Április 18-án tartják világszerte a műemlékvédelem világnapját. Ennek alkalmából összeszedtük a teljesség igénye nélkül, hogy Kecskeméten milyen fontosabb épületek tartoznak ebbe a körbe, és milyen történet kapcsolódik hozzájuk.
Az International Council on Monuments and Sites (ICOMOS) 1983-ban határozta el, hogy meghirdeti a műemlékek világnapját, hogy ezáltal hívja fel a figyelmet a műemlékvédelem fontosságára, lehetőségeire és szükségességére. Az azóta minden évben megtartott esemény hamar világszintűvé nőtte ki magát, elsődleges célja pedig, hogy a műemlékvédelem közüggyé váljon, a társadalom minél szélesebb rétegei ébredjenek rá, hogy múltunk, kulturális örökségünk érték és lehetőség is egyben.
„A műemlékvédelem a nemzet, a közösség összetartó erejének legfőbb szimbóluma és akkor ad rangot a helynek, ha mindenki számára hitelesen tudja átadni történeti, kulturális, eszmei értékéből fakadó üzenetét. Praktikusan kifejezve ez az a terület, ahol a legkisebb ráfordítással a leglátványosabb és leghatásosabb eredmény érhető el, kiváló megtérülési mutatókkal. A műemlékvédelem nem pénz, hanem elsősorban szemlélet kérdése”
– áll az ICOMOS hivatalos weboldalán. Eszerint a műemlékvédelem feladatköre az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott, a változó világ, az urbanizáció, a gazdasági és a társadalmi átalakulások, az informatika kiváltotta robbanásszerű fejlődés, a kultúrák keveredésének felgyorsulása, a politikai változások új kihívások elé állították az örökségvédelmet.
A világ legtöbb országában ugyanazok a műemlékvédelmi kérdések foglalkoztatják a szakembereket, az ICOMOS ezért tartja fontosnak, hogy kidolgozza a követendő nemzetközi műemlékvédelmi követelményeket, elveket és elvárásokat. Többek között azt az irányelvet, amit városunk műemlékeinek megőrzését szolgálják. De vajon melyek ezek az épületek, amik között bár nap mint nap sétálunk, de bizonyára alig vesszük észre őket? A következőkben három ilyen értéket mutatunk be.
Kecskeméti ferences kolostor
Az egykori ferences kolostor helyén a középkorban a királynéi birtok kezelőinek háza állt, melyhez 1439 előtt védőtorony is épült. A ferenceseket Kecskemétre 1644-ben hívták be, rendházuk 1700-1724 között több ütemben épült, véglegesen azonban csak 1736-ra készült el. Az épületben 1975-től a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet működik, az egykori kolostort e funkciójához Kerényi József tervei szerint építették át.
Kecskeméti ortodox zsinagóga
A Bajcsy-Zsilinszky utca és Katona József térnél található telken álló oromfalas épületet 1890-ben Loth István alakíttatta át, majd nem sokkal ezután az „Ét- és Táncterem a Pistához” vendéglő működött benne. A szabadon álló, egyemeletes téglalap alaprajzú szecessziós épületegyüttes 1918-ban épült a telken, ami sokáig a zsidó ortodox hitközség tulajdonában állt. A második világháborút követően az ingatlan többféle funkciót töltött be: üzletek, raktárhelyiségek voltak benne, egészen addig, amíg az épületet veszélyessé nem nyilvánították. Az ingatlant végül 1987-ben kezdték el felújítani, a benne lévő szecessziós freskó megóvása érdekében, amit műemlék jellegűnek nyilvánítottak. Az első tervek szerint az épületben bábszínház nyílt volna, végül azonban a Magyar Fotográfiai Múzeum kapott helyet benne.
Cifrapalota
A Rákóczi út és a Szabadság tér találkozásánál lévő épületet 1902-ben Márkus Géza tervezte szecessziós stílusban. A kivitelezése 1903-ban zajlott, egykor üzletek, lakások és kaszinó is működött benne, míg ma a Kecskeméti Képtár foglal helyet benne. Az épület legfőbb jellemzői közé tartozik a homlokzati falsík színes majolika díszítése, melynél a népművészeti motívumkincs dominál. Emellett hangsúlyos a kétemeletes homlokzat hullámvonalú lezárása, a díszes kiképzésű magas tető. Ami azonban a legkülönlegesebb, hogy a mázas homlokzatdíszeket és a tetőcserepeket a Zsolnay porcelángyár készítette.
