Jávor Benedek, az MSZP-Párbeszéd EP-képviselőjelöltje megerősítette, hogy nem kaptak visszajelzést, pedig fontos lenne a megfigyelők érkezése, hiszen a tavalyi parlamenti választáson olyan visszaélések, törvénytelenségek voltak, ami indokolná ittlétüket. Sőt, maga az EBESZ állapította meg, hogy bár a parlamenti választáson a szavazóknak többféle választási lehetősége volt, a megfélemlítő retorika, a média elfogultsága, az átláthatatlan kampányköltések szűkítették a valódi politikai vita lehetőségét.
Jávor Benedek mégis bízik abban, hogy ha nem is bővített misszióval, de néhány megfigyelővel mégis részt vesz az EBESZ a magyarországi EP-választáson.
Külföldi megfigyelők ennek ellenére lesznek május 26-án, de ők nem a választásokkal is foglalkozó szervezetek, hanem a külföldi országok követségeinek képviselőiként. Öt évvel ezelőtt mindössze négy ilyen követségi megfigyelő volt a választáson, most várhatóan több lesz, de érdemben így sem tudják ellátni a kontrollt, hiszen összesen több mint 10 ezer magyarországi szavazókör (egészen pontosan 10 277) van. Éppen ezért lenne fontos, hogy a pártok saját delegáltakat küldjenek a helyi szavazatszámláló bizottságokba, de ezzel komoly késésben vannak.
A Népszava szerint ugyanis a csütörtök délutáni határidő előtt alig négy nappal a pártok alig 1500 delegáltat jelentettek csak be a helyi szavazatszámláló bizottságokhoz. Ők azok a delegáltak, akik az egyes szavazókörökben kísérik majd figyelemmel a szavazást a jövő vasárnapi EP választáson. Sőt, nem csak megfigyelnek, hanem részt is vesznek a helyi bizottságok munkájában, és szavazati joguk van. Azaz, ha például visszaélés gyanúja merül fel, akkor nem mindegy, mennyi ellenzéki küldött voksol, ezen sok esetben a jogsértésekről tartott szavazás kimenetele múlhat.
A jelölő szervezetek minden szavazókörbe két megfigyelőt küldhetnek, és mivel több mint 10 ezer helyszín van, elvben minden párt bő 20 ezer delegáltat adhat a szavazási folyamat ellenőrzésére. Kilenc pártlista esetében ez több mint 180 ezer küldöttet jelent, ehhez képest az 1500-as szám elenyésző. Összehasonlításként: az öt évvel ezelőtti EP-választáson több mint 28 ezer pártdelegált vett részt. A Fidesznek akkor 14 802 delegáltja volt a szavazatszámláló bizottságokban, a második helyen az MSZP állt 5 685 megfigyelővel, a Jobbiknak 5 467, a DK-nak 1 266 embere volt erre a feladatra, de például az LMP alig 56 embert tudott kiállítani a szavazókörökbe.
A pártoknak most alig több mint két napjuk maradt a delegáltak bejelentésére. Hivatalos adatok egyelőre nincsenek, mert ezeket az embereket a helyi választási irodáknak jelentik be, és az ottani adatok összegyűjtése után, a hét végén vagy a jövő hét elején tud végső számokat közölni a Nemzeti Választási Iroda. Az viszont jól látható, hogy a folyamatban a pártok időarányosan nem teljesítenek jól. A Fidesz esetében aligha kérdés, hogy végül mindenhol ott lesznek. Az ellenzéki oldalon pedig sok függ a koordinációtól, hiszen akkor tudnak mindenhova delegálni, ha – a Jobbikot is beleértve – közösen lépnek fel ebben az ügyben. A késést az egyeztetés elhúzódása is magyarázhatja, de nem kizárt, hogy egyszerűen nehezen tudnak összeszedni annyi embert, amennyivel lefedhető a több mint tízezer szavazókör.
Tavaly az ellenzéki pártoknak összesen 7 ezer delegáltjuk volt, tehát majdnem 4 ezer szavazókörben nem voltak jelen.
