Az energiapiacon az árak elszállása Európa szerte tabudöntögetőnek bizonyult. A kormányok sok esetben olyan eszközökhöz folyamodtak, amelyek korábban nehezen voltak elképzelhetőek: befagyasztottak árakat, csökkentettek vagy teljesen eltöröltek adókat, megszüntették a hálózati díjat. Rövidtávon egyértelműen mindenhol a tűzoltás a cél, a hosszabb távú elképzelések azonban nagyon kevés helyen rajzolódnak ki, és még kevesebb helyen előremutatóak. Ami biztos, hogy a magyar rezsicsökkentés teljesen egyedi, hiszen ennyire differenciálatlan támogatás sehol máshol nincs – írja a G7.
A lakossági villamosenergia- és gázárak szinte minden európai országban elszálltak a közelmúltban. Az EU-ban a háztartások számára az idén áprilist megelőző egy évben az áram átlagosan 45 százalékkal drágult, a földgázszolgáltatás ára pedig közel duplájára emelkedett. Magyarország mind a két esetben látványos kivétel volt. Nálunk euróban kifejezve még alacsonyabb is lett a rezsi ebben a 12 hónapban. Az árakat ugyanis még 2013-ban forintban rögzített a kormányzat, időközben pedig a magyar deviza gyengült az európai közös pénzhez képest.
Magyarország az egyetlen olyan uniós tagállam, amely kizárólag árszabályozással szabott gátat a rezsiköltségek emelkedésének – ráadásul, amint tudjuk, nem is most, hanem még 2013-2014-ben. A tagállamok többségében ennél komplexebben igyekeztek kezelni a problémát, és több ponton avatkoztak be a piacba. Ez persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy csak Magyarországon lenne árplafon, viszont nem ez a leggyakoribb megoldás a helyzet kezelésére, és még ahol éltek vele, ott sem annyira kiterjedten szabályozták az árakat, mint itthon.
Más országokban ennek megfelelően jellemzően nem az történt, hogy egy korábbi árat rögzítettek be, hanem az áremelkedés mértékét próbálták meg korlátozni hosszabb-rövidebb időtávon. Az eszközök még ezen belül is eltértek. Az ársapka bevezetése valószínűleg azért sem általános, mert egyáltalán nem törvényszerű, hogy a lakossági szolgáltatók állami tulajdonban lennének, sőt inkább nem ez a jellemző. Így egy ilyen intézkedés a terhek nagy részét piaci szereplőkre tolná, amit azért a piacgazdaságként működő országok többségében nem lehet csak úgy meglépni. Több olyan ország is van azonban, ahol tulajdonosként is feltűnik valamilyen szerepben az energiaszektorban az állam, és ezekben igyekeztek is hatni a részben vagy egészben köztulajdonban lévő cégekre a kormányok.
A különböző intézkedések hatásai elég jól kirajzolódnak, ha megnézzük, hogy az egyes országokban miből tevődött össze a lakossági gáz és villanyszámla 2021, és 2022 áprilisában. Erről a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal havi rendszerességgel közöl elemzést a finn VaasaETT kutatása alapján. Magyar szempontból talán a legérdekesebb az, hogy az egész EU-ban mindössze két olyan ország volt, ahol nem differenciáltak a rezsitámogatásokban: Bulgária és Magyarország. Szinte mindenhol arra költötte a legtöbb pénzt a helyi kormányzat, hogy a leginkább rászorulóknak segítsen valahogy, jellemzően visszafizetés, vagy egyszeri pénzbeli támogatás formájában. Kivételt csak ez a két ország jelentett.
A magyar rezsicsökkentés legnagyobb kritikája így egyértelmű az, hogy az elszálló árak mellett sem sarkall energiatakarékosságra senkit, holott, ha valamikor, most mindenképp indokolt lenne ez. Erre utalt még április végén Csányi Sándor, az OTP vezérigazgatója is, amikor egy konferencián úgy fogalmazott:
a rezsicsökkentés nem jó, a lakosságnak és a vállalkozásoknak is érezniük kell a terheket, hogy spóroljanak.
Azzal, hogy a kormányzatnak egy nyolc éve működő módszere volt az árak szabályozására, biztosan jelentős költséget sikerült megtakarítani. Egy kedvezményt, vagy támogatást szervezési szempontból – ahogy ezt a covid-leállás idején is láthattuk – sokkal egyszerűbb (és így olcsóbb) mindenkire kiterjeszteni, mint csak a társadalom egy részét támogatni.
Összességében tehát gazdasági szempontból valószínűleg megérné megbontani a jelenleg mindenkire kiterjedő rezsicsökkentést, különösen, ha tartósan magasan maradnak a piaci árak.
via g7.hu
