fbpx
15.7 C
Kecskemét
2021. október 19., kedd

FRISS HÍREK

Vajkból államalapító: miért augusztus 20. Szent István ünnepe?

Augusztus 20. az egyik legrégebbi magyar ünnepünk: Szent István király napja, a keresztény államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja és a kenyér ünnepe. István, a középkori magyar királyság és államiság megalapítója 1038. augusztus 15-én hunyt el, és csak több mint hatszáz évvel később avatták hivatalosan is szentté, miután a töröktől visszavettük Budát. Mégis miért augusztus 20. Szent István napja?

Pogány magyar fejedelemség vagy nyugathoz tartozó keresztény állam?

Mikor Géza fejedelem a törzsszövetség élére került, a Magyar Nagyfejedelemség kül-, és belpolitikai szempontból is kettős nyomás alatt volt. 972-ben I. Ottóval az élen megalakult a Német-római Császárság, mely kelet felé terjeszkedett és a bizánci birodalom is jóval erősebb volt a magyar törzseknél, így a pogány fejedelemség beszorult e két erős keresztény hatalom közé.

Géza ezt felismerte és háborúskodás helyett a békére törekedett a szomszédokkal. A 972 húsvétján Ottó által Quedlinburgba összehívott keresztény uralkodók gyűlésére követséget küldött és hittérítő papokat kért a császártól, és lemondott Ausztriáról valamint Morvaországról is.

Géza fejedelem ábrázolása egy 19. századi litográfián

Hogy elkerülje a későbbiekben a szomszédokkal a háborút, lányait a velencei dózséval, a lengyel herceggel, a bolgár trónörökössel és Aba Sámuel magyar nagyúrral házasította meg, Vajk fiát pedig a bajor hercegnővel, Gizellával eskette össze.

Vajk apja után szintén felvette a keresztséget, aki ekkor kapta az István nevet az első vértanú után.

És ezzel megkezdődött a hittérítés, ami eleinte nem vallási, hanem sokkal inkább politikai kérdés volt. Az új hitnek ellenszegülőket erőszakkal térítettek a kereszténységre, ami mögött az állt, hogy a sztyeppei pogány népek ún. szeniorátus szokása szerint a család legidősebb férfi tagját Koppányt illette volna a trón.

Ó mondd te kit választanál?

Géza ezt nem hagyhatta, és nem csak azért, mert fiát akarta a trónra ültetni a nyugati primogenitúrát követve, ahol az első szülött fiú az örökös, hanem azért is, mert nem akarta, hogy a pogány Koppány lerombolja az éppen kiépülőben lévő keresztény államot.

A testvérháborúban István bajor segítséggel leverte Koppányt, testét felnégyeltette, és szétküldte az országban elrettentésül.

Rómából kért koronát, mert nem akart Ottó hűbérese lenni

István folytatta apja munkáját, a keresztény hit terjesztését és egy szilárd keresztény Magyarország létrehozását. Mindehhez Rómából, az apostoli Szent Széktől kért és kapott koronát, ami akkoriban azért volt szokatlan lépés, mert a leghatalmasabb világi fejedelem, a német-római császár adta a koronát. István azonban nem akart a császár hűbéresévé válni, ezért fordult a pápához, II. Szilveszterhez.

1000. december 25-én (a 16. század második felétől érvényes gregorián naptár szerint január 1-jén) Esztergomban Istvánt Asztrik pannonhalmi apát „Isten kegyelméből” és a pápa áldásával a magyarok királyává koronázta.

Vajk megkeresztelése Benczúr Gyula festményén

István király, miután leszámolt a pogány nagyurakkal, neki láthatott az államszervezésnek. A nagyfejedelemség helyébe nyugati típusú feudális királyságot szervezett, kiépítette az egyház szervezeteit is. Előírta például, hogy vasárnaponként templomba kell menni és nem szabad dolgozni, minden 10 falunak építenie kellett egy templomot, valamint kötelesek voltak tizedet fizetni az egyháznak. Megalapította többek között a veszprémi, a kalocsai és győri püspökséget, illetve szimbolizálva az ország szuverenitását tette meg érsekségnek Esztergomot.

Uralkodása alatt a szerzetesség is elterjedt Magyarországon. A kolostorok a keresztény hit terjesztése mellett a latin írásbeliség szélesítését, valamint egy új, korszerű nyugati műveltséggel rendelkező magyar vezetői réteg kinevelését is szolgálták.

Hasonló cikkünk:  Csütörtökön tanácskozik a kecskeméti közgyűlés - költözhet Katona József szobra

Szűz Mária mennybemenetelének napja

István minden püspöki székhelyet évente háromszor is meglátogatott a feleségével és fiával, Imre herceggel együtt. István Szűz Mária mennybemenetelének napját, augusztus 15-ét pedig ünneppé is tette. Ezen a napon ült királyi tanácsot Székesfehérvárott és törvénynapot tartott.

