A korábbi személyes részvétellel zajlott árverések sok visszaélésre adtak lehetőséget, végrehajtási maffia működött, szervezett csoportok járták az országban meghirdetett árveréseket, ahol számos eszközt bevetettek azért, hogy busás jövedelemre tegyenek szert az adósoktól lefoglalt és elárverezett értékek megszerzéséből.
A végrehajtási árverések során történt ipari méretű visszaélések miatt került bevezetésre az online formában történő licitálás bevezetése, hozzá kell azonban tennünk, hogy az informatikai rendszer is ad lehetőséget a csalásra.
A végrehajtásról szóló törvény 1994. évi LIII. számú törvény (Vht.) meghatározza, hogy melyek azok a tárgyak, amelyek a végrehajtási eljárás során az adóstól lefoglalhatóak és elárverezhetőek. Amennyiben más lehetősége nincs (az adósnak nincs ingatlantulajdona, munkabére, bankszámlája), a végrehajtónak az adós tulajdonában lévő ingóságok lefoglalásával és elárverezésével kell biztosítani a végrehajtást kérő, valamint a végrehajtó költségeinek a kielégítését.
Az ingóárverés lényege az, hogy a végrehajtó által meghirdetett tárgyakra adott vételi ajánlat időtartama négy részre tagolódhat. Az árverés első szakaszában legalább a kikiáltási ár 75%-ának megfelelő összegért adható érvényes vételi ajánlat. Amennyiben nem érkezik licit, úgy jönnek a további árverések, ahol a kikiáltási ár 50%-ának, majd 25%-ának, végül a kikiáltási ár 1%-ának megfelelő összeggel lehet ajánlatot tenni.
Próbababa 10 ezertől, műanyag ékszeres doboz 2 forinttól
Megnéztük a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) által működtetett elektronikus árverési rendszer (EÁR) oldalát és bemutatjuk, milyen „értéktárgyakkal” találkozunk.
Makovics János budapesti végrehajtó az alábbi tárgyakat kívánja árverésen értékesíteni:
Számológép:
Próbaba (sic.) részek:
Zöldségreszelő:
Műanyag pohár:
Kovács Zoltán szolnoki végrehajtó pedig ezt hirdeti:
Műanyag ékszeres doboz:
A fenti lefoglalt és értékesítésre meghirdetett tárgyakat látva joggal tehető fel a kérdés, hogy ezek árverezésétől milyen bevételt vár a végrehajtó, különös tekintettel a műanyag ékszeres dobozra, amely akár kettő, azaz 2,- Forintért elvihető, amennyiben türelemmel kivárjuk azt a pár hetet, amíg az árverések lezajlanak. A másik nagy kérdés, hogy milyen meggondolásból foglalta le a végrehajtó a műanyag ékszeres dobozt, de itt a próbaba, a zöldségreszelő, és a műanyag poharak is furcsának tűnhetnek.
Megnéztük a két említett végrehajtó irodájának éves eredményét, és az alábbiakat láttuk.
| Makovics János végrehajtói irodája | Értékesítés nettó árbevétele | Személyi jellegű ráfordítások | Adózott éves eredmény |
| 2019. | 273.970.000,- | 97.813.000,- | 46.134.000,- |
| 2020. | 123.974.000,- | 97.131.000,- | -55.495.000,- |
| 2021. | 159.167.000,- | 87.031.000,- | -15.994.000,- |
| Kovács Zoltán végrehajtói irodája | Értékesítés nettó árbevétele | Személyi jellegű ráfordítások | Adózott éves eredmény |
| 2019. | 150.304.000,- | 54.576.000,- | 56.999.000,- |
| 2020. | 172.122.000,- | 65.438.000,- | 54.508.000,- |
| 2021. | 198.929.000,- | 83.743.000,- | 44.760.000,- |
Makovics János irodája az elmúlt két évben veszteséges volt, annak ellenére, hogy 2020 után 35 millióval nőtt a bevétele, és 10 millióval csökkent a bérekre fordított kiadása.
Kovács Zoltán irodájánál nem tapasztalható a bevételek terén olyan hatalmas mértékű visszaesés, mint Makovics Jánosnál 2020-ról 2021-re, ahol 150 millióval kevesebb lett a bevétele. A szolnoki végrehajtó irodájának a bevétele évről-évre nőtt (22, illetve 26 millió forinttal), a bérekre is egyre többet fordított (11, majd 18 millióval).
Makovics János már régóta végrehajtó, irodája 2002-ben alakult, Kovács Zoltán pedig 2018-ban, már a Schadl-érában nyerte el a végrehajtói pozíciót.
