az, hogy milyen feltételek mellette lehet egy aktív vetőzónára nukleáris létesítményt telepíteni” – fogalmaz a Magyar Geofizikában megjelent tanulmány. A szerző szerint erről a NAÜ és az egyes országok saját szabályzásai, – Magyarországon a 118/2011. (VII. 11.) kormányrendelet – azt mondják, hogy akkor, ha vető nem „capable” (a magyar szóhasználatban: képességes), azaz nem képes akkora felszíni elmozdulást létrehozni, amelyet az építési konstrukció ne tudna „kimozogni”. A magyar szabályok akkor tekintenek egy vetőt képességesnek, ha egy bizonyos időn belül történt miatta ilyen, a felszínre kifutó elmozdulás. A telephely vonatkozásában viszont a jogszabály ennél szigorúbb: „ha a felszínre kifutó vető lehetőségét nem lehet megbízhatóan cáfolni, akkor a telephelyet alkalmatlannak kell nyilvánítani”.

Hasonló cikkünk:  Kék hírek számokban: Kecskeméten és környékén is sok a baleset
Hasonló cikkünk:  Négy GVH-vizsgálat zajlik az építőipari piacokon

A beruházás makettjeA beruházás makettje

A ténylegesen elvégzett kutatások szerint találtak ilyen, a felső rétegekig érő elmozdulásokat, de nem volt bizonyítható, hogy azok elérik az erőműre veszélyes mértéket. Mint látható, ez pont a fordítottja annak a logikának, amelyet a hazai jogszabály követ: a rendelet szerint akkor adható ki az engedély, ha bizonyítható, hogy nem áll fenn a veszélyes elmozdulás lehetősége, a valóságban viszont a telephelyengedélyt azért adták ki, mert a kutatás nem bizonyította be, hogy fennáll ilyen veszély (de az ellenkezőjét nem zárta ki, pedig az engedélyezésnek az lett volna a jogszabályi feltétele).

Az „Egy kutatási jelentés margójára” című tanulmány szerint az elvégzett vizsgálatok nem is voltak alkalmasak arra, hogy a vető „képességes” voltát egyértelműen megcáfolják. Mint a szerző kifejti, a tervezett paksi telephely geofizikai szempontból „kétrétegű”: „egy vastagabb, tömörebb, pannóniai összletre települ a lazább, szemcsésebb, negyedkori üledéksor”, amit „némileg bonyolít a felszínén található emberi tevékenység által megbolygatott. feltöltött vékony réteg”. Az MVM által megrendelt kutatásokban háromféle vizsgálatot végeztek: ezek „vagy csak az emberi tevékenység által megbolygatott legfelső vékony réteg megismerésére voltak alkalmasak, vagy semmi közük nem volt az alapfeladathoz, vagy nem értékelték, értelmezték megfelelően a kísérletek során kapott eredményeket (utóbbi alatt azt érti, hogy betettek a vizsgálati jelentésbe rengeteg olyan kutatási eredményt, amelyeket nem elemeztek, nem vontak le belőlük következtetéseket)”, azaz „a telephelyen belüli felszíni geofizikai mérések (…) az alapfeladat szemszögéből eredménytelenek voltak”.

Hasonló cikkünk:  Devizakölcsönt tervez felvenni a kormány
Hasonló cikkünk:  A becsültnél bő egymilliárddal drágábban épülhet egy autópályamérnökség

Ez különösen azért ad okot aggodalomra, mert – ahogyan az Átlátszó emlékeztet rá – egy másik, későbbi szakmai anyagban, Dr. Magyari Árpád geológus 2016-os keltezésű, „Késő-pleisztocén üledékföldtani, neotektonikai és paleoszeizmológiai megfigyelések Paks tágabb környezetében” című tanulmányában szó szerint az áll: “Paks település tágabb környezetében terepi vizsgálatokkal igazolható bizonyíték van olyan méretű földmozgásra, amely kimutatható tektonikus szerkezeteket hozott létre a földfelszín közeli, részletesen vizsgált rétegekben az elmúlt 10 000 évben. Az eddigi megfigyelések alapján a területtől É-ÉNy-ra található törészóna a felszín közelében is létrehozott nyírásos elmozdulásokat, így jövőbeli aktivizálódás esetén képes lehet a felszínt vagy az ahhoz közeli tartományt (újra) elvetni.” Ez pedig azt jelenti, hogy a hatályos jog alapján a telephelyengedélyt nem lett volna szabad kiadni – kérdés, mit reagál minderre a beadott kérdések alapján a nukleáris biztonságot szavatolni hivatott hatóság, az OAH.

Hirdetés

Felkapottak

Repülőnap 2021 – élő közvetítés a szombati napról

Közlekedési dugóval indult újra 8 év után a Kecskeméti Repülőnap. Teltházas volt a rendezvény, az időjárás is kegyes volt...

Hirdetés

Legnépszerűbb

Repülőnap 2021 – élő közvetítés a szombati napról

Közlekedési dugóval indult újra 8 év után a Kecskeméti Repülőnap. Teltházas volt a rendezvény, az időjárás is kegyes volt...