2017 végéig bezárólag 20,3 millió unión kívüli személyeknek kiadott érvényes tartózkodási engedélyt regisztráltak az Európai Unióban az Eurostat statisztikái szerint.
Németország (23 százalék), Olaszország (18 százalék), Franciaország (14 százalék), Spanyolország (13 százalék) és az Egyesült Királyság (8 százalék) adta ki az összes, unión kívüli állampolgár letelepedését lehetővé tevő engedély háromnegyedét.
Egy év alatt 5 százalékkal nőtt a nem uniós polgároknak folyósított engedélyek száma, és a tagállamok többségében, 21 országban emelkedett ez a szám. Ami különösen érdekes, hogy messze a legmagasabb növekedést Magyarországon regisztrálták.
Magyarországon több mint kétszeresére, 113 százalékosra nőtt a nem uniós állampolgároknak folyósított letelepedési/tartózkodási engedélyek száma. Az Eurostat-adatbázis szerint ez azt jelenti, hogy míg 2014-ben 40,085, 2015-ben 45,468, 2016-ban pedig 54, 814 ember kapott ilyen engedélyt, addig 2017-ben a magyar állam 117,026 nem uniós állampolgárnak adott ki érvényes tartózkodási engedélyt.
A hirtelen megugrott növekedés alighanem összefüggésben áll azzal, hogy a magyar kormány 2017 végével vezette ki azt a letelepedési kötvényprogramot, aminek keretében kínai, orosz és arab országok állampolgárok tízezrei juthattak állandó tartózkodási engedélyhez.
Szemléltetésképpen: ez a növekedés közel háromszorosa annak, mint amit a második legnagyobb növekedést regisztrált ország mutat. Bulgáriában 41 százalékkal nőtt, Máltán 25 százalékkal, Szlovákiában 21 százalékkal nőtt az arány ugyanennyi idő alatt.
A legnagyobb számban engedélyt kiadó országok közül Németországban nőtt az engedélyek száma a legjelentősebb arányban, 14 százalékkal, összességében pedig csak öt ország van, ahol csökkent ez a szám (Észtország, Csehország, Lettország, Görögország és Románia).
Az engedélyek 38 százalékát családi okok, 16 százalékát munkavállalási okok, 7 százalékukat menekültjogi eljárások és 6 százalékukat továbbképzés miatt adták ki.