1956. októberben a helyi lapból semmit sem sejthettek a kecskeméti újságolvasók abból a feszültségből, ami földindulással felérő történéseknek nyitott végül utat.
Kecskeméti hírszemle következik 1956 októberéből.
Az ártatlan olvasó a Népújságból, amely a Magyar Dolgozók Pártjának (MDP) Bács-Kiskun megyei lapja volt, arról értesülhetett, hogy hozzáfogtak a kishunhalasi mocsarak lecsapolásához. Vagy, hogy a Hírös Héten a legnagyobb szenzáció a szív alakú mézeskalács volt. Ehhez hozzátették azt is, hogy a szép lányoknak a legszebb szívet illik adni. A városi tanács Török Bélánét pedig a legszebb gyümölcsért járó díjban részesítette.
Magyarország nagyszerű játékkal fektette kétvállra Franciaországot – örülhettek a focit kedvelők az Aranycsapat újabb sikerének. A gólt Kocsis fejelte, amivel Puskásék 2:1-re nyertek. Bemutatták a 8 lóerős, új magyar motorkerékpárt – újságolták a szocialista ipar új termékét. A lap egyik sarkában hasznos tanácsot adtak a háziasszonyoknak. Ha a tojáshéjat apróra törve vízbe dobják, azt üvegtisztító szerként hasznosíthatják. (Ha valaki kipróbálja, írja meg szerkesztőségünknek a tapasztalatait.)
A „mi történt a nagyvilágban” rovat a nyár óta tartó szuezi-válság körül forgott. A nemzetközi fegyveres konfliktust, a második arab-izraeli háborút élénk sajtófigyelem kísérte. Ugyanabban a lapszámban – egy nappal a pesti események előtt – nagybetűkkel szedett cikkben hívták fel mindenki figyelmét, hogy elkezdődött a tanítás a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemén. A dialektikus materializmus történetét Pozsgay Imre tanította.
Az 1956-os év jó gyümölcstermést hozott, aminek meg is lett az eredménye. A Kecskeméti Szeszipari Vállalat üzemeiben 1.800.000 liter pálinkát és borpárlatot készítettek a megyében termett gyümölcsből – ismertették a termelési jelentést.
Hogy az itt készült pálinkától vagy másétól-e, mindenesetre verekedés miatt elítélték Trifont Istvánt és Trifont Pált, akik a Mezei utcai italboltban szórakoztak, italoztak, majd verekedést kezdeményeztek. A testvérpár ezután egy másik italboltba ment, ahol ismét verekedést kezdtek és Rácz Sándort tettlegesen bántalmazták. A bíróság végül felfüggesztett börtönre ítélte őket. Azt nem tudni, hogy Trifonték a néhány nappal későbbi utcai eseményekben részt vettek-e.
Október 23. Kedd
Véget ért a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának VIII. ülése – olvasható a Népújság címlapján.
Október 24. Szerda
Az egyetemisták budapesti felvonulásának hírét a „Szükséges a jugoszláv és a magyar vezető párt együttműködésének fejlesztése” egész oldalas cikk a világbéke megszilárdításáról szerdán még letaszította a címoldalról. A diákmegmozdulások, a MEFESZ és a hallgatók jelszavait elfogadó nyilatkozatok:
- „Valóban független szocialista Magyarországot!”,
- „Március 15 pirosbetűs ünneppá nyilvánítását!”
- „Nagy Imre visszahelyezését korábbi állami funkciójába!”
- „Munkánkkal akarjuk helyreállítani az állam új gazdasági alapjait!
- „Új vezetést a pártban és a kormányban!”
- „Nyílt tárgyaláson vonják felelősségre a hibák elkövetőit!” – a későbbi oldalakon fértek csak el. Hozzátéve azt, a Kecskeméti Gépgyárban a műszakok rendes időben kezdődtek el és a munkásokra jellemző fegyelmezettséggel vették fel a munkát.
Október 24. Szerda. Rendkívüli kiadás
Nagy Imre a Minisztertanács elnöke – számol be külön kiadásban a Népújság.
Október 25. Csütörtök
Nagy Imre elvtárs szózata a magyar néphez címmel közlik a Minisztertanács elnök beszédét, ami így kezdődik:
„Magyarok! Elvtársaim! Barátaim! Felelősségteljes percekben szólok hozzátok.”
Október 27. Szombat
Címlapon közlik a kecskeméti eseményeket: több mint 4000 fős tömeg vonult fel Kecskemét utcáin. A Városi Tanács homlokzatáról eltávolították a vörös csillagot. Az ÁVH épületének tetejéről hatalmas vaskalapáccsal ledöntötték a Népköztársaság címerét. A tömeg éljenezte Kossuth eszméit, követelve a szovjet csapatok azonnali kivonását. A főtéren lévő szovjet emlékműről ugyancsak letörték az ötágú csillagot. Az időközben ötezerre bővült tömeg előtt a néphadsereg katonái levették sapkáikról az elnyomó hadsereg emblémáit és a civilek éljenzése előtt feltűzték a piros-fehér-zöld szalagokat.
Október 29. Hétfő
Október 30. Kedd
Az MDP lapja ezen a napon – utoljára – még pártlapként jelent meg. Címoldalán viszont már a Kossuth-címer, és a „Világ proletárjai egyesüljetek!” addig mindenki számára kötelező jelszó helyett a Szózat első sora volt olvasható.
Beszámoltak az ÁVH feloszlatásáról és arról, hogy megalakult Kecskemét város és járás nemzetőrsége és az ideiglenes Megyei Nemzeti Bizottság.
A második oldalra lapozva olvashatta Kecskemét közönsége Molnár Miklós határozott hangú írását: Válasz a Pravdának. A propaganda kormánylapban közölt tudósításra reagált, ami úgy állította be a magyarországi eseményeket, hogy a „népellenes kaland összeomlott” és „a pesti nép megmozdulását, a felkelést az angol és amerikai imperialisták aknamunkája váltotta ki.” Miklós erre így felelt:
„Ami Budapesten történt, nem volt sem népellenes, sem kaland, s nem is omlott össze. Szabadságot akar Pest és Buda forradalmi népe, népszabadságot, önkény, terror és félelemnetes életet, több kenyeret és nemzeti függetlenséget. Ez volna hát a népellenes kaland? Ami összeomlott, s valóban népellenesnek nevezhető: az a Rákosi-Gerő klikk uralma.”
