Oroszország háborúja Ukrajna ellen 313 napja tart. 2022. február 24-én Vlagyimir Putyin orosz elnök parancsot adott az orosz hadseregnek Ukrajna megtámadására. A délszláv háború után Európa azt remélte, hogy lezárhatjuk a huszadik századot. A második világháború óta ugyanis ez volt a legvéresebb fegyveres konfliktus Európa területén; a halálos áldozatok száma meghaladta a 300 ezret és egymilliónál is többen voltak azok, akik elhagyni kényszerültek hazájukat. 2022-ben ismét fegyverek ropognak a szomszédunkban.
A békepártiaknak csalatkozniuk kellett, ahogy a realisták is hiába vetítettek előre valamiféle rendezési tervet, például Ukrajna a NATO tagja lesz, cserébe lemond a dél-keleti területeiről, az orosz-ukrán háború végét nem látni.
Az Európai Unió közölte, hogy korlátlanul befogad minden Ukrajnából érkező menekültet. Az UNHCR adatai szerint az Ukrajnából érkezett menekültek száma Európában megközelíti a 8 millió főt. A civil halálos áldozatokról csak becslések állnak rendelkezésre, decemberi hírek szerint több mint 17.000 ember halt meg vagy sérült meg, közülök mintegy 800 gyermek. Az elesett katonák számáról megközelítőleg sem lehet tudni, több tíz, de már hallani százezernél többről is mindkét oldalon.
Nem előzmény nélküli a gyilkolás a szomszédunkban
Az oroszok a Krím-félszigetet 2014 elején elfoglalták, néhány héttel később pedig a donyecki és a luhanszki térségben fegyveres konfliktussá eszkalálódott az ukrán kormány és a helyi oroszbarát szeparatisták közti ellentét. Az okok messzebbre vezetnek, elvitathatatlan azonban az, hogy Putyin elnökként mindig a volt Szovjetunió területe feletti befolyásra törekedett.
2022. február 24-én Vlagyimir Putyin orosz elnök parancsot adott az orosz hadseregnek Ukrajna megtámadására. / Fotó: Andrej Rubcov / TASS / meduza.io
A katonai fordulatot – mondja Gecse Géza történész – pedig a grúziai háború jelenthette 2008 augusztusában, amikor az orosz hadsereg erőfölénye miatt győzött ugyan, de fényderült a modern fegyverek hiányára. Ekkortól indult meg a Szergyukov nevével fémjelzett hadügyi reform, amely az évtized végére előirányozta az orosz hadsereg NATO-közeli átfegyverzettségét.
Putyin be is vetette hadseregét Ukrajnában. Az orosz agresszor villámháborút ígért az orosz népnek, ehelyett nyílt geopolitikai konfliktust idézett elő. Megannyi kegyetlenség. Megerőszakolt ukrán lányok és ukrán anyák, elvesztett ukrán és orosz fiak, kivégzett ártatlan civilek. Örökké velünk marad Bucsa a több mint négyszáz legyilkolt civil áldozatával, amit a visszavonuló orosz katonák követtek el.
Putyin Oroszországa nem Európa része
Minden háború gonosz, az agresszor bűnös. Putyin olyan súlyos vádakkal néz szembe, hogy már nem lesz tárgyaló- és megegyezésképes Európában, függetlenül a háború kimenetélétől. A szovjet uralom alól felszabadult Európába Putyin Oroszországa ugyanis nem tartozik bele. Az ukrán-orosz háború kulcskérdése maga Putyin orosz államfő jövője, amíg ő áll Oroszország élén, amellyel szemben Ukrajna védelmi háborút vív.
A kettős beszédnek itt nincs helye. A magyar kormány hiába próbálta is eljátszani a népszerű kompország szerepét, egykori európai szövetségesei előtt elvesztette kezdeményező sakkfiguráit. A budapesti kormány felemás politikát képvisel, de inkább az orosz orientációnak van alárendelve; ami világosan látszik nemcsak Európából, Berlinből és Varsóból nézve, hanem a legtávolabbi kontinensek politikára érzékeny feléből is, ahol Magyarország neve még mindig az 1956-ban a szabadságért vállalt harcát idézi fel. Ezért sem mindegy, hogy merre tart a magyar külpolitika önszántából az orosz-ukrán háború következtében, ugyanis időközben a V4-ek az orosz-ukrán háborúhoz való viszony révén felbomlott és Magyarország potenciális vétó súlya megszűnik az európai politikában.