Hasonló cikkünk:  Csütörtökön tanácskozik a kecskeméti közgyűlés - költözhet Katona József szobra

Úgy tartják, hogy István még életében át akarta adni fiának, a szentéletű Imre hercegnek a koronát, ám ő váratlanul meghalt egy vadászbalesetben. Istvánt, fia halála úgy lesújtotta, hogy belebetegedett. Gyötörte a gyász és az a súlyos aggodalom is, hogy nincs kire hagynia a trónt, aki Krisztus hitén megőrizze az országot. Aggodalma jogos volt, hiszen a nép körében még elevenen élt az ősi vallás és szokások iránti vágy.

István élete vége felé Nagyboldogasszony napján az országot a Szűzanya oltalmába ajánlotta. István 1038. augusztus 15-én, Mária mennybemenetelének napján meghalt. A halott királyt Szűz Mária tiszteletére az általa alapított székesfehérvári székesegyházban helyezték örök nyugalomra.

István halála után ezért hosszabb ideig augusztus 15-én emlékeztek meg az államalapító uralkodóról.

Az ünnepnapot I. (Szent) László rendeletére tették át augusztus 20-ra, mivel az ő közbenjárására ezen a napon nyilvánították szentté Istvánt. Pontosabban azt érte el, hogy VII. Gergely pápa engedélyével a székesfehérvári székesegyház oltárára helyezhessék az államalapító relikviáit (csontjait tartalmazó ládát), ami a kor szokása szerint egyenlő volt az elhunyt szentként való elismerésének.

Mária Terézia tette magyar nemzeti ünneppé augusztus 20-át

Az egyetemes egyház nevében és a kánonjogi előírásoknak megfelelően Istvánt csak a halála után 650 évvel később, a török magyarországi kiverése után nyilvánították szentté 1686-ban, Buda visszavétele után. Még ugyanebben az évben István fiát, Imre herceget, valamint tanítóját, Gellért püspököt is szentté avatták.

Szent István napját egyházi ünnepből Mária Terézia királynő 1771-ben tette nemzeti ünneppé. Budára hozatta a Szent Jobbot, amivel azt is kifejezte, hogy a Habsburgok legitim magyar uralkodók.

Szent Jobb, I. István, Árpád-házi magyar király mumifikálódott jobb keze / Fotó: MTI/Moha Balázs

Az eredetileg Székesfehérváron őrzött Szent Jobb – István mumifikálódott jobb keze – a török hódoltság idején került el az országból, ami Bosznia, Raguza után sokáig a mai horvátországi Dubrovnikban volt a domonkos szerzeteseknél.

Munkaszüneti nap, alkotmány ünnepe és ismét nemzeti ünnep 

Az 1848-as szabadságharc leverése után, a Bach-korszak éveiben nem volt szabad megtartani a független magyar állam ünnepét, egészen 1860-ig. Az osztrák–magyar kiegyezést követően (1867) Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította.

A két világháború között, a Horthy-korszakban újra a politika részéve vált augusztus 20-a. Trianon után Szent István napját egyben mint Nagy-Magyarország napját is ünnepelték, így az 1938. évi székesfehérvári országgyűlés törvénybe iktatta Szent István emlékét és a nemzeti ünnepet. 1938-ban, a jeles évfordulón más nemzetközi eseménynek is otthont adott az ország: az Eucharisztikus Világkongresszusnak. Az évforduló alkalmából a Szent Koronát és a Szent Jobbot különvonaton körbehordták az országban.

1950. Magyarország, Budapest. Forrás: Fortepan/Várkonyi Ádám

A második világháború után a kommunista hatalom nem törölte el Szent István ünnepét, hanem egyszerűen átnevezte előbb a népköztársaság, majd az alkotmány ünnepének, hogy az ünnep „klerikális” tartalmát háttérbe szorítsa.

A Szent Jobb-körmenet halad az ünnepi szentmise után a fővárosi Szent István-bazilika előtti Zrínyi utcában 2015. augusztus 20-án / Forrás: MTI/Koszticsék Szilárd

1988-ban tartottak ismét Szent Jobb-körmenetet a Szent István bazilika falain kívül, és azóta minden augusztus 20-án, a régi hagyományoknak megfelelően, megtartják az ünnepi körmenetet. A rendszerváltás után, 1991-ben az Országgyűlés a nemzeti ünnepek közül kiemelve állami ünneppé nyilvánította.

Hirdetés

Felkapottak

Repülőnap 2021 – élő közvetítés a szombati napról

Közlekedési dugóval indult újra 8 év után a Kecskeméti Repülőnap. Teltházas volt a rendezvény, az időjárás is kegyes volt...

Hirdetés

Legnépszerűbb

Repülőnap 2021 – élő közvetítés a szombati napról

Közlekedési dugóval indult újra 8 év után a Kecskeméti Repülőnap. Teltházas volt a rendezvény, az időjárás is kegyes volt...